184114. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenil-alkán-karbonsav-származékok előállítására

184 114 roxiddal kezeljük a 19. példában leírt módon. A kapott nátrium-2-[2-amino-3-(2-klór-fenoxi)-fenil]-acetát IR és NMR spektruma alapján azonos a 4-(2) példában kapott termékkel. 31 27. példa (1) 2-Nitro-3-klór-benzoesav (45,2 g), o-klór-fenol (57,6 g), nátrium-hidroxid (17,9 g) és rézpor (4,5 g) keverékét 160 180°C-on 55 percig élénken keveijük. A fonó reak­ciókeveréket vízbe öntjük és keverés után szűrjük. A szűr­let pH-ját sósavoldattal 1,0-re állítjuk be és etil-acetáttal extraháljuk (300 ml + 200 ml). A kivonathoz vizet (300 ml) adunk, a keveréket pH 8-ra állítjuk be és vízzel extra­háljuk. A vizes kivonat pH-ját sósavoldattal 1,0-re állítjuk be és újra etil-acetáttal extraháljuk. A kivonatot magné­zium-szulfát felett szárítjuk, aktív szénnel kezeljük és vá­kuumban bepároljuk. Az olajos maradékhoz (74,3 g) eta­­nolt (500 ml) és 30%-os etanolos sósavoldatot (20 ml) adunk, és a keveréket visszafolyatás és keverés közben 8 óráig forraljuk. Bepárlás után a maradékot etil-acetátban oldjuk, az oldatot vízzel, vizes nátrium-hidrogén-karbonát­­oldattal és vízzel mossuk, magnézium-szulfát felett szárít­juk, aktív szénnel kezeljük és vákuumban bepároljuk. Az olajos maradékhoz (50 g) metilén-kloridot adunk és a ke­veréket szűrjük. A szűrletet szilikafeéloszlopon (500 g) kromatografáljuk és metilén-klorid/n-hexán (1:3) eleggyel eluáljuk. Az eluátumot vákuumban bepároljuk és a mara­dékot izopropil-alkohol/hexánnal mosva és vákuumban megszárítva etil-2-nitro-3-(2-klór-fenoxi)-benzoátot (16,3 g) kapunk. (2) Etil-2-nitro-3-(2-klór-fenoxi)-benzoátot In kálium­­hidroxid-oldat (60 ml) és etanol (60 ml) elegyében szusz­­pendálunk és 1,7 óráig keverünk. A reakciókeverékből az etanolt ledesztilláljuk, a visszamaradó vizes oldatot dietil­­éterrel mossuk és 0°C-on megsavanyítjuk. A kivált kristá­lyokat szűréssel összegyűjtjük, vízzel mossuk és vákuum­ban foszfor-pentaoxid felett szárítjuk. 185-187°C-on ol­vadó 2-nitro-3-(2-klór-fenoxi)-benzoesavat (11,3 g) ka­punk. (3) Nátrium-bór-hidridet (4,4 g) és bór-trifluorid-dietil­­étert (23,7 ml) adunk vízmentes tetrahidrofuránban (100 ml) oldott 2-nitro-3-(2-klór-fenoxi)-benzoesavhoz (11,3 g) és a keveréket szobahőmérsékleten 3 óráig keverj ük. A re­akciókeverékhez etil-acetátot (200 ml) és vizet (200 ml) adunk és a keveréket szűrjük. A szűrletből az etil-acetátos réteget elválasztjuk, vizes nátrium-hidrogén-karbonát- és konyhasóoldattal mossuk és vákuumban megszárítjuk. Az olajos maradékot (15,1 g) szilikagéloszlopon (150 g) kromatografálva és metilén-kloriddal eluálva 2-nitro-3-(2- -klór-fenoxi)-benzi]-alkoholt (10,5 g) kapunk. (4) Foszfor-tribromidot (1,72 ml) metilén-kloridban (15 ml) oldunk és az oldatot cseppenként, -10°C-on meti­lén-kloridban (80 ml) oldott 2-nitro-3-(2-klór-fenoxi)-ben­­zil-alkoholhoz (9,6 g) adjuk, és a keveréket 0°C-on 1 óráig keverjük. A reakciókeverékhez vizet (50 ml) adunk, a me­tilén-kloridos réteget elválasztjuk, vizes nátrium-hidrogén­­karbonát- és konyhasóoldattal mossuk, szárítjuk és váku­umban bepároljuk. Az olajos maradékot szilikagéloszlo­pon (110 g) kromatografáljuk és n-hexán/benzol (2:1) elegy­­gyel eluáljuk. Az eluátumot vákuumban bepároljuk és a maradékot benzol/n-hexán elegyből átkristályosítva 2-nit­­ro-3-(2-klór-fenoxi)-benzü-bromidot (2,7 g) kapunk; olva­dáspont 68—70°C. IR (nujol): 1610, 1580,1530, 1450 cm'1 NMR (DMSO-d6): d'(ppm) 4,73 (2H, s), 6,8—7,1 (1H, m), 7,1-7,8 (6H, m). (5) 2-Nitro-3-(2-klór-fenoxi)-benzil-bromidot (100 g) és etanolt (3 ml) adunkkálium-cianid (24,3 mg) vízzel (1 ml) készült oldatához és a keveréket 1,5 óráig 55-60°C-on ke­verjük. A reakciókeverékhez vizet (5 ml) adunk és a keve­réket etil-acetáttal (2x7 ml) extraháljuk. A kivonatot sóol­dattal (3 ml) mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük és vákuumban bepároljuk. Olajos 2-[2-nitrc-3-(2- -klór-fenoxi)-fenil]-acetonitrilt (82,1 mg) állítunk elő. (6) A fenti 2-[2-nitro-3-(2-klór-fenoxi)-fenil]-acetonitrilt vízmentes hidrogén-kloridot tartalmazó abszolút etanolban oldjuk. Az oldatot 2°C-on 16 óráig állni hagyjuk. A reak­ciókeverékhez vizet (5 ml) és etil-acetátot (10 ml) adunk. Az oldatot 5 percig 50°C-on melegítjük. A szerves és a vi­zes fázist szétválasztjuk, az etil-acetátos réteget vízzel (5 ml), telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal (4 ml) és vízzel (4 ml) mossuk. A vizes mosóoldatokat etil­­-acetátial extraháljuk. Az etil-acetátos rétegeket egyesítjük és magnézium-szulfát felett szárítjuk. Vákuumban bepá­rolva olajos etil-2-[2-nitro-3-(2 klor-fenoxi)-fenil]-acetátot kapunk. (7) A fenti etil-2-[2-nitro-3-(2-klór-fenoxi)-fenil}-acetátot a 4(1) és a 4-(2) példában leírtak szerint kezelve nátrium­­-2-[2-amino-3-(2-klór-fenoxi)-fenil]-acetátot állítunk elő. 32 Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás I általános képletű vegyületek — ahol R hidroxi-, kisszénatomszámú alkoxi-, kisszénatomszá­­mú alkil-amino-, hidroxi-piperidino- vagy hidroxi­­etil-piperazino-csoport, R1 halogénatommal vagy kisszénatomszámú alkilcso­­porttal szubsztituált fenilcsoport, R2 hidrogén- vagy halogénatomot jelent, R3 amino-, kisszénatomszámú alkil-amino-, alkanoil­­-amino- vagy kisszénatomszámú alkil-szulfonil-amino­­-csoport, és R4 CnH2náltalános képletű csoportot jelent, ahol n 1—7 közötti egész szám —, valamint e vegyületek sóinak előállítására, azzal jellemez­ve, hogy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom