184047. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1-etén-azol-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

184 047 alifás szénhidrogéneket, mint klór-benzolt, klór-etilént vagy metilén-kloridot; az alifás szénhidrogéneket, mint dklohexánt vagy paraffint, így például kőolaj frakciókat, alkoholokat, mint butanolt vagy glikolt, továbbá ezek éte­reit és észtereit, ketonokat, mint acetont, metil-etil-ke­­tont, metil-izobutil-ketont vagy ciklohexanont, erősen poláros oldószereket, így dimetil-formamidot, dimetil­­-szulfoxidot, továbbá vizet;szobahőmérsékleten cseppfo­lyósított gázokat; a hordozóanyagok közül azok jöhetnek számításba, amelyek normál hőmérsékleten és nyomáson gáz halmazállapotúak, így például aeroszol hajtógázként halogén-szénhidrogének, továbbá bután, propán, nitrogén, széndioxid jöhet figyelembe; szilárd hordozóanyagok kö­zül például természetes kőzetzuzalék, mint kaolin, agyag­föld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit vagy diatomaföld jöhet szóba, vagy szintetikus kőzetzuza­­lékok, mint nagydiszpeizitású szilicium-dioxid, alumínium­­oxid vagy szilikátok, szilárd hordozóanyagként a granu­­lákhoz az alábbiakat használhatjuk; például természetes kőzetek zuzalékát mint kalcit, márvány, habkő, szepiolit, dolomit, továbbá szervetlen és szerves zúzalékból készült szintetikus granulátumokat, továbbá szerves anyagokból, mint fűrészpor, kókuszdióhéj, kukoricacsutka vagy do­hányszárból készült granulátumot; emulgeátor és/vagy habképző anyagként az alábbiak jöhetnek számításba: így például nemionos és anionos emulgeátorok, mint po­­li(oxi-etilén)-zsírsav-észter, poli(oxi-etilén)-zsíralkohol-éter, így például alkil-aril-poli(glikol-éter); alkil-szulfonátok, al­­kil-szulfátok, aril-szulfonátok, továbbá fehéije-hidrolizátu­­mok; diszpergálószerként például lignin-szulfitlug, vagy metil-cellulóz jöhet számításba. A készítményekhez kötőanyagként karboxi-metil-cellu­­lózt, természetes vagy szintetikus poralakú, szemcsés vagy látex alakú polimereket, így például gimiarabikumoí, poli(vinil-alkoholt), poli(vinil-acetát)-ot alkalmazhatunk. A készítményekben festékeket, így például szervetlen pigmenteket, mint például vas-oxid, titán-oxid, ferrocián­­kék, vagy szerves színezékeket, mint alizarin, azol-fém­­ftalocianin-szinezékeket, továbbá nyomelemeket, mint vas, mangán, bór, réz, kobalt, molibdén és timsókat alkal­mazhatunk. A készítmények általában 0,1—95 súly%, célszerűen 0,5—90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti hatóanyagokat önmagukban vagy készítményeik formájában, vagy más ismert herbicidekkel együtt alkalmazhatjuk gyomirtásra. Éne a célra kész ké­szítményeket vagy hígítandó elegyeket alkalmazhatunk. A találmány szerinti vegyületeket ezen túlmenően elegyít­hetjük más ismert hatóanyagokkal, így fungicidekkel, in­­szekticidekkel, nematocidekkel, madarak elleni riasztó­anyagokkal, növekedést szabályozó anyagokkal, növényi tápanyagokkal és talajjavító anyagokkal. A hatóanyagokat készítményeik formájában vagy ezek­ből készült hígítások alakjában, mint például oldatok, szuszpenziók, emulziók, paszták, granulátumok alakjában, használhatjuk fel. A felhasználás szokásos módon törté­nik, például öntözéssel, permetezéssel, szórással, ködkép­zéssel, elpárologtatással, injektálással, kenéssel, porzással, szórással, száraz pácolással, nedves pácolással, vizes páco­lással, iszapos pácolással vagy inkrusztálással. A felhasznált hatóanyag mennyisége nagyobb tarto­7 mányban változhat. A felhasznált mennyiség a felhaszná­lás módjától és a kívánt hatástól függ. A hatóanyag kon­centrációja általában 1 és 0,0001 súly%, célszerűen 0,5 és 0,001 súly% között van. A vetőmag kezeléséhez általában 0,001-50 g hatóanya­got használunk a vetőmag kg-jára. Ez a mennyiség célsze­rűen 0,01 és 10 g között van. A talaj kezelésénél a hatóanyag koncentrációja 0,00001 és 0,1 súly%, célszerűen 0,0001 és 0,02 súly% között van. A példa Hajtás-kezelés (gabona-lisztharmat ellen) (a leveleket el­pusztító gombás megbetegedés esetében) 0,25 súlyrész hatóanyagot 25 súlyrész dimetil-forma­­middal és 0,06 súlyrész amulgeátorral (alkil-aril-poli(gli­­kol-éter)) elegyítünk, majd ehhez 975 súlyrész vizet adunk. A koncentrátumot vízzel kívánt mértékben meghí­­gítjvk. A védőhatás vizsgálatánál egylevelű Amsei fajtájú árpa­palántát, a hatóanyag fenti oldatával harmatnedvesre be­fújjuk. A levelek száradása után a palántákat Erysiphe graminis var. hordei spóráival fújjuk be. A növényeket 6 napig 21-22°C hőmérsékletű és 80-90 nedvességtartal­mú helyen tároljuk. Ezt követően értékeljük a növények lisztharmat fertőzését. A fertőzés mértékét a kezeletlen kontroll növényekhez viszonyítjuk és %-ban adjuk meg. 0 % fertőzés-mentességet jelent, 100 % a kezeletlen kont­roll növényekkel azonos fertőzöttséget jelöl. A hatóanyag annál hatásosabb, minél kisebb a lisztharmattal való fertő­zés. A hatóanyagokat, a hatóanyag-koncentrációját és a fer­­tőzöttség mértékét értékeljük. Azok a vegyületek mutat­nak különösen jó hatást, amelyeket a 3., 4., 1. és 10. előál­lítási példákban ismertetünk. A vegyületek hatása az is­mert vegyületeknél kedvezőbb. A számszerű eredményeket az A táblázat ismerteti. A táblázat 8 Palánta kezelése (gabona lisztharmat) védőhatás Hatóanyag Hatóanyag kon­centráció a per­medében súly% Fertőzöttség mér­téke a kezeletlen növényekhez vi­szonyítva (A) képletű ismert vegyidet 0,025 32,3 3. példa szerinti vegyidet 0,025 0,0 4. példa szerinti vegyidet 0,025 5,0 1. példa szerinti vegyület 0,025 0,0 10. példa szerinti vegyület 0,025 12,5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom