184077. lajstromszámú szabadalom • Tűzálló test fémkohászati edények csúszólapos zárszerkezeteihez, ezzel kialakított zárszerkezet és eljárás a tűzálló test előállítására

184 077 nyíláshoz áramlik. A gáz áramlása közben hűti a csuszó­­lapot és fölmelegedett állapotban szabadon ki tud jutni a külső légtérbe. A 180 cső úgy van elhelyezve, hogy amikor a 111 rög­zített alsó lap és 112 csuszólap zárási helyzetben vannak (ami megfelel a 112 csuszólap balról jobbra mozgásá­nak), a 188 nyílás összeköttetésben van a 193 horonnyal és a 192 betétből gáz jut keresztül a 15 6' bet éten. Ebben a helyzetben a 184 fémcső zárva van. A 12. és 13. ábrán látható 112 csuszólapnak egy kö­zépső, illetve központos elhelyezésű 260 csatornája van, amely a 112 csuszólap egyik végétől a 106 kibocsátó csatorna közeiéig nyúlik, ahol két ovális keresztmet­szetű 261 és 262 csatornára válik szét, amelyek körül­ölelik a 106 kibocsátó csatornát és amelyeknek kivezető nyílásai a 112 csuszólap másik végén vannak. A kétoldal­­ról összenyomott, lapított kör keresztmetszetű 260 csa­torna bevezető nyílásába 264 égőfúvóka (vagy levegőt beáramoltató fúvóka) van helyezve, amely lehetővé teszi, hogy a 112 csuszólapot forró égéstermékekkel vagy ha­sonló gázokkal fűtsük. Amikor levegőt bebocsátó fúvó­kát használunk, a 112 csuszólapon túlnyomású levegőt fúvunk át és ezáltal a csuszólapot hűtjük. Bár az ábrákon nincs föltüntetve, a csatornába vagy csatornákba bevezető nyílások előnyösen úgy vannak kiképezve, hogy ezek érintőlegesen csatlakoznak a csa­tornákhoz. Ez a kialakítás javítja a fűtő vagy hűtő közeg körben áramlását. Ez a kiképzés különösen előnyös és hasznos akkor, ha a csatorna vagy csatornák körülveszik a kibocsátó csatornát. A következőkben a tűzálló beton anyaggal kapcsolat­ban néhány példát ismertetünk. Ezek az anyagok az előzőkben ismertetett, koptató hatásnak kitett alkat­részek és gázt átbocsátó betétekkel ellátott, tűzálló tes­tek, főként olvadt fémet tartalmazó kohászati edények­hez erősített csuszólapos zárószerkezetek alkatrészeinek előállítására használhatók. 1. példa 40 súlyszázalék Al203-ot tartalmazó és 0—5 mm szemcsenagyságú, 80 súlyszázalék mennyiségű töltő­anyagot 20 súlyszázalék ömlesztett bauxitcementtel kevertünk össze, amely bauxitcementben 40 súlyszáza­lék A1203 volt. Minden 100 kg száraz keverékhez 12 liter vizet adagoltunk. A koptatásnak kitett, tűzálló beton anyagú test elő­állításához a keveréket egy öntőformába öntöttük és vibrálás révén kívánt mértékben tömörítettük. Kellő megszilárdulás után a tűzálló beton anyagú testet, illet­ve lapot vagy csuszólapot kiemeltük az öntőformából, nedves kezelés céljából tároltuk, majd megszárítottuk. 2. példa 88 súlyszázalék Al203-ot tartalmazó és 0—5 mm szemcsenagyságú, 80 súlyszázalék bauxitot 20 súlyszá­zalék bauxitcementtel kevertünk össze, amely bauxit­cementben 70 súlyszázalék A1203 volt. A száraz keve­rék minden 100 kg-jához 10 liter vizet adagoltunk. Ezt 13 a keveréket a továbbiakban úgy kezeltük, mint az 1 pél­dával kapcsolatban ismertettük. Ha a lapokat, illetve csuszólapokat olyan acélok önté­séhez kívánjuk fölhasználni, amelyek olvadáspontja 1500 C° fölött van, és amelyek olvadáspontjuk fölött 50 C°— 60 C°-kal magasabb hőmérsékleten önthetők, azok az igénybevételek, amelyeknak a lapoknak ellen kell állni, rendkívül nagyok. Az élettartam biztosítására megfelelő összetételű anyagkeverékeket kell használni. Az igénybevételek között nagy jelentőségű az a mechanikai koptató és kémiai korrodeáló hatás, ami a lapok, illetve csuszólapok kibocsátó csatornáinak széleit rongálja, amihez hozzátevődik egy nagymértékű hőlökés, núvel a lapok, illetve csuszólapok az öntés indulása előtt csupán 200 C°—300 C° hőmérsékleten vannak. Az ilyen nagymértékű igénybevételek esetén előnyös olyan tűzálló beton anyag használata, amelyben 5—8 súlyszázalék bauxitcement, 2,5 —4 súlyszázalék porszerű tűzálló anyag (melynek szemcsenagysága 50 mikronnál kisebb és előnyösen 1 mikronnál is kisebb), például kaolin vagy bentonit, finomra őrölt sziliciumdioxid, timföld, magnéziumdioxid, krómvasérc vagy foszterit, valamint 0,01—0,30 súlyszázalék olyan vegyszer van, amely növeli a keverék folyóképességét, illetve forma­kitöltő képességét. Ilyen vegyi hatóanyagban lehet al­kálifém foszforsav-só, alkálifém polifoszfát, alkálifém karbonát, alkálifém karbonát vagy alkálifém humát, és még 87,7—92 súlyszázalék kívánt, 30 mm-nél nem na­gyobb szemcsenagyságú adalékanyag, illetve töltőanyag lehet a keverékben. A keverék szemcsenagysága elő­nyösen úgy van megválasztva, hogy az egész keverék ke­resztülesik egy 10 mm-es lyukbőségű szitán és a keve­réknek körülbelül 25 %-a egy 0,5 mm-es lyukbőségű szitán is áthull. A tűzálló töltőanyagban lehet égetett tűzálló agyag, bauxit, kianit, szillimanit, andaluzit, ko­rund, lemezes timföld, sziliciumkarbid, magnéziumoxid, krómvasérc, cirkon vagy ezek keverékei. Egy ilyen tűzálló beton anyagot ismertet a követ­kező példa. 3. példa 87,8—92 súlyszázalék, 0—6 mm szemcsenagyságú lemezes timföldet 3—8 súlyszázalék bauxitcementtel kevertünk össze, amelyben körülbelül 80 súlyszázalék Al203,2,5-4 súlyszázalék finoman porított timföld és 0,01—0,3 súlyszázalék alkálifém polifoszfát volt. A szá­raz keverék minden 100 kg-jához 5 liter vizet adagol­tunk. A keveréket az öntőformába öntöttük és vibrálás révén tömérítettük. A 14. és 15. ábrán egy három lapos csuszólapos záró­szerkezet tűzálló beton anyagból levő középső lapja, il­letve 112 csuszólapja van föltüntetve, amelybe egy gázt átbocsátó 156 betét van ágyazva. A 156 betét egy lyuka­csos, gázt átbocsátó test, amely durva szemcséjű korund vagy mullit anyagtömegből van színtéréivé egy kis meny­­nyiségű cementáló vegyszerrel, és amelynek gázt átbocsá­tó képessége legalább 100 nanoperm. A 112 csuszólap fő alkatrésze egy sajtolt vagy öntött 200 test, amelyben központos elhelyezésű, négyszögű 14 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom