183972. lajstromszámú szabadalom • Készülék peteérés meghatározására háziállatoknál, elsősorban sertéseknél, marháknál és lovaknál
1 183 972 2 A találmány tárgya készülék peteleválás jelzésére háziállatoknál, elsősorban sertéseknél, marháknál és lovaknál. Háziállatoknál, elsősorban sertéseknél, marháknál és lovaknál, meg kell tudni a peteérést azért, hogy a fedezés helyes időpontját ismerjük. Ennek érdekében eddig az volt szokásos, hogy naponta megmérték az állat testhőmérsékletét úgy, hogy az állat farába vagy hüvelyébe hőmérőt helyeztek. (Ilyen megoldásra utal pl. a 2 202 904 DE PS.) A fedezésnek akkor kell megtörténnie, amikor a fedezendő állat normális testhőmérsékletéhez képest olyan megnövekedett testhőmérséklet mérhető, ami a peteleválást jelzi. A testhőmérséklet említett emelkedése a felsorolt háziállatoknál általában azonos. Különböző azonban az állatok megfelelő normál testhőmérséklete, ami ismert határok között ingadozhat. Ily módon az állatoknál a peteleválás megállapítása nehézséggel jár, mivel nemcsak az szükséges, hogy a fedezésre váró állatoknál a testhőmérsékletet naponta mérjék, hanem a hőmérsékletkülönbség megállapításához az állat normális testhőmérsékletét ugyancsak ismerni kell. A peteleválás meghatározására az ismertetett módszer különösen akkor nehézkes, ha több állat, például egy egész tenyészet vár fedezésre. A 21 15 162 számú DE—AS alapján ismert háziállatok ellésének kezdetét jelző elektronikus jeladó, amelynél hőmérsékletérzékelő segítségével be- és kikapcsolható adóval felszerelt, az állat szülőcsatornájába helyezett kapszula, valamint az ennek az adónak a frekvenciájára hangolt, ettől távolabb levő vevő, mint jelközlő van öszszeköttetésben. Ha a kapszulát az ellés kezdete előtt korábban helyezik az anyaállat szülőcsatornájába, akkor a szülőcsatornán belüli, viszonylag magas hőmérséklet következtében a kapszula adója és ezzel a jelközlő is kikapcsolódik. Ha pedig az ellés megkezdődik, akkor a szülőcsatornából a kapszula kilökődik és a kapszula hőmérséklete csökken. A hőmérséklet csökkenése az adó bekapcsolását eredményezi, aminek következtében a hozzá tartozó vevő bekapcsolja az elektromos jelközlőt. Az említett DE-OS szerint a kapszula adóját magától értetődően úgy is be lehet állítani, illetve úgy is ki lehet képezni, hogy csak egy előre meghatározott magasabb hőmérsékletérték elérése esetén, tehát a hőmérséklet nagyobb mértékű növekedésekor legyen működőképes és csak akkor adjon a vevőnek jelet. Ily módon az is lehetséges lenne, hogy ezzel az eszközzel jelezzük a lázat, illetve a peteleválást az állatoknál. Az említett DE OS-ben ismertetett találmány hátránya, hogy a kapszulában levő mérőrendszer segítségével csak egy meghatározott hőmérsékletet lehet érzékelni, ezzel ellentétben hőmérsékletkülönbség pedig nem állapítható meg. Az ilyen megoldás különösképpen alkalmatlan az állatoknál a peteleválás bekövetkezésének egyszerű és biztos jelzérésre. Ily módon a készülék, egy hőmérsékletmérő nélkül, amellyel az állat normális testhőmérsékletét lehet meghatározni, a peteleválás meghatározására nem felel meg. Végezetül ez a készülék nehézkesen kezelhető a kapszula kialakítása következtében, amelyet az állatba be kell vezetni, ugyanis ez több egységből áll. További hátránya a készüléknek, hogy a peteleválás bekövetkezése után az állatból a kapszulát el kell távolítani. Mielőtt ezt a kapszulát másik állatnál lehet alkalmazni, a kapszula megtisztítása szükséges és adott esetben szét kell szedni ahhoz, hogy olyan más hőmérsékletértéket állítsunk be, ami a hőmérsékletkapcsolót működteti. A találmány feladata, hogy olyan háziállatok részére, mint a sertések, a szarvasmarhák és a lovak, a peteleválás egyszerű, biztonságos meghatározásához és jelzéséhez olyan készüléket szolgáltasson, amely egyszerűen és biztosan kezelhető. Ez a feladat a találmány értelmében az állat hüvelyébe bevezethető olyan hőmérsékletérzékelővel oldható meg, amely a hőmérséklet meghatározott értékkel való növekedése esetén jeladót működtet. Ellentétben az eddig szokásos, az állat farában vagy hüvelyében hőmérővel végzett hőmérsékletméréssel, az állat hüvelyében történő találmány szerinti hőmérsékletérzékelés azt az előnyt nyújtja, hogy a hőmérsékletérzékelő az állatban maradhat abban az időközben, amikor a peteleválás várható. Ily módon kiküszöbölhető az a mérési hiba, ami az ismert megoldásokkal együtt járt, amikor is a hőmérőt naponta kellett az állat farába vagy hüvelyébe bevezetni. A találmány egyik kiviteli alakja lehetővé teszi, hogy a hőmérsékletérzékelővel hőmérsékletkülönbség legyen meghatározható, ami a peteleválás megállapítása tekintetében teljesen kielégítő. A készülék alkalmazása oly módon történik, hogy akkor, amikor az állat testhőmérséklete még a normális testhőmérsékletnek felel meg, a hőmérsékletérzékelőt bevezetjük a hüvelybe és a meghatározott normális testhőmérsékletet alapértéknek tekintjük. A készülék lehetővé teszi ehhez az alapértékhez képest olyan referenciaérték beállítását, ami az alapértékre vonatkoztatva az állat testhőmérséklete olyan növekedésének felel meg, ami a peteleválásra vezethető vissza. Előnyös, ha a hőmérsékletkülönbség meghatározására a hőmérsékletérzékelőhöz tartozó hőmérséklet-függő ellenállás szolgál. A találmány egy másik kiviteli alakja szerint az állathoz vezető mérővezetékek közös vezetékké vannak egyesítve. Ennek célja, hogy az állat hüvelyébe a vezeték egyszerű bevezetése biztosított legyen. A vezetéknek az a része, amely az állat hüvelyébe van helyezve, kevésbé hajlékony a vezeték többi részéhez képest. Ezáltal biztosítva van az, hogy a hőmérsékletérzékelőt biztonságosan lehet az állatba bevezetni, illetve az állatból kivenni, másrészt pedig a vezetéknek az állaton kívüli része hajlékonysága következtében az állatot, de különösen a farok környékét nem zavarja. Ha a találmány szerinti készüléket olyan állatoknál alkalmazzuk, amelyek istállóban természetüknél fogva nyugodt körülmények között vannak, akkor a jeladót az istállóban lehet elhelyezni egy megfelelő helyen, például az egyes állások választófalain. Előnyös módon ezt az adóval vezeték segítségével lehet összekötni. Ha azonban a készüléket olyan állatnál használjuk, amely az istállóban rendszerint nyugtalanul viselkedik, vagy a szabadban tartózkodik, akkor a jeladót és az adót az állaton, például ennek hátán, vagy a hasa alatt, vagy a nyakán kell elhelyezni. Ha a hőmérsékletérzékelőn keresztül a jeladóhoz olyan információ érkezik, hogy hőmérsékletkülönbség lépett fel, ami a peteleválásra utal, akkor ez a jel az adóhoz jut tovább. Megoldható az, hogy ajeladó és ha lehetséges, az adó is az állatok közelében legyen, adott esetben pedig az adó elé olyan egység is legyen beiktatva, amelynek több csatlakozási lehetősége is van a peteleválás meghatározására szolgáló készülékek részére. Az a személy, aki a peteleválás fellépésére vonatkozó megfelelő információt tudni akarja, megfelelő vevőberendezés-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
