184134. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fogászati célra használható kompozíciók előállítására
184 134 A találmány fogászati célra használható kompozíciók, pontosabban réskitöltésre és rés-zárására alkalmas, folyékony fogászati kompozíciók előállítására vonatkozik. A „réskitöltésre és rés-zárásra alkalmas kompozíció megjelölésen a fogászati tömőanyagok mellett a fogászati zománckompoziciókat, valamint a fogszabályozásban alkalmazható ragasztó kompozíciókat is értjük. Az 1 352 063 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás olyan viniluretán-előpolimereket ismertet, amelyek éti - lénszerűen telítetlen monomerekkel elegyíthető^ és adott esetben szemcsés vagy rostos erősítő- és töltőanyagok jelenlétében polimerizálhatok. A polimerizáció során ezekből az előpolimerekből szilárd polimerek és idomtestek (például tartályok, panelek, csővezetékek és bútorok) alakíthatók ki. Az 1 408 265 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás fény hatására polimerizálható kompozíciókat ismertet, amelyek fényre érzékenyítő anyagként többek között cc-diketonokat, redukálószerként pedig többek között szerves aminokat tartalmaznak. Az 1 465 897 és 1 498 421 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás vinil-uretánelőpolimert, legalább 50 súly% szemcsés töltőanyagot és adott esetben etilénszerűen telítetlen monomert is tartalmazó elegyek alkalmazását ismerteti fogászati tömőanyagokként. Azt tapasztaltuk, hogy egyes vinil-uretán-előpolimerek és etilénszerűen telítetlen monomerek keverékei a fogászati felhasználás szempontjából rendkívül kedvező viszkozitással és felületi feszültséggel rendelkeznek. A fogászati töltőanyagokként felhasználható kompozíciókkal szemben támasztott elsőrendű követelmény az, hogy felületi feszültségük és maratott zománcon mért peremszögük elég kis érték legyen ahhoz, hogy a polimerizálatlan kompozíció a maratott fogfelületen végigfolyjon és behatoljon a repedésekbe, ugyanakkor azonban a kompozíció viszkozitása ne legyen olyan kis érték, hogy a folyadék a fogról lecsurogva a beteg szájába jusson. Ugyanakkor a kompozíciónak megfelelően rövid (azonban a kompozíció folyását még nem gátló) kikeményedési idővel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a fogász és a beteg számára egyaránt kényelmes és kedvező kezelési körülményeket biztosítson. A találmány tárgya eljárás folyékony fogászati kompozíció előállítására, oly módon, hogy egy szerves diizocianát és egy diói reakciójával kialakított uretán-előpolimerből egy etilénszerűen telítetlen, reakcióképes monomerrel végzett reakcióval előállított, polimerizációképes vinil-uretán-előpolimerhez [(A) komponenshez] az (A) komponens mennyiségére vonatkoztatva 50—150 súly% folyékony glikol-akrilátot vagy -metakrilátot és egy fényérzékeny katalizátor-rendszert keverünk, ahol a fényérzékenyítő katalizátor-rendszer 100 súlyrész (A)*(B) komponensre vonatkoztatva 0,25—0,75 súlyrész szerves aminból vagy amin-keverékből [(C) komponens] és az (A)+(B) komponens 100 súlyrészére vonatkoztatva 0,3—1,0 súlyrész norbornán-dionból és/vagy helyettesített norbornán-dionból [(D) komponens] áll; és a komponensek összekeverését szobahőmérséklet körüli hőmérsékleten, 400 m ß és 500 m ß közötti (látható) hullámhossz-tartományba eső fényt lényegében nem tar3 talmazó megvilágítás mellett végezzük el, és a keverékhez adott esetben töltőanyagot adunk, a kompozíció viszkozitási jellemzőit számottevő mértékben nem befolyásoló mennyiségben. Az (A) komponens előállításában felhasznált uretánelőpolimerek HO—R OH általános képletű diolok és OCH—R; —NCO általános képletű diizocianátok reakciójával előállított, egyenesláncú, izocianátvégcsoportot hordozó (I) általános képletű vegyiiletek lehetnek — ahol a képletekben Rj a későbbiekben ismertetésre kerülő kétvegyértékű szénhidrogén-csoportokat jelenti, n egész számot jelent, R pedig valamely két fenol-gyűrűt tartalmazó vegyület alkilénoxiddal képezett kondenzációs termékének maradékát, vagy egy alkilén-glikol maradékát jelenti. Az uretán-előpolimer és a későbbiekben ismertetésre kerülő, etilénszerűen telítetlen monomer reakciójával (II) általános képletű, polimerizációképes vínil-uretánelőpolimert állítunk elő — ahol R1, R2 és n jelentése a fenti, X kétértékű csoportot jelent, és R3 jelentése hidrogénatom vagy metil-csoport. A találmány szerinti kompozíciók (A) komponensként (II) általános képletű vegyieteket tartalmaznak. Nyilvánvaló, hogy izocianát-végcsoportot tartalmazó (I) általános képletű uretán-előpolimereket csak úgy állíthatunk elő, hogy a díizocinátot a dióihoz képest moláris fölöslegben használjuk fel. Az (I) általános képletű vegyietekben ,,n értéke a diizocianát és a diói egymáshoz viszonyított mólarányától függően változik; minél nagyobb a mólarány, annál kisebb ,,n értéke. Az izocianát-végcsoportot tartalmazó prepolimer képződését a poliuretánok előállításában általánosan alkalmazott katalizátorok felhasználásával segíthetjük elő. Katalizátorokként például tercier aminokat és fémsókat (így ón(II)-oktoátot) használhatunk fel. Különösen előnyös katalizátornak bizonyult a dibutil-ón-dilaurát. Előnyösen olyan (I) általános képletű uretán-előpolimereket állítunk elő, amelyekben n értéke legföljebb 10, célszerűen legföljebb 5; vagyis a diizocianátok izocianát-csoportjainak és a diolok hidroxil-csőportjainak arányát előnyösen legalább 1,1:1 -re, célszerűen legalább 1,2:1-re állítjuk be. Ebben az esetben az (I) általános képletű uretán-előpolimereket egyszerűen állíthatjuk elő, és a kapott termékeket könnyen átalakíthatjuk (II) általános képletű vinil-uretán-előpolimerekké. Különösen előnyöseknek bizonyultak azok az (I) általános képletű uretán-előpolimerek, amelyekben n értéke legföljebb 3. Az utóbbi vegyietek előállítása során a diizocianátok izocianát-csoportjainak és a diolok hidroxil-csoportjainak arányát előnyösen 1,33:1 vagy annál nagyobb értékre állítjuk be. Diolokként különösen előnyösen használhatunk fel (III) általános képletű oxialkilezett fenol-származékokat — ahol R4 és R$ hidrogénatomot vagy alkil-csoportot (például metil-csoportot) jelent, Ar kétvegyértékű aromás csoportot képvisel, amelynek mindkét szabad vegyértékét aromás szénatom hordozza, és a és b egyaránt egész számot jelent, mimellett a és b együttes értéke előnyösen legföljebb 8 lehet, és a értéke célszerűen legföljebb 3-mal lehet nagyobb b értékénél. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
