184106. lajstromszámú szabadalom • Kisnyomású gázkisülőlámpa, különösen kisteljesítményű fénycső higanygőztöltettel

184 106 A találmány tárgya kisnyomású gázkisülőlámpa, külö­nösen kisteljesítményű fénycső higanygőztöltettel, amely elektródokkal edényben két vagy több egymással párhuzamosan elrendezett rúdszerű csőalakú elemet tar­talmaz, amelyek egymással íves vagy más, á gázkisülést átengedő kapcsolatban vannak. A találmány szerinti kis­nyomású gázkisülőlámpa kompakt felépítésű, egyik vé­gén foglalatba illeszthető csatlakozóelemmel ellátott egység. Egyebek között a 8 58 105, a 30 1 1 382 és a 30 11 383 sz. Német Szövetségi Köztársaság-veli szaba­dalmi leírások ismertetnek olyan fénycsöveket, amelyek­ben egymással párhuzamosan rúdszerű csőalakú elemek vannak, és ezek között ívelt rész vagy más. gázkisülést át­engedő kapcsolat van. Mindhárom szabadalmi leírásban olyan megoldást ismertetnek, amelynek kidolgozásakor a cél a lámpában a higany parciális nyomásának stabilizálá­sát biztosító hűtőzóna kialakítása volt. Ezt az említett leírások szerint úgy érik el, hogy minden rúdszerű csőala­kú elem végén a kapcsolódási hely felett olyan tarto­mányt biztosítanak, ahova a gázkisülés már nem ér el. Az ilyen geometriai kialakítás esetében hátrányként je­lentkezik, hogy a hűtőzónaként működő csőszerű részek csak kis mértékben képesek a fény előállításához hozzá­járulni. További hátrányt jelent az a tény, hogy a hűtő­zóna felületét viszonylag kicsire kell választani, hogy a fényleadáshoz lehetőleg maximális felületet biztosítsa­nak. Ez a lámpa üzemeltetése során nagy termikus igény­­bevételt követel, ami csak a fényhasznosítás jelentős csökkenése mellett lehetséges. A találmány célja a 6 és 1 6 mm közötti belső átmé­rőjű kisnyomású gázkisülő csövekben az alkalmazott fémgőz és különösen a higanygőz parciális nyomását úgy szabályozni, hogy a kritikus nyomásnál nem vagy csak alig nagyobb nyomást választunk bevezetett villa­mos teljesítmény által a fémgőzben, illetve a higanygőz­ben kiváltott rezonanciasugárzás fénysugárzássá való optimális átalakítására és hogy ne legyen szükség olyan kiegészítő intézkedések megtételére, mint például amal­­gámképző anyagok bevitelére, aminek célja a fémgőz, il­letve higanygőz nyomásának szabályozása. A találmány feladata a kisnyomású gázkisülőlámpák olyan geometriai kialakításának létrehozása, aminek ré­vén olyan, nagy felületű hűtőzóna biztosítható, amely nem okozza a kisülőedényben a fénykisugárzó felületek nagyságának csökkenését. A kitűzött feladat megoldására olyan kisnyomású gázkisülőlámpát, különösen higanygőztöltettel ellátott kisteljesítményű fénycsövet hoztunk létre, amely elektródokkal edényben két vagy több egymással pár­huzamosan elrendezett rúdszerű csőalakú elemet tartal­maz, amelyek egymással íves vagy más, a gázkisülést át­engedő kapcsolatban vannak, és a találmány szerint az elektródok a kisülőedény végeitől a rúdszerű csőalakú elemek belső átmérőjének 2,0 ... 4,0-szeresét kitevő tá­volságon vannak elrendezve és a kisülőedényen, annak végétől az elektródig, de legalább a végétől a rúdszerű csőalakú elem belső átmérőjének kétszereséig terjedő tá­volságon az elektród irányába eső részén hőelvezető bur­kolat van kialakítva. 3 A találmány szerinti megoldás révén a higanygőztöl­tettel ellátott lámpákban általában 1 ... 2 Pa nyomást sikerül biztosítani, amit a 8 ... 12 mm belső átmérőjű gázkisülőlámpák esetében optimálisnak tekinthetünk. Különösen előnyös ez a megoldás az egyik végén fogla­latba illeszthető lámpák esetében, ahol a kisülőedények a befogás felöli végét stabilan meg kell fogni és ez a fény előállításához nem járul hozzá. A találmány szerinti kisnyomású gázkisülőlámpában a hőelvezető burkolatot például kötő- vagy ragasztóanyag és hővezető töltőanyag keverékeként előnyös kialakítani, ahol kötő- vagy ragasztóanyagként szilikonkaucsuk, hő­elvezető töltőanyagként alumíniumpor vagy alumínium­forgács alkalmazása bizonyult különösen célszerűnek. A hőelvezető burkolatban a kötő- vagy ragasztóanyag részaránya 10 ... 50 %, míg a fennmaradó részt a hőelve­zető töltőanyag alkotja. A hőelvezető burkolatot előnyösen fémgallérként is ki lehet alakítani, amely alá, ha szükséges, kötő- vagy ra­gasztóanyagból és hőelvezető töltőanyagból álló keverék is felvihető. A találmány szerinti kisnyomású gázkisülőlámpa egy előnyös kiviteli alakjában az elektródok távolsága a ki­sülőedény végeitől a rúdszerű csőalakú elemek belső át­mérőjének háromszorosa és az elektródok kettős spirál­ként vagy primer spirálban elrendezett volfrámmaggal kialakított hármas spirálként vannak kialakítva. A találmány tárgyát a továbbiakban kiviteli példa alapján, a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük rész­letesen. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti kisnyomású gázkisülő­lámpa két egymással párhuzamosan elrendezett rúd­szerű csőalakú elemmel. A találmány szerinti kisnyomású gázkisülőlámpában (ábra) 6 és 7 rúdszerű csőalakú elemek vannak egymással párhuzamosan elrendezve, és felületüket 8 fénypor bo­rítja. A 6 és 7 rúdszerű csőalakú elemek egyik 3,4 végü­kön 1, 2 elektródokat tartalmaznak, míg ezzel szemben levő végükön egymással a gázkisülést átengedő kapcsolat­ban vannak. Az 1 és 2 elektródok távolsága a 6 és 7 rúd­szerű csőalakú elemek 3 és 4 végétől mintegy 2,0 ... 4,0- szorosa a 6 és 7 rúdszerű csőalakú elemek belső átmérő­jének. A 3 és 4 végektől kiindulva a 6 és 7 rúdszerű csőalakú elemeken hosszuk mentén a belső átmérő előnyösen mintegy 3-szorosáig terjedő szakaszon hőelvezető burko­lat van kialakítva. Ez a burkolat lehet rövidebb is. A be­mutatott példában ez a burkolat 9 fémgallérként van ki­alakítva, amelynek anyaga alumínium. A 6, 7 rúdszerű csőalakú elemek külső falairól és a gázkisülőlámpa felületéről a hőelvezetés ebben az eset­ben a 9 fémgallér direkt kapcsolata révén valósul meg. A 9 fémgallér alatt például 20 % szilikonkaucsukot és 80 7c alumíniumot tartalmazó hőelvezető 10 keverék is alkalmazható. 4 5 10 15 20 25 3C 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom