184075. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fúrólyukat körülvevő kőzetrétegek ellenállásának méréséra

184 075 A találmány tárgya fúrólyukat körülvevő kőzetréte­gek ellenállásának mérésére szolgáló eljárás és berende­zés, éspedig elsősorban olyan eljárás és berendezés, amellyel egy fúrólyukban egyidejűleg mérhető a fúró­lyuk falától viszonylag kis és viszonylag nagy oldalirá­nyú távolságban lévő felszín alatti föld- ill. kőzetrétegek villamos ellenállása. A találmány olyan eljárásra és be­rendezésre vonatkozik, amely lineáris elemeket alkalmaz egy földfelszín alatti fúrólyukszelvénycső készülék villa­mos áramköreiben annak érdekében, hogy csökkentse ama feszültségek és áramok dinamika tartományát, me­lyeket azért mérünk, hogy belőlük a fúrólyukat körülve­vő föld- ill. kőzetrétegek látszólagos ellenállását mutató jeleket származtassunk. A villamos fúrólyukszelvényezés technikájában jól ismert módszer az olyan viallamos terek alkalmazása, melyeket úgy gerjesztenek és állítanak be, hogy fóku­szálják a fúrólyukban elhelyezett elektróda által kibo­­csájtott áramot azáltal, hogy a fúrólyuk falára lényegé­ben merőleges zónára korlátozódó áramot követésére kényszerítik. Ennek megfelelően korábban úgy kaptak fúrólyukszelvényeket, hogy regisztrálták a potenciál­változásokat és potenciálkülönbségeket, melyeket úgy választottak, hogy megfelelő kapcsolatban legyenek az áram földfelszín alatti képződményeken való áthaladá­sával, származtatták továbbá a fúrólyuk falától viszony­lag nagy oldalirányú távolságra lévő kőzetrétegek villa­mos ellenállását. Más eljárások és kiboQsájtott áramot viszonylag kisebb oldalirányú távolságokon fókuszálták úgy, hogy a mért áramból származtatott lyukszelvények nagyobb pontossággal reprezentálták a villamos ellenál­lást a fúrólyuk falának szomszédságában. Ezáltal a fúró­lyuk folyadéktartalmának, az iszaplepénynek és a fúró­lyuk falától nagyobb távolságra elhelyezkedő anyagok­nak a hatása gyakorlatilag megszüntethető. Az 1955. július 5-én Doll részére engedélyezett 2 712 630 számú amerikai szabadalom leírása szerinti korábbi készülék olyan elektróda rendszert használt, melynél a fúrólyukba bocsájtott és a fúrólyuk falára me­rőleges, vezérelt villamos terek úgy fókuszálhatok, hogy a fúrólyuk falától különböző laterális távolságban lévő földképződmények szelvényezhetők. Egy másik korábbi készülék, melyet a Janssentől szár­mazó 3 660 775 számú, 1972. május 2-i amerikai szaba­dalmi leírás ismertet, annak megkísérlése során, hogy közel egyidejűleg határozza meg a különböző laterális távolságokban lévő ellenállást, hasonló elektródakészle­tet alkalmaz a fúrólyuktól közepes vagy nagy laterális távolságra lévő ellenállások egyidejű mérésére, mely készlet úgy van szerelve, hogy lehetővé tegye az áram fókuszálását a kapcsoló elektródával. A készülék kombi­nálja a méréseket a földréteg látszólagos ellenállásának meghatározása érdekében. A jeleknek az elektródakész­letek közötti átkapcsolgatása segítségével a szelvényező készülék lehetővé teszi a fúrólyuk mentén a közepes és nagytávolságú ellenállások szinte egyidejű meghatáro­zását a fúrólyuk adott laterális részében. Az utóbbi időben a technika ismét az olyan áramkö­rök felé fordult, amelyek egy frekvencia-párt alkalmaz­nak, megfelelően megválasztva a közeli és távoli kőzetré­3 tegek egyidejű mérésére. Scholberg 3 772 589 számú, 1973. november 13-i amerikai szabadalma figyelemre méltó módon a Doll által alkalmazott típusú készülékhez hasonló készüléket ismertet. Ezenkívül Scholberg felismerte, hogy mint sok más mérőrendszerben, az ellenállásos fúrólyukszelvényező al­kalmazásokban is inkább egy paraméter értékének adott pontosságú mérése a cél, mint a paraméter változásának egyszerű detektálása. A mérőrendszer dinamika tartomá­nyára vonatkozó követelményeket egyrészt az a pontos­ság határozza meg, mellyel az ismeretlent meg akarjuk mérni, másrészt pedig az ismeretlen értékkészlete. Amennyiben csökkentjük a mért paraméterek dina­mika tartományát, akkor kisebb mérési tartományban ugyan, de nagyobb mérési pontosság érhető el. A fentebb említett, Scholberg szerinti készülék lehe­tővé teszi a rétegellenállások mérése során előforduló széles dinamika tartományok csökkentését úgy, hogy közben változatlanul tartja a mérőáramoknak és feszült­ségeknek a rétegen keresztül való áthajtására szolgáló tel­jesítményt. De a rendszer szükségképpen épít az olyan fajta nemlineáris áramköri elemek alkalmazására, amilye­neket a Scholberg szerinti szabadalom felszínen lévő elektronikai része tartalmaz. A találmány szerinti új eljárás és berendezés a techni­ka jelenlegi állása szerinti hátrányokat kiküszöböli, és al­kalmas a fúrólyuk közeli és távoli környezetében lévő kőzetrétegek látszólagos ellenállásának egyidejű megha­tározására, mégpedig úgy, hogy olyan, a felszín alatt el­helyezkedő és lineáris áramköri elemekből felépülő fúró­lyukszelvényező készüléket alkalmazunk, mely csökken­ti a környező földrétegekben gerjesztett jelek dinamikus mérési tartományát. A találmány tehát egyrészt eljárás fúrólyukat körül­vevő kőzetrétegek ellenállásának mérésére, amelynek so­rán a fúrólyukban hosszanti irányban mozgatott fúró­lyukszelvényező készülékkel a kőzetrétegekbe első frek­venciájú első gerjesztő áramot és második frekvenciájú második gerjesztő áramot juttatunk, mérjük a fúrólyuk­tól számított nagyobb és kisebb távolságban a kőzetréte­gekben indukált feszültségeket és áramokat, és meghatá­rozzuk az indukált feszültségeknek és áramoknak a kő­zetréteg ellenállására jellemző hányadosait. Az eljárást az jellemzi, hogy a mért indukált feszültségek és áramok dinamika tartományának csökkentésére az első frekven­ciájú gerjesztő áramok amplitúdóját a kőzetrétegekben mért indukált feszültség nagyságával fordítottan arányo­san választjuk meg, a második frekvenciájú gerjesztő ; iramok amplitúdóját pedig a kőzetrétegekben mért in­dukált feszültség nagyságával egyenesen arányosan vá­lasztjuk meg. A találmány másrészt berendezés fúrólyukat körül­vevő kőzetrétegek ellenállásának mérésére, amely be­rendezésnek távoli potenciálreferencia pontra csatlakoz­tatott vezetéke és a fúrólyukban hosszirányban mozgat­ható elektróda rendszere van, amely elektróda rendszer áramkibocsátó központi elektródát, ehhez képest szim­metrikusan elhelyezett első és második mérő elektróda­párt, és a központi elektródához képest szimmetrikusan, az első és második mérő elektróda-párnál távolabb elhe­4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom