184028. lajstromszámú szabadalom • Eljárás reakcióhő, különösen hidratációs hő mérésére

184 028 5 6 hővezetőképesség felvételére 5 próbaedényből, előnyösen üvegből vagy más, a semleges reagensekkel szemben, katali­­kusan nem befolyásoló anyagból készítve és a reakcióban résztvevő másik anyagot 6 beadagolókészülékből áll, A 6 beadagolókészülék az adalék állapotától és a reak­cióban résztvevő másik anyag sztöchiometriai körülményé­től függően különbözőképpen alakítható ki. Az 1. ábra olyan változatot szemléltet, amelynél több­ségben van a szilárd anyag. Ennél a komponensek kényszerkeverése nyomás mellett 10 történik. A reakcióban résztvevő folyékony anyag felül ta­lálható, a 6 beadagolókészülék kiszélesedő 7 részében he­lyezkedik el, amely közvetlenül a szilárd 3 próbaanyag fö­lött, pontosan központosán a mérőcellában van elhelyezve, mégpedig szintén a 2 hőelemlánc fölött. Ez létrehozza a 15 termikus érintkezést a külső 1 kaloriméterburkolattal, így a hőszabályozás lehetségessé válik. Az adagolókészülék erősen elvékonyított, cserélhető 8 része — amely a hőszabályozás alatt levegővel van töltve - gondoskodik a reakcióban résztvevő anyag egyenletes ősz- 20 szekeveréséről. Ehhez kilépőcsatoma van alsó részében ki­képezve a poralakú próba számára, előnyösen az alsó har­madrészben és a jobb folyadékszétosztáshoz legyező ala­kúra van szűkítve. Az adagolókészülék 9 dugattyúja a mé­rőcella házán keresztül 10 rudazattal lefelé van mozgatva 25 a hőszabályozás következtében. Ez történhet elektro­mechanikus hajtással, pl. elektromágnessel, csavaróhajtás­sal bütykös tengellyel, excenterrel, amint azt a 2. ábrán feltüntettük. Ez a hőmérés reprodukálhatóságára igen elő­nyösen hat. Az elektromágneses 11 hajtásra rögzített 12 30 kapcsolóérihtkező a hőáram regisztrálását és a reakdóhő numerikus integrálását tudja indítani. A 2. ábrán bemutatott integrált mérőcellának iker — il­letve differenciálkaloriméterként történő kialakításával a mérések reprodukálhatósága és stabilitása tovább növek- 35 szik. A termikus szimmetria további növeléséhez mindkét próbaedényt adagolókészülékkel láttuk el. Ha a sztöchiometriai viszonyok megfordulnak és vi­szonylag sok folyadékot a kémiai reakcióhoz gravitációs utón keverünk, akkor a berendezés a 3. ábra szerinti váltó- 40 zata ajánlható. Ennél a reakcióban résztvevő folyékony anyag 5 próbaedényben van elhelyezve, a szilárd anyag hőmérséklete pedig tömített zárt 13 hüvelyben van szabá­lyozva. A próbahüvely méretei a komponensek bemérésének 45 megfelelően vannak megválasztva. A megszilárduló anya­gok esetében az 14 adagolószerkezet az 5 próbaedényben a folyadéktükör felett található. A kémiai reakció megin­dítása a hőfokszabályozó lezárása után történik, mégpedig a 13 hüvelynek a mérőcella fedelén keresztül a 10 rudazat segítségével történő lenyomásával. Ezzel egyidejűleg a re­akcióban résztvevő anyagokat erősen átkeveijük, amihez a 2. ábrán látható megoldással analóg elektromechaniku 11, 5 12 hajtást alkalmazhatunk. A kémiai reakciók során felszabaduló hőket a hőmérsék­­le tmérő érzékelőkön pl. 2 hőelemláncon keresztül elvezet­jük, amelyek azután megfelelő feszültségszigetelt érintke­zőlemezeken keresztül a hőveszteség csökkenése érdekében a kaloriméter-edénnyel vannak összekötve. A létrejövő hő­­feszültség analóg, vagy digitális módon regisztrálható és ki­értékelhető, vagy a kompenzációs kapcsolás szabályozásá­hoz fűtött referenciamérőcellával felszerelt differenciál­­kídorimétert is alkalmazhatunk. Megfelelő 15 hőpajzs be­építésével az úgynevezett „hőveszteségek” („hőrések”) a mérőrendszerben megakadályozhatok. A mérőelrendezés központosítása a központosító 16 betéttel biztosítható. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás reakcióhők, különösen hidratációshők méré­séi e, hőáramelv, vagy más hőanalitikus mérési elv alapján, azzal jellemezve, hogy a reakcióban résztvevő anyagokat hő­szabályozást követően integrált mérőcellában a kémiai reakcióhoz előre megadott sztöchiometriai viszonyok lé­tesítése után, nyomás alkalmazásával bensőségesen össze­keverjük, eközben előnyösen a folyékony komponenseket a szilárd fázisba nyomjuk és a felszabaduló reakcióhőket a reakció befejeződéséig folyamatosan regisztráljuk, majd azokat minőségileg, illetve mennyiségileg kiértékeljük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a reakcióhőket két integrált mérő­­cel'a közötti differenciaelv alapján regisztráljuk, areferen­­ciamérőcellát adott esetben a reakcióban résztvevő másik anyag beadagolására szolgáló szerkezettel szereljük fel, to­vábbá üres, illetve a megszilárduló próbaanyagot befogadó próbaedényt alkalmazunk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási mólja, azzal jellemezve, hogy a kémiai reakciót az integ­rált mérőcellában nyomás alatt összekevert anyagokkal csal: meghatározott időpontig végezzük és a reakció végét malematikai eljárással határozzuk meg. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás fo­ganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a referencia­­mérőcellát elektromosan fűtjük, ezzel a termikus hatáso­kat teljesen kompenzáljuk, a referenciamérőcella hőelemei­nek teljesítményfelvételét pedig mérőjelként értékeljük. 3 rajz, 3 ábra 4 Akiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 86.0316 — Nyomdacoop, Budapest

Next

/
Oldalképek
Tartalom