184083. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elasztomer sebészeti varróanyag előállítására

184 083 nyúlását a csomók megkötésekor, és ennek következté­ben jobb csomózhat óságot és biztonságosabb, tartósabb csomót biztosít. A kialakított csomó geometriája előre megállapítható, függetlenül attól, hogy változtatjuk a csomózás módszerét vagy a csomózásnál alkalmazott fe­szítést. Az 1. ábrán a találmány szerinti sebészeti varróanyag­ra jellemző feszítés - deformáció összefüggést mutat­juk be. A 2. ábrán a találmány szerinti varróanyag feszítés — deformáció görbéjét mutatjuk be más, ismert egyszálú varróanyagokkal összehasonlítva. A találmány szerinti egyszálú sebészeti varróanyag jellemző fizikai tulajdonságait önmagában ismert mérő módszerekkel határozzuk meg. Az 1. ábrán, amely a ta­lálmány szerinti varróanyag jellemző feszítés/deformáció vagy terhelés/nyúlás diagramja, a folyási nyúlás (Ey)az a pont, amelynél megkezdődik a varróanyag tartós de­formációja. Amíg a szálat nem nyújtjuk túl az Ey pon­ton, a rugalmas visszaugrás lényegében teljes. A talál­mány szerinti varróanyagnál az Ey pont 2—9 % között helyezkedik el. A Young-modulusz a feszítés/deformáció görbe origó­ból kiinduló kezdeti szakaszának az iránytangense. Az 1. ábrán az a egyenes az origóból kiinduló görbe érintője, és a Young-modulusz tg 0-nak felel meg. Látható, hogy a Young-modulusz a görbe kezdeti, „rugalmas” szakaszán a nyúlással szembeni ellenállás mértéke. A találmány szerinti varróanyag Young-modulusza jelentős, azonban viszonylag nem nagy értékű, 2100—1400 kg/cm2 kö­zötti, előnyösen 3500—10500 kg/cm2 közötti. Ha a Young-modulusz értéke a fenti, akkor a varró­anyagban megfelelő mértékű húzófeszültség jön létre, amikor a nyúlása a folyási pont felé közeledik. Ha a Young-modulusz értéke kisebb a fentebb megadottnál, akkor a varróanyag már igen kis feszítésnél is könnyen megnyúlik, s eléri a folyási pontot; így elvesznek a nagy folyási nyúlással kapcsolatos előnyök. Ha viszont a Young-modulusz értéke nagyobb a fenti tartomány­nál, akkor a szál merevebbé válik, s eltűnik a puhasága és a jó kezelhetősége. Az 1. ábrán feltüntetett feszítés/deformáció görbé­nek az Ey és az Ey pontok közötti szakasza a viszko­­elasztikus tartomány, amelyben jelentős mértékű a var­róanyag nyúlása és maradandó deformációja, akkor is, ha a húzófeszültség csak kicsit növekszik. A találmány sze­rinti varróanyag viszkoelasztikus nyúlása (Ey) körülbelül 10-30 % között van. A varróanyagnak ez a tulajdonsága lehetővé teszi a megfeszítését a csomókötés során, és így biztonságos csomót kapunk. Amikor a varróanyag nyújtása meghaladja az Ey pon­tot, a terhelés gyorsan növekszik, amint azt az 1. ábra szemlélteti. A terhelésnek ezt a gyors növekedését érzé­keli a gyakorlott sebész, és így jelzést kap az Ey pont és a maximális csomóbiztonság elérésekor. Előnyösen Ey értéke legalább 2,5-szerese E értéké­nek. Ebben az esetben ugyanis széles viszkoelasztikus tartomány áll a sebész rendelkezésére a csomózás folya­mán. Amint az 1. ábrán látható, az origótól az Ey nyúlásig 5 a terhelés viszonylag csekély a szakít ási terhelés értéké­hez (Sb) képest. Előnyösen, a szakítási terhelés értéke legalább 2.800 kg/cm2, és a viszkoelasztikus nyúlásnak megfelelő Sv terhelés kevesebb mint egyharmada a szakí­tási terhelésnek. Mindez azt eredményezi, hogy a varró­anyagot könnyen megcsomózhatjuk, viszonylag kis erő alkalmazásával, anélkül, hogy a varróanyag elszakítását kockáztatnánk. A varróanyag csomózási szilárdsága elő­nyösen legalább 2.100 kg/cm2. A találmány szerinti varróanyag szakadási nyúlása (Eb) általában 30—100 %. Jóllehet ez a tulajdonság nem kritikus a varróanyag használhatósága szempontjából, mivel a használat során alkalmazott nyújtás általában nem haladja meg az Ey értéket, előnyös, ha Eb legalább másfélszerese E értékének. Ezzel ugyanis csökkentjük annak lehetőségét, hogy akaratlanul is túlnyújtsuk és elszakítsuk a varróanyagot a csomózás folyamán. A találmány szerinti varróanyag egyedülálló mechani­kai tulajdonságai könnyen leolvashatók a 2. ábráról, ahol a találmány szerinti varróanyagot az ismert nylon és polipropilén varróanyagokkal hasonlítjuk össze. E három varróanyag jellemző fizikai tulajdonságait az I. táblázat­ban tüntetjük fel. Az ismert varróanyagok Young-modu­lusza lényegesen nagyobb értékű, mint a találmány sze­rinti varróanyagé, és így azokat merevségük jellemzi. Ezen túlmenően egyik ismert varróanyagnál sem talál­ható észrevehető Ey érték, vagyis nyújtott viszkoelasz­tikus tartomány, amely a találmány szerinti varróanya­got jellemzi, és annak a fenti kedvező tulajdonságokat kölcsönzi. A találmány szerinti varróanyag mechanikai tulaj­donságai — amelyeket Ey és E relatív értékei a kis Young-modulusszal és a nagy szakítószilárdsággal együtt tükröznek — egyedülállóak a sebészeti varróanyagok te­rületén, és előnyösebbé teszik a találmány szerinti egyszálú sebészeti varróanyagot valamennyi ismert var­róanyagnál. 6 I, táblázat Mechanikai tulajdon­ság Varróanyag Polipra- Nylon Találmány pilén szerinti Átmérő, mm 0,32 0,33 0,33 Szakítószilárdság, psi 58.900 75.200 64.700 (kg/cm2) (4.100) (5.300) (4.500) Szakadási nyúlás, % 32,2 40,1 39,5 Viszkoelasztikus nyúlás (Ev) % 9,0 8,5 14,8 Folyási nyúlás (Ey) % U 1,7 2,2 Feszítés Ey-nál (Sy), psi 5.100 3.600 2.500 (kg/cm2) (360) (250) (180) Feszítés Ev-nél (Sv), psi 25.700 13.200 9.200 (kg/cm2) (1.800) (930) (650) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom