184096. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés állati eredetű hulladékból történő húspép készítésére

184 096 A találmány állati eredetű hulladékból történő hús­pépkészítésre vonatkozik. Ismeretes, hogy vágóhídakon, továbbá állattartó tele­peken sok állati hulladék, állati hulla keletkezik, ame­lyeknek jelentős tápértékük van. Ezek hasznosítása leg­inkább szárítással történik, aminek az az előnye, hogy a szárítással nyert takarmány lisztté őrölve hosszabb ideig is eltartható, hátránya viszont, hogy költséges berende­zést és eljárást igényel, amellett a szárítás következtében az alapanyag több értékes alkotóeleme (pl. vitaminok, stb.) megsemmisülnek. Újabban törekednek arra, hogy ezt a hulladékanyagot szárítás nélkül készített húspép formájában hasznosítsák az állatok etetésére. A húspép csak rövid ideig használ­ható fel nyers állapotában, ezért erédményes kísérleteket folytattak olyan vegyszeres kezelésre, aminek eredmé­nyeképpen a húspép tápértékéből nem veszít, és több napon - egy-két héten - át is etetésre adagolható. A húspép készítésének azonban továbbra is megma­radt az a hátránya, hogy a kötelező sterilezés folyamán keletkező, fehérjetartalmú párát a fehérjetartalom hasz­nosítása nélkül vagy egyszerűen a levegőbe bocsátják, ami a környezet elbüzösítésével jár, vagy szennyvízbe keverve engedik ki, ami szintén bűzös és a környezetre ártalmas fertőzést okoz. A jelen találmány ezt a hátrányt kívánja megszün­tetni olyan eljárás és annak megvalósítására alkalmas berendezés segítségével, amellyel a sterilezésnél kelet­kező pára fehérjetartalmát is hasznosítani lehet s amely­­lyel egyben meg lehet szüntetni a környezet szennyezést. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy az el­aprózott húspép többletfolyadékot is fel képes venni. Ennek megfelelően a találmány szerinti eljárás lénye­ge, hogy az előírásszerű időn pl. 20 percen át mintegy 130—140 °C hőmérsékleten történt sterilezés után a hulladékból nyert aprózott húspépet kinyerve a sterile­zés során keletkezett fehérjetartalmú párát folyadékban kondenzáljuk s az így nyert, felmelegedett, fehérjetar­talmú folyadékot a következő adag hulladékkal együtt sterilezzük s ezt a folyamatot tovább ismételjük. Az eljárást továbbfejlesztve a fehérjetartalmú pára kondenzálására a környezet (épület) tisztítására alkal­mazott, önmagában is fehérjetartalmú takarítóvizet használjuk fel, aminek eredménye a kondenzálás után nyert folyadék fokozott fehérjetartalma lesz. Ezzel az eljárással nemcsak azt érjük el, hogy a pá­ra fehérjetartalma belekerül a sterilezés során a hús­pépbe, hanem azt is, hogy a gőz kondenzálása folytán a folyadék (takarítóvíz) felmelegszik, tehát a nyert fehérje­­tartalmú folyadék melegen kerül a sterilező edénybe s így annak a szükséges fűtőenergiáját csökkenti. Az eljárás foganatosítására szolgáló találmány szerin­ti berendezésnek az eddig is alkalmazott, zárható hulla­­dékbeöntő nyílással, zárható kibocsátó pép- és pára­­vezetékkel, hulladék keverő-aprító eszközzel pl. késes keverőlapáttal, valamint fűtőberendezéssel ellátott steri­lezőedényen kívül nyűt felszínű folyadék-tartálya, az ebben levő folyadékba a sterilező tartályban keletkezett párát bevezető, a tartályban perforált szakasszal végződő pára vezetéke, valamint a folyadék-tartályban levő 3 folyadékot a hulladékbeöntő nyílásba vezető, csappal el­látott folyadékvezetéke van. Mivel, mint láttuk, előnyös, ha a folyadéktartályban takarítóvizet helyezünk el, a berendezésnek erre az eset­re a takarítóvíznek a folyadéktartályba való bevezetésére szivattyúval ellátott takarítóvízszállító vezetéke is van. A berendezésnek különösen ajánlható kiviteli alakjá­ban a sterilező edény és a folyadéktartály közé zárható húspép továbbító vezetékkel ellátott külön húspéplevá­lasztó tartály van közbeiktatva, a sterilező edény és a húspépleválasztó tartály között a húspép- és páravezeték egyesítve van, a folyadéktartályba bevezető gőzvezeték pedig a húspépleválasztó tartály felső részéhez van csat­lakoztatva. Előnyös ennél a kiviteli alaknál, ha a húspépleválasztó tartály alsó és felső tere a tartályon kívül vezetett, szi­vattyúval ellátott húspépvezetékbe a húspépleválasztó edénybe való visszavezetése előtt a húspéptovábbító ve­zetékkel kapcsolt háromágú csap van beiktatva. A következőkben a találmányunk szerinti eljárást a berendezésnek a találmány szerinti két példaképpeni kiviteli alakján a mellékelt rajzra való hivatkozással ma­gyarázzuk meg részletesebben. A rajzon az 1. ábra az egyik, a 2. ábra a másik példaképpeni berendezés kiviteli alakjának működési vázlata. Az 1. ábrán látható zárt 1 sterilező edény el van látva a 4 tölcsér alatt levő 3 tolózárral elzárható 2 hulladékbe­öntő nyílással, az 5 csappal zárható kibocsátó 6 húspép­­vezetékkel, 7 csappal zárható kibocsátó 8 páravezeték­kel, a 9 motor által hajtott késes 10 keverőlapáttal, vala­mint a nem ábrázolt fűtőberendezéssel. A 8 páravezeték perforált 8a szakasza all ölyadéktartály belső terébe nyúlik. A 11 folyadéktartály az 1 sterilező edénynél ma­gasabb szinten van elhelyez'/e s belőle a 13 csappal zár­ható 12 folyadékvezeték vezeti le a vizet a 4 tölcsérbe. A befendezést a következőképpen működtetjük. A 130-140 °C hőmérsékletű sterilező edénybe a 4 tölcséren a nyitott 3 tolózáron és a 2 hulladékbeöntő nyíláson át beöntjük az állati 14 hulladékot. Ezután a 3 tolózárat, 5 és 7 csapokat a sterilezés idejére mintegy 20 percen át zárva tartjuk és forgásba hozzuk a 9 motor által forgatott késes 10 keverőlapátot. Ez alatt az idő alatt a 14 hulladék megpuhul és elaprózódik. A sterile­zés megtörténte Után a 7 csapot kinyitva az 1 sterilező edényben levő nyomás a keletkezett fehérjetartalmú pá­rát a 8 páravezetéken át a 11 folyadéktartályban levő 15 folyadék terébe vezeti, ahol a 8a perforált szakaszon a folyadékba kerülve kondenzálódik, miközben felmele­gíti a 15 folyadékot. Ezt a most már fehérjetartalmúvá vált folyadékot a 13 csap megnyitásával a 12 folyadék­vezetéken át a 4 tölcsérbe vezetjük, ahonnan az újonnan betáplált 14 hulladékkal kerül be ismét az 1 sterilező edénybe, és itt maga is beleépül a húspépbe. Ezután nyit­juk az 5 csapot s az 1 sterilező edényben felaprózott hús­pép a húspépvezetéken pl. gravitációs vagy- mechanikus ürítéssel távozhatik: a további pl. vegyszeres kezelésre. A folyamat ezután tetszés szerint ismételhető. A 2. ábrán az 1 sterilező edény fekvő henger formájá-4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom