183956. lajstromszámú szabadalom • Állítórúdvasalás ablak, ajtó vagy hasonló számára

1 183 956 2 A találmány tárgya ablakon, ajtón vagy hasonlón alkalmazható állítórúdvasalás, amelyhez homloklemez, emögött hosszirányban eltolhatóan ágyazott állítórúd, tovább a homloklemezhéz erősített, előnyösen horgany­ötvözetből présöntéssel készített, nyakrészével az állító­rúd hossznyílásába nyúló vezetőtest tartozik, és a vezető­testen olyan biztosító szerv van kiképezve, amely az állí­­tórúdvasalás első használatakor bekövetkező lenyíródá­­sáig az állítórudat a homloklemezhez képest egy előre meghatározott helyzetben oldhatóan rögzíti. A vázolt rendszerű állítórúdvasalás ismerhető meg a 23 13 690 számú DE OS-ből. Az említett nyomtatvány­ból megismerhető állítórúdvasalás - mint általában az ilyen szerkezetek - révén, az állítórúd és a homloklemez meghatározott helyzetben egymáshoz történő átmeneti rögzítése folytán szerelési könnyítés érhető el, emellett elkerülhetők hibás illesztések olyan esetben, ha az állító­­rúdhoz további szerkezeti elemeket kell csatlakoztatni - ezek szintén rögzített helyzetűek lehetnek - vagy ha az állítórudat. valamint a homloklemezt a szárnynagyság­­nak megfelelő méretre együtt kell levágni. A homlokle­mez és az állítórúd egymáshoz képesti átmeneti rögzí­tésére biztosító szervként műanyagból készített csapot alkalmaznak. Ezt az egymáshoz rögzíteni szándékolt homloklemez és állítórúd előre elkészített és egymással pontos fedésben levő furataiba sajtolják. A teljes állító­rúdvasalás felillesztése után a biztosító szerv - vagyis a műanyag csap - rögzítő hatása az állítórúdnak a kezelő­fogantyú révén történő mozgatásával minden további ráfordítás nélkül megszüntethető. Az állítórúd első el­­csúsztatásakor ugyanis a műanyag csap elnyíródik a homloklemez és az állítórúd érintkezési síkja mentén. A homloklemez és állítórúd egymáshoz rögzítése mű­anyag csap segítségével meglehetősen költséges az egész állítórúdvasalás árához képest. Az ismert ilyen megoldás alkalmazása során ugyanis pontos helyzetű furatot kell készíteni mind a homloklemezben, mind az állítórúd­­ban, továbbá a műanyag csapot külön kell elkészíteni. Különös többletköltséget jelent a műanyag csap besajto­­lása, tekintettel arra, hogy azokat az akadó illesztéssel kell a befogadó furatokba sajtolni azért, hogy szállítás vagy szerelés közben idő előtt - ne tudjanak kiesni. Minthogy az állitórúdvasalások tömegcikkek, szükséges külön besajtoló készüléket alkalmazni. Külön problémát jelent a műanyag csapnak az első furatba való beveze­tése, továbbá a furatok helyének biztosítása is különös gondot igényel annak érdekében, hogy azok egymást pontosan fedjék. Állítórúdvasalásoknál a homloklemezek rögzítőcsavarjainak biztos vezetése érdekében szokásos vezetőtesteket szegecselni a homloklemezhez, amelyek az állítórúdvasalás felillesztett állapotában a vasalás hor­nyának a fenékrészéhez támaszkodnak és megakadályoz­zák, hogy a homloklemez síkjának irányában ható vagy terhelés esetén a rögzítőcsavarok ferde helyzetbe jus­sanak. A találmány elé kitűzött feladat, hogy lehetővé tegye a vázolt szerkezeti elrendezésű állítórúdvasalás elemeinek egymáshoz képesti oldható rögzítését olyan biztosító szervvel, amelynek sem az előállítása, sem a beépítése nem igényel külön anyagot vagy külön szerkezetet, illetve megmunkálási műveletet. A kitűzött feladatot a találmány azáltal oldja meg, hogy biztosító szerve a vezetőtest anyagából kiképzett, azzal egy darabot alkotó legalább egy nyúlvány, amely az állítórúd hossznyílásának öblébe illeszkedik. Az amúgy is meglevő, a homloklemezhez rögzített és az állítórúd hossznyílásába benyúló vezetőtest így átveszi a helyzetrögzítés funkcióját is. A nyúlvány a vezetőtest anyagával azonos anyagú, ezért öntvény esetén együtt önthető azzal, vagy sajtolt darab esetén azzal együtt ala­kítható. A nyúlvány az állítórúd hossznyílásának öblébe illeszkedik, úgy hogy az öböl fala a nyúlvánnyal együtt biztosítja az átmeneti helyzetrögzítést. Mivel a nyúlvány a vezetőtesttel együtt készül, és az öblöt a hossznyílást létrehozó kivágószerszám biztosítja, a biztosító szerv számára nem szükséges külön anyag, illetve szerkezeti elem, továbbá járulékos szerszámot vagy technológiai lépést nem kell igénybe venni. Kikü­szöbölhetők a biztosító szerv szerelésével kapcsolatos járulékos ráfordítások is. További előnye a találmány­nak, hogy a biztosító szervet képező nyúlványt nem kell különlegesen illeszteni az állítórúdba — annak öblé­be - mert egy darabot képez a vezetőtesttel, így nem kell tartani, hogy elvész. Célszerű az öböl hosszát az állítórúd hosszirányában értelmezve - úgy megválasztani, hogy a nyúlvány ugyan­ezen irányban vett méretének - szélességének - több­szöröse legyen. Ilyen kialakítás mellett ugyanis minden nehézség nélkül összeszerlehető a homloklemez és az állí­tórúd. Az állítórúddal kapcsolatban levő fogazott rúd vagy fogazott hüvely alkalmazása esetén az öböl falai és a nyúlvány között legalább olyan nagyságú távolság­nak kell lenni, mint az említett fogazás vagy fogosztása, hogy mindkét irányban lehetőség nyíljon a kapcsolódás biztosításához szükséges elmozdulásra ' A nyúlvány lenyíródásakor az állítórúd szimmetrikus terhelésének biztosítására előnyös, ha két nyúlványt képeznek ki a vezetőtesten, mégpedig egymással szem­ben, és ennek megfelelően a hossznyílás két, egymással szemközti oldalán kell egy-egy öblöt készíteni. Annak érdekében, hogy a nyúlvány előre meghatáro­zott, célszerű helyen nyíródjon le, és a nyíráshoz ne kell­jen túl nagy erőt kifejteni, a kezelőfogantyút mozgató személynek előnyös, ha a nyúlványt legalább az egyik oldalán alámetszik. A találmány szerinti állítórúdvasalást a csatolt rajzon szemléltetett példakénti kiviteli alak kapcsán a követ­kező leírás ismerteti részletesebben. A rajzon az 1 homloklemez el van törve, hogy az egyébként általa fedett többi szerkezeti részlet látható legyen. Az 1 homloklemez mögött hosszirányban elmozgat­­hatóan van ágyazva és vezetve a 2 állítórúd. Az 1 hom­loklemezt és a 2 állítórudat a 3 vezetőtest oldhatatlan kötéssel fogja össze. A 3 vezetőtestet előnyös horgany­ötvözetből készíteni, nyomás alatti öntéssel, röviden présöntéssel. A 3 vezetőtest 6 peremével a 2 állítórúd 7 hátsó oldalának támaszkodik, míg a 8 nyakrésze a 2 állí­tórúd 9 hossznyílásába nyúlik. A 3 vezetőtestnek az 1 homloklemez felé néző oldalán - tulajdonképpen a 8 nyakrészből kifelé - 4 csapok nyúlnak keresztül az 1 homloklemez 5 furatain és az 1 homloklemez külső olda­lánál a 4 csapok végein szegecsfejek vannak kiképezve. Annak érdekében, hogy az 1 homloklemez és a 2 állí­tórúd egymáshoz viszonyított egy meghatározott helyze­tében oldható módon össze legyen erősítve és e helyze­tük rögzítve legyen, biztosító szerv van alkalmazva a kö­zépső 4 csap mögött a 3 vezetőtesten. A biztosító szerv az egymással szemközti két 10 nyúlvány, amelyek azonos anyagból vannak, mint a 3 vezetőtest, sőt azzal 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom