183994. lajstromszámú szabadalom • Eljárás felszíni vizek eutrofizációjának megkadályozására

1 183 994 2 A találmány tárgya eljárás felszíni vizek, különösen ásványos növényi tápanyagokkal terhelt élővizek és/vagy többlépcsős előtisztításnak már alávetett szennyvizek eutrofizációjának megakadályozására. Közismert, és számos tudományos és ismeretterjesztő célú publikációban is sűrűn taglalt tény, hogy napjaink­ban a felszíni vizek, különösképpen az ún. élővizek eutrofizációja (algásodása, hínárosodása) a világ egyik legnagyobb megoldatlan környezetvédelmi problémája. A jelenség oka a növekvő népesség, a fokozódó, elsősor­ban mezőgazdasági kemizálás és egyéb civilizációs tevé­kenység okozta fokozott vízszennyezés, ill. az ezzel lépést nem tartó és igen gyakran hibás, téves irányú véde­kezés. A felszíni élővizekbe a felsorolt okokból egyre nö­vekvő mennyiségben kerül be növényi tápanyagokat tar­talmazó tisztítatlan és tisztított, ill. előtisztított szenny­víz egyaránt. A szennyvíztisztítás ismert módon többlép­csős folyamat. A szennyvizek durva uszadékát általában rácsokkal, hordalékát homokfogókkal, iszapcsapdákkal választják le. Jó hatásfokú eljárások és ezközök ismerete­sek a szennyvizek zsír- és olajtartalmának eltávolítására is. Újabban a mechanikus szennyvíztisztító berendezések hatékonyságát különböző kémiai anyagok, adalékok fel­­használásával is fokozzák, aminek következtében a bioló­giai tisztítás fázisa könnyebbé válik. A biológiai tisztítás — a sorrendben következő tisztí­tási lépcső — lényege a vízben oldott szerves anyagok oxidálása, mineralizálása, azaz szervetlen anyagokká tör­ténő lebontása. Ezen célra különféle csepegtetéses, eleven iszapos és egyéb eljárások ismertek. A fenti módon előtisztított akár „kristálytiszta” szennyvíz, amelyet túlnyomórészt a felszíni élővizekbe eresztenek el, sajnálatos módon egyáltalán nem tiszta, minthogy rendkívül sok ásványos növényi tápanyagot tartalmaz és ezáltal a befogadó élővizekben eutrofizá­­ciót, tehát algásodást, hínárosodást okoz. Jóllehet a növényi tápanyagok eltávolítására többféle kémiai és/vagy biológiai jellegű próbálkozás ismeretes, de folyamatos üzemben, jó hatásfokkal és gazdaságosan mindezideig nem sikerült megoldani az eutrofizációs folyamatot kiváltó és fenntartó ásványos növényi táp­anyagok eltávolításának problémáját. A találmány célját tehát a felszíni vizek eutrofizáció­jának megakadályozására, konkrétabban a fentiek szerint az eutrofizációs jelenséget, ill. folyamatot kiváltó ásvá­nyos növényi tápanyagok eltávolítására alkalmas eljárás kialakítása képezi, amely egyaránt alkalmazható termé­szetes élővizekben és a szennyvíztisztítási művelet utolsó, befejező tisztítási lépcsőjeként már meglevő, üzemelő, ill. létesítendő szennyvíztisztító telepeken, műtár­gyakban. A találmány alapját annak felismerése és irányított hasznosítása képezi, hogy a kitűzött cél optimálisan ér­hető el egy, a tudományos, különösen botanikai, zooló­giái és hidrobiológiái irodalomban, ill. a gyakorlatban is már korábban önmagában jól ismert geomorfológiai kép­ződmény, az úszóláp alkalmazásával. Az úszóláp tulajdonképpen egy úszó tőzegsziget, nád­dal (Phragmites australis), gyékénnyel (Typha augus­­tifolia, Typha latifolia), harmatkásával (Glyceria aqua­­tica) vagy különböző sásfajokkal (Cavex Spp.) benőve, ill. ezen fajok által alkotva. Megjegyezzük, hogy más ég­hajlati, földrajzi környezetekben a fentiektől eltérő nö­vényfajok alkotnak úszólápokat, ill. úszólápszigeteket. Az úszólápok nem ritkán be is erdősülnek, mérsékeltövi környezetben rajtuk különösen fehérnyár (Papulus alba), enyves éger (Aluus glutinosa), bokorfüzek (Salix cineres) stb. élhetnek. A felismert hatásmechanizmus lényege, 5 hogy mível az úszólápi növényzet talajával együtt a vízen úszik, tápanyagutánpótlását csak a víz növényi tápanyag­tartalmából merítheti. A vízből felvett tápanyagok ugyanakkor nem jutnak vissza a vízi ökoszisztéma anyag­­forgalmába, mert az úszóláp felszínére jutva tőzegesed- 1 o nek, és tőzeggé alakulva geológiai időkre felhalmozódnak. A kitűzött célt tehát a találmány értelmében olyan tárgyi eljárással érjük el, amelynek lényege, hogy az ásvá­nyos növényi tápanyagokban gazdag, ill. ilyenekkel ter­helt felszíni vizeket legalább részben úszóláppal telepít- 15 jük be és/vagy az adott esetben már meglevő, létező úszólápállományt — adott esetben feldarabolva — más felszíni viztartományokba áttelepítjük. Mindkét, részben alternatív intézkedés önmagában fontos. Vizsgálataink szerint ugyanis az úszó lápok felda- 20 rabolhatok, szállíthatók, mesterséges körülmények között (még kis darabjaik, laboratóriumi feltételek mel­lett) életben tarthatók. Másfelől úszólápok mestersége­sen is létesíthetők, telepíthetők, amely utóbbi esetben a telepített úszóláp flórája előre meghatározott gyakor- 25 lati szempontok szerint választható meg. Csupán megje­gyezzük, hogy — nyilván spontán és eltérő célra — úszó­lápokat tudtak építeni az egykori pákászok, és mestersé­ges úszó lápszigeteken élnek a Titicaca tó vagy a mexikói Xochimilkó indiánjai, a Tigris és Eufrátesz közötti hatal- 30 más kiterjedésű lápvilágban lakó arabok, a Duna-deltá­­han élő lipovánok és minden bizonnyal még számos álta­lunk ismeretlen népcsoport a Föld nagy tavain és deltái­ban. Másfelől ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy számos helyen rosszul felismert védekezési vagy egyéb célú 35 intézkedésként, ill. környezetvédelmi beavatkozásként értelmetlenül tönkreteszik az úszólápokat, amire jó pél­dák a legutóbbi időben történt és ma is tartó pusztító beavatkozások a Velencei-tavon vagy a Soroksári Duna­­ágban. 40 Hazánk és az ittenihez közelálló éghajlati-földrajzi adottságok mellett előnyösnek bizonyult úszólápként náddal és/vagy gyékénnyel és/vagy harmatkásával és/vagy különböző sásfajokkal benőtt, ill. a felsorolt fajok által alkotott úszó tőzegszigetek alkalmazása, amelyek adott 45 esetben különösen fehémyárral, enyves égerrel és/vagy bokorfüzekkel legalább részben beerdősültek vagy erdő­sítettek is lehetnek. A már körvonalazott hatáson, nevezetesen a növényi tápanyagtartalom eltávolításán túlmenően az úszólápok 50 jelentős népgazdasági érték előállítására is alkalmasak. A találmány szerinti eljárás előnyös foganatosítási módja szerint az úszólápo(ka)t legalább részben lápi gyógynövé­nyekkel, így különösen kálmossal és/vagy vidrafűvel és/vagy kis ezerjófűvel is betelepíthetjük. 55 Természetes, már kialakult meglevő úszólápok meg­tartása, feldarabolása és áttelepítése mellett a találmány szerinti eljárás célszerű foganatosítási módját képezi különösen nádból és/vagy gyékényből és/vagy sásból és/vagy vesszőfonatból, adott esetben műanyagok alkal- 60 mazásával épített hordozóvázra telepített mesterséges úszóláp alkalmazása. A természetes úszólápok tőzegta­laja nemcsak az eutrofizáció ellen védi a vizeket. Ha a szennyvízben sók, mérgező nehézfémionok vagy szerves mérgek vannak, úgy azokat abszorbeálja. Ilyen esetben 65 haszonnövények termesztése természetszerűleg nem 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom