184022. lajstromszámú szabadalom • Tengely irányában eltolható elektródatartó olvasztott só elektrolízishez

184 022 mensek lényegében egymást szinelo formában vannak ki­alakítva. A találmány szerinti elektródatartót az alábbiakban ki­viteli példák kapcsán, a mellékelt rajz alapján ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábrán a találmány szerinti elektródatartó vázlatos rajza látható, hosszmetszetben; a 2. ábrán egy szegmens látható, amelyből az érintkező­helyek összerakhatok; és végül a 3. és 4. ábrákon több egymás után elhelyezett szegmens rögzítésének nézeti képe, valamint a rögzítéshez egy bur­kolat látható. Az 1. ábrán a találmány szerinti elektródatartó 2 külső palást felületét körülvevő 1 érintkezőhelyek jól láthatóak. Az 1. ábrán kettő darab diszkrét, egymástól elválasztott 1 érintkezőhelyet tüntettünk fel, amelyek tengelyirányban egymáshoz képest el vannak tolva. Az egyes 1 érintkező­helyek közepén, alul és felül 3 tartóelemekkel vannak a 2 külső palást felületre felhelyezve. Az elektródatartó belse­jében 4 és 5 hűtőcsövek vannak az 1. ábrán berajzolva, amelyek a hűtőközeg hozzávezetését és elvezetését bizto­sítják. Hűtőközegként például vizet, gázokat, pl. levegőt, argont lehet alkalmazni, de folyékony fémet (pl. nátriu­mot) is alkalmazhatunk. Az elektródatartó alsó tartomá­nyában 7 védőszegmensek következnek, amelyek közül az utolsó 8 védőszegmens belső csavarmenettel van ellátva és azzal a fémtengely 2 külső palást felületére felcsavarozva. Az elektródát ártó 6 csősapkával van 9 aktív résszel össze­csavarozva. A 2. ábrán egy darab 10 érintkezőszegmens látható, amelyből az 1 érintkezőhely összeállítható. A 3. ábrán a 10 érintkezőszegmensek egymás után történő elhelyezését és rögzítését mutatjuk be. Végül a 4. ábrán az összecsavarozó 3 tartóelemek 11 burkolatának felvitelét mutatjuk be. Rendes körülmények a 11 burkolat anyagául villamosán rosszul vezető anyagot célszerű alkalmazni, mivel a védőelemeknél az a helyzet, hogy rövidzár esetén nem kívánt áramút jöhet itt létre. Az ábrák alapján látható tehát, hogy az 1 érintkezőhe­lyek oldható csavarkötéssel vannak a fémtengelyen ten­gelyirányban elcsúsztathatóan rögzítve. Az 1 érintkezőhelyek anyaga nyomásálló grafit vagy grafittartalmú kötőanyag. Más nyomásálló anyagot is lehet azonban használni, amelyek a szükséges kiváló vezetőké­pesség mellett még nagy hőmérsékleten is hőállóak. Az „érintkezőhely” kifejezéssel egy lehetséges áramát­eresztő tartományt jelölünk, amelynek szélessége azonos vagy nagyobbra rendszerint ívkemence üzemű elektroacél gyártásnál alkalmazott szorítóelemek tartópofáinak széles­ségénél, amelyeknek szerepe az áram hozzávezetés. Az „elektródatartó tengelyirányú elcsúsztatása” kifeje­zéssel azt az emelési magasságot jelöljük, amennyivel az elektródát után kell állítani, például az olvadékon belül, hogy az aktív rész elhasználódását pótoljuk, amennyiben az elhasználódó, és az utánállítás mértékének akkorának kell lennie, hogy egy például 0,4-0,7 m nagyságú ún. „biztonsági” maradék darabot az állandóan körülbelül azonos nagyságú ívhosszúság esetén kiegyenlítsük. Ez a 5 meghatározás ennélfogva különösen az olvasztókemencés üzemre vonatkozik, amelynél az aktív rész felhasználódik. Mint az 1. ábrán is látható, a találmány szerinti elektró­datartó legalább két darab diszkrét, egymástól elválasztott érintkezőhellyel van ellátva. Az elektródatartót azonban úgy is ki lehet alakítani, hogy azon az érintkezőhelyek fo­lyamatosan követik egymást. Az 1 —4, ábrákon látható továbbá, hogy az érintkezőhe­­lyeket előnyösen a külső fém palást felületnél lévő körök­nél helyeztük el, éspedig nagy vezetőképességű anyagból készített félkörívek vagy szegmensek formájában, ahol az egyes szegmensek is körkapcsolást tesznek lehetővé. Pél­dául körülbelül 120°-os körszegmenseket lehet a vízzel hű­tött fémtengely kerülete mentén stb. elhelyezni, úgy hogy egy ilyen esetben egy körgyűrű, amely az érintkezőhelyet képezi, három ilyen szegmensből van kialakítva. Különösen előnyös, ha az 1 érintkezőhelyeket képező elemek, különösen az egyes 10 érintkező szegmensek, nem a fémtengelyen, hanem az elektróda 2 külső palást felüle­tein helyezkednek el. Ekkor azonban azt is figyelembe vesszük, hogy az oldható kötéssel rögzített 1 érintkezőhe­lyek és a 2 külső palást felületek között még egy közben­ső, nagy vezetőképességű, adott esetben deformálható anyag van elrendezve, amelynek feladata az érintkezés ja­vítása és ugyanakkor az elektróda esetleges rezgése vagy más mechanikai igénybevétel esetén „pufferanyag” szere­pét is betölti. Egy előnyös kiviteli alak szerint a találmány szerinti elektródatartó 1 érintkezőhelyek úgy vannak az elektróda­tartó palást felületének fc(ső tartományában elrendezve, hogy az áram hozzávezetés körülbelül az elektródatartó felső harmadának tartománya felett lehetséges. Különösen előnyös, ha az áram hozzávezetés az elektródatartó felső felének tartománya felett történhet, és az 1 érintkezőhe­lyek az előbbi esetben a felső félrész fenti tartományában varrnak elrendezve, illetve a fémtengely 2 külső palást felü­leteinek felső felét folyamatosan vagy megszakításokkal körülveszik. Grafit 10 érintkezőszegmensek alkalmazása esetén, mely szegmensek két egymástól elválasztott 1 érintkező­­helyet képezik, a 10 érintkezőszegmenseket például a kö­vetkezőképpen lehet rögzíteni: a két darab, egymáshoz képest tengely irányban eltolt 1 érintkezőhelyet központos rögzítőeszközzel, például csa­varozásokkal látjuk el, amelyek a felül és alul elhelyezkedő grafit 10 érintkezőszegmenseket egyidejűleg tartják, és amelyeket ezenkívül még alulról is és felülről is rögzítünk, ugyanolyan vagy másmilyen rögzítéssel. Gyűrű alakú 1 érintkezőhelyek kialakítása esetén, amelyek egyenként három 10 érintkezőszegmensből állnak, ezek szerint a hat darab grafit 10 érintkezőszegmens rögzítéséhez kilenc da­rab 3 tartóelemre van szükség. A találmány szerinti elektródatartó itt ismertetett kü­lönösen előnyös kiviteli alakjánál lehetőség van arra is, hogy a két diszkrét 1 érintkezőhelyet illetve érintkező­­tartományt egy darab folyamatos tartó- és érintkezőzóná­val cseréljük ki. Ez például úgy történhet, hogy a 3 tartó­elemekre villamosán vezető bevonatot viszünk fel. Igya szegmentált és hosszirányban korlátozott méretű egyes ele­mek ellenére (például 0,6—2,5 m-re, előnyösen, 0,8-1,8 m-6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom