184121. lajstromszámú szabadalom • Utasülés, személyszállító járművekhez

184 12 A találmány tárgya utasülés jármüvekhez, például au­tóbuszhoz, vasúthoz, hajóhoz, és repülőgéphez, amely üléslábazatból és erre felszerelt ülésből áll. Az üléshez rögzített vagy dönthető kivitelben háttámla van felszerel­ve, és az ülés valamint a háttámla egy-egy tartószerkeze­tet foglal magába, amelyekre lemez formájú hordozófe­lület van felszerelve, ez utóbbi pedig a használt oldalak felőli részen párnázattál van ellátva. Az ilyen utasüléseket általában két részre osztják: az egyik a sorülés vagy üléssor, a másik pedig a különálló párnázott, úgynevezett komfort ülés. A sorülésnél az utasülés, amelyet általában olyan járműveken alkalmaz­nak, amelyeket csak rövid időre vesznek igénybe, a fel­­használás céljának megfelelően viszonylag egyszerű fel­építésű, és csak csekély párnázatta! van ellátva, amely különösen strapabíró, általában műanyag felületű. Az ilyen üléseknél egyáltalán nem szokás sem az ülést, sem a háttámlát dönthető kivitelben készíteni, hanem erő­sen az üléslábazathoz rögzítik. A komfortülések ezzel szemben viszonylag vastagon vannak párnázva, elég ké­nyes textil- vagy velurbevonattal készülnek és tetszőle­ges üléshelyzetbe állíthatók be. Ez a beállítás kétféle le­het, egyrészt a háttámla és az ülés által bezárt szöget lehet beállítani, másrészt a teljes ülés megdönthető a jármű padlózatához képest. Az összes utasülésnél közös az a körülmény, hogy nemcsak az utas terhét kell hordozniuk, hanem az utasnak ezzel a terhével együtt, vagy anélkül, a járműben fellépő gyorsítóerőket is bírniuk kel. Ez nemcsak azért ajánlatos, mert az utasüléseket megfelelően stabilra kell elkészíteni, hanem azért is, mert az éppen nem használt üléseknek sem szabad zörögniük, a rögzítéseknek is, és a csuklóknak is teljesen zörgésmenteseknek kell len­niük. Azért, hogy mindezeknek a feltételeknek eleget te­gyenek, eddig az ilyen utasülések stabil csőszerkezettel készültek, és nagyjából az alábbi séma szerint készültek: csőből, vagy nem körkeresztmetszetű csőből üléslábaza­tot készítettek, amelyre csőkerettel összeszerelt hordo­­zőszerkezetet erősítettek, majd erre szerelték a háttám­lát, amelynél szintén csővázat használtak támasztószer­kezetként. A párnázat felszereléséhez mindenkor lemez­alakú hordozót helyeztek az ülés és a háttámla csővázá­ra, amely általában rétegelt falemezből készült. Az ilyen módon készült utasülések megfelelnek a fen­tiekben ismertetett követelményeknek, mivel különösen stabil kivitelben készíthetők és szerkezetileg sem jelen­tenek semmi nehézséget. Kétségtelenül hátrányos azon­ban ezeknél az utasüléseknél, hogy viszonylag nehezek, és hogy a járműveknek mindenkor jelentős holtsúlyt kell magukkal vinniük. Ezenkívül a csövek megmunkálása miatt, amelyhez különleges rögzítőelemekre van szük­ség, a gyártási költségek meglehetősen magasak. , A találmány célkitűzése az, hogy az ilyen utasülések előállítását leegyszerűsítse és ezzel olcsóbbá tegye, vala­mint, hogy olyan szerkezeti megoldást adjon, amelynél a stabilitással szemben támasztott magas követelmények ellenére az utasülés súlya az eddigi kiviteli alakok súlyá­nál könyebb lehet. A kitűzött célt a találmány szerint úgy oldottuk meg, 3 hogy a hordozó, illetve megtámasztó szerkezetet és a lemezalakú hordozókat összevontuk és mindenkor egyet­len szendvicslemezt alakítunk ki. Az ilyen típusú utasüléseknél szükséges merevséget a találmány szerint tehát már nem nehéz csővázakkal ér­jük el, amelyek lemezalakú hordozófelületeket fognak közre, hanem szendvicslemezekkel, amelyek a fenti hor­dozó csővázak és a szintén hordozószerepet betöltő le­mezalakú hordozók funkcióit egyaránt ellátják. A szend­vicslemezek alkalmazása nemcsak azt eredményezi, hogy a szerkezet lényegesen egyszerűbb lesz, és amellyel lényegesen alacsonyabb bérráfordítások is járnak együtt, hanem az ilyen típusü utasülések előállításánál jelentős súlycsökkentést is el lehet érni. Bizonyos körülmények között további költségcsökkenés érhető el még azáltal is, hogy a szendvicslemezeket szendvicsidomokként alakít­juk ki, miáltal a párnázatról teljesen le is lehet mondani, vagy pedig a párnázat nagyon egyszerű kivitelben készül­het. Ezeknek a szendvicslemezeknek vagy szendvicsido­moknak a felerősítése az ezekbe a részekbe befoglalt rög­zítőelemekkel történik, amelyek minden részt biztosan és stabilan fognak össze, kezdve az üléslábazattól egészen a háttámláig. A szendvicslemezeket a legkülönfélébb anyagokból lehet előállítani, ez vonatkozik a szendvics belsejére és a hordozófelületére egyaránt. Mivel olyan szendvicslemezeket és szendvicsidomokat, amelyeknek egymással szembenlévő oldalai papírból készült lépsej­­tekkel vannak merevítve, már igen széles körben alkal­maznak, ajánlatos ezt az anyagot alkalmazni itt is. Ver­senyképes lehet még az olyan szendvicslemez is, amely­nek gyártása előreláthatólag még a papír lépsejttel me­revített szendvicslemez gyártásánál is kifizetődőbb lehet, amelynél a két hordozólemez között lévő mag nagysejtű műanyaghabból áll. Hordozófelületként előnyös lehet az alumíniumból készült fémlemez, vagy pedig erős rugal­mas műanyagból készült lemezeket is lehet használni. Mindkét anyagnak előnyös tulajdonsága, hogy szegelhe­­tő, és hogy ugyanazokat a készülékeket lehet az ilyen tí­pusú utasülések előállításánál használni, amelyeket ed­dig használtak. A szendvicslemezeknek egymás alá, valamint az ülés­lábazattal való összekapcsolásához nagyon egyszerű, en­nek ellenére rendkívül stabil kötést ad az a megoldás, hogy a beépített rögzítőelemek perselyek, amelyek közül az ülés szendvicslemezeinek mindegyikébe legalább egy be van építve, és amelyekbe legalább egy megfelelő for­mában kialakított összekötőkengyel illeszthető be. Jelen esetben a perselyek előnyösen nem köralakúak, célszerű­en négyszögalakúra vannak kiképezve, és a szendvics­lemezek hordozófelületeivel össze vannak kötve. Az ösz­­szekötés ismert összekötőeszközökkel történhet; a per­selyek azonban célszerűen össze vannak ragasztva a szendvicslemezek hordozófelületeivel. Amennyiben az ülés és a háttámla közötti összekötő­kengyel úgy van kialakítva, hogy kismértékben rugalmas, akkor nemcsak hogy gyengébb lehet a háttámla párnáza­­ta, de kellemesebb érzés is az ilyen ülésen ülni. Továbbá fennáll természetesen annak a lehetősége is, hogy az ösz­­szekötőkengyelt fixen beállítható lengőcsapággyal lássuk el, hogy az ülés és a háttámla közötti szöget ismert mó-4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom