184051. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vas és acél munadarabok felületrészeinek helyi védelmére ferrokémiai kezelés során

184 051 kémiai kezelését 1100 C°-ig végezhetjük szilárd vagy gáznemű közegekben, pl. betétedzőporokban, endogáz­­ban, ammoniábans vagy ammonia tartalmú gázokban, vagy szilárd bórvegyületekben. Hatásos védelem ér­hető el ilyen.módona szén, a nitrogén és a bőr felvéte­lével szemben. A mintadarabokat az edzés után általában meg kell tisztítani. Ezt rendszerint mechanikus szórással végez­zük, amelynek során a még meglévő merev FexAly-fázi­sok teljesen eltűnnek. Az ott lévő, szorosan feltapadó ferrites fázist nem kell eltávolitani, ha a munkadarab nem vagy csak kevéssé korrodáló feltételek mellett kerül felhasználásra, pl. motorokban, vagy hajtómű­vekben. Más esetekben mindenkor felül kell vizsgálni, hogy a viszonylag lágy ferrites réteget, amely 10 és 50 pm közötti alumíniumrétegek alkalmazásánál a hő­kezelést követően kb. 100 pm vastagságot ér el, huzamo­sabb ideig tartó felszórással el kell-e távolítani. A védelemmel ellátott munkadarabok esetleges kö­zépfrekvenciás felhasítását a védőrétegek eltávolítása nélkül, közvetlenül az edzés után el lehet végezni, mi­vel az a diffúziós zóna elektromos jellemző értékei az alapanyag jellemzői értékeit jól megközelítik. A találmány szerinti eljárást az alábbi példával világít­juk meg. Porlasztós motorok hajtórudjainál, amelyek 16 MnCr 5 alapanyagból készülnek, a hajtórudszemeket betétedzéssel kell kialakítani. A vegyi- és hőkezelés szabályozott gázatmoszférában;, megy végbe 930 C° hőmérsékleten, 0,9 %-os O-potenciállal. A betétedzési mélység 1,2 mm. Megfelelő szilárdság mellett a hajtó­­rudszárnak fokozott plaszticitással is kell rendelkeznie. Éppen ezért a szárat mindenképpen óvni kell a szén­ben történő dúsítástól. A védelem azáltal lesz bizto­sítva, hogy a hajtórudakat a felület megtisztítása és fel­­dúrvítása után, amelyet mechanikusan végzünk el, alu­míniumréteggel látunk el 10-30 jum vastagságban (nagyobb igénybevétel esetén a réteg vastagsága a 100 pm-t is elérheti). A huzalalakú alumíniumot propán-oxi­gén keverékkel olvasztjuk meg és fémszórással visszük fel. A szórófej és a hajtórud közötti távolság 20 cm. 7 Az elumínium felvitele a hajtórud szárára gépesített berendezésben történik. A berendezés lényegében -két, egymás mögött elrendezett szállítószalagból áll, amelyeken a hajtórudak a szórófejek előtt haladnak el. A hajtórudak haladását terelőlemezek segítik elő. A két szállítószalag között — amelyek egymáshoz képest el­tolva helyezkednek el - a hajtórudat ugyancsak a terelőlemezek segítségével fordítjuk meg. A szóró­berendezés fémszórásnak kitett részeit célszerűen a ré­teg leválasztását elősegítő szerrel nedvesítjük be, a haj­tórudszemeket pedig lefedjük. A hajtórudak további for­gácsoló megmunkálása a fémszórás után következik. A védelemmel el nem látott részek felszenesedése és az edzés után a hajtórudakat mechanikus utón, pél­dául homokfúvatással ismét megtisztítjuk. Ennek so­rán az alumíniumréteg merev, rideg részei eltűnnek. A megkívánt fokozott plaszticitás elérése céljából a szárt induktív középfrekvenciás hevítésnek vetjük alá. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás gáznemű vagy szilárd közegekben legfel­jebb 1000 C° os hőkezeléssel karbonizálandó, nit­­ridálandó és boridálandó vas és acél munkadarabok fe­lületrészeinek helyi védelmére szén, nitrogén és bór felvétele ellen, azzal jellemezve, hogy a hőkezelés előtt a munkadarab felületének védendő részeire fémszó­rással 10—100 pm vastagságú alumíniumréteget viszünk fel oly módon, hogy a fémszóráshoz aluminíumból vagy alumíniumötvözetből készült huzalt használunk, amelyet éghető anyagból és oxigénből álló keverék lángjában ol­vasztunk meg, és adott esetben a munkadarab be nem vonandó felületrészeit a fémszórás során lefedjük és/vagy a felszórt réteg leválasztását elősegítő szerrel vonjuk be. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy 10-30 pm vastag alumíni­um réteget alakítunk ki. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, azzal jellemezve, hogy éghető anyagként propánt vagy butánt használunk. 8 5 10 15 20 25 30 35 40 A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 86.0319 - Nyomdacoop, Budapest 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom