184070. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-alkoxi-4,6-diklór-s-triazinok előállítására

184 070 előnyösen vízzel elegyíthető oldószerek jönnek számí­tásba. A reakciót célszerűen szobahőmérsékleten vagy kissé emelt hőmérsékleten, azaz előnyösen körülbelül 10 C° és 50 C° között, végezzük és a sztöchiometrikus arányokat úgy kell megválasztanunk, hogy a dialkoxi­­-triazín képződését messzemenően megakadályozzuk. Egy, 2-alkoxi4,6-diklór-s-triazinok előállításához alkalmas berendezést a következő módon üzemeltetünk: (a berendezést részletesen a 180 717 sz. magyar szaba­dalmi leírásban ismertetjük). Az 1. ábra szerint a folyékony cianurkloridot az 1 ve­zeték segítségével egy 2 koaxiális fűtésen keresztül egy 3 egyanyagos-(vagy kétanyagos fúvókán át az 5 keverő­­tartályba) azaz az 5 csőalakú tartályba visszük. A beporlasztásra kerülő cianurkloriddal érintkezésbe hozandó komponensek 7 bevezető vezetékeken át egy elosztógyűrűbe, amely különböző 9 kamraszegmensek­kel rendelkezik, jutnak, amelyet a 2. ábra szemléltet. A kamraszegmensekből a komponenseket kissé fel­felé irányított porlasztószervek segítségével érintőlege­sen bepermetezzük az 5 keverőtartályba. Csupán egyetlen bevezető vezeték és csak egy porlasz­tószerv, például nyílás, alkalmazása esetén az 5 keverő­tartályban a 7 vezeték közvetlenül a 8 nyílásba megy át és így a 9 szegmenskamra elesik. A folyadéksugár egy kerületi irányú sebességössze­tevő mellett egy axiális irányú sebességösszetevővel is rendelkezik. A folyadék ezáltal az 5 keverőtartály fa­lára kerül és ott egy 4 folyadékréteget alkot. Amennyiben a folyadékot 7, 8 és 9 vezetékeken visszük be az 5 keverőtartályba, akkor itt ez a beveze­tett folyadék, illetve folyadékok alaposan összekeve­rednek és ez a keverés még fokozható azzal, hogy va­lamely gázt, illetve oldószergőzt viszünk be a 8 por­lasztószervek útján. A 4 folyadékrétegbe bepermetezzük a 3 fúvókából kilépő cianurkloridot. A permetezési szög a 3 fúvó­kából kipermetezett cianurkloridra 15° és 150°, előnyösen 15° és 120° között lehet. A permetforma az üregeskúptól a teljes kúpon át a rendezetlen ködig változik a fúvóka-típustól függően. A cianurkloridnak a 6 permetrészecskéi a becsapódás­kor reagálnak a folyadékrétegben. A bevitt energiájukat ezek a részecskék leadják a folyadékrétegnek függetle­nül a csőalakú tartályban uralkodó nyomástól. A lefolyó keverék, amely az 5 keverő tartályt a 12 kifolyónyíláson át hagyja el, a 14 tartályba kerül, amely közvetlenül, vagy egy 13 vezeték közbeiktatásával csat­lakozik az 5 keverőtartály 12 kifolyónyílásához és adott esetben szétkapcsolható. Ilymódon lehetővé válik tetszés szerinti nyomásnak, azaz tetszés szerinti csökkentett nyomásnak vagy túl­nyomásnak a beállítása az 5 keverőtartályban és a 14 tartályban ismert eszközök segítségével, amelyek a 16 vezetéken keresztül vannak összekötve a 14 tartállyal, ahogy a 3. ábra szemlélteti. (A nyomás beállításához szükséges eszközök azonban nincsenek feltüntetve a 3. ábrán). A keveréket a 15 kiömlőnyíláson át távoli tjük el. A 14 tartály adott esetben reakcióedényként is szol-4 5 gálhat további kezelések vagy reakciók céljára. Lehetőség van azonban arra is, hogy a 13 lefolyóveze­tékre csökkentett nyomást vagy túlnyomást kapcsoljunk ismert eszközök segítségével és a távozó keveréket a 13 vezetékből ismert módon eltávolítsuk és a 14 tartály közbeiktatásáról lemondunk. Az 1. és 3. ábrán bemutatott 5 és 14 tartályokat, adott esetben a 13 vezetéket is, ismert módon fűthetjük vagy hűthetjük a kívánalmaknak megfelelően, ahogy ez a szakirodalomban, például Ullmann Enzyklopädie der technischen Chemie, Bd, 1, 3. kiadás, 1951,743 és 749. oldal irodalmi helyen le van írva. Szerkezeti anyagokként ugyancsak az ilyen célokra szokásosan alkalmazott anyagok használhatók (idézett irodalom). Az 5 keverő tartály térfogatát az alkalmazott folya­dékok tulajdonságai határozzák meg, de a porlasztóit 6 részecskék útját a 4 folyadékrétegbe való becsapódásig lehetőleg a legrövidebbre kell választani. Ezzel lehetővé válik az, hogy viszonylag nagy áthala­dási teljesítményt érjünk el nagyon kis csőalakú tartály­ban, például mint az 1. példa esetében körülbelül 0,5 liter térfogatú tartályban. Meghatározott nyomás, például csökkentett nyomás, beállításával az 5 keverő tartályban, a hőenergiát és a fo­lyadékréteggel érintkező porlasztóit cianurklorid reak­cióhőjét, elvezethetjük. Az előállított termék a 12 kifolyónyíláson át távozik a keverőkamrából. A folyadékréteg jobb kialakítása céljából a 8 porlasz­tószerveket kissé felfelé irányítva érintőlegesen helyez­zük el a keverőkamrafalhoz. A pontos hajlásszöget a folyadékok függvényében úgy állítjuk be, hogy a folya­dékréteg éppen elérje a fúvókát, de ne érintse azt. Az iveit elvékonyodással és az ezáltal létesített fo­lyadékréteggel ezen a falrészen érjük el azt, hogy - a ki­folyónyílás ellenére — a fennmaradó kamrafalakat min­dig egyenletes, azaz megszakítatlan folyadékréteg fedi. Ezáltal nagy keveredési sebességet érünk él. A folyékony cianurklorid permetkúpját 6-os hivat­kozási számmal jelöljük. A 7 bevezető vezetékek száma a mindenkori esetektől függően változik. A komponensek bevezetésénél egy vezeték is elegen­dő, a komponensek jobb eloszlatása érdekében azonban több bevezető vezeték is kedvezőnek bizonyult, amelyek elrendezését a 2. ábra mutatja. Több folyadék alkalmazá­sánál, amelyeket egyidejűleg kívánunk keverékként be­vezetni, alkalmas a 2. ábrán példaszerűen bemutatott elosztógyűrű. Amennyiben a tartózkodási idő a keverőkamrában a reagensek teljes mértékű reakciójához nem elegendő, még egy megfelelő reakciószakaszt is hozzákapcsolha­tunk. Folyékony cianurklorid ismert eljárásokkal, például a 2332.636 számú NSZK-beli szabadalmi leírásban is­mertetett módon, állítható elő. A találmány szerinti eljárásnál előnyösen olyan folyé­kony cianurkloridot alkalmazunk, amely mentes klórtól és klórciántól, hőmérséklete pedig 170 C° körül van. 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom