183944. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés sajtológépek löketének szabályozására

1 2 183 944 Mivel a lineáris potenciométerek könnyen használha­tók és pontosan működnek, előnyös, ha az impedancia készülékek egyike vagy mindkettő egy lineáris potencio­­méter. Két típusú munkadarabnak a löketszabályozó berende­zés állítása nélküli előállítására a berendezésnek a változ­tatható impedancia készülék kimenőjelét összehasonlító vagy a két változtatható impedancia készülék kimenőjele­inek átlagát kétféle előválasztott értékkel összehasonlító, változó összehasonlító szerkezetrésze, és a kimenőjelnek vagy a két kimenőjel átlagának a változó előválasztott ér­tékkel való egyenlővé válásakor a sajtológép löketét leál­lító, változó megszüntető szerkezetrésze van. Előnyösen a berendezésnek a változtatható impedancia készülék kimenőjelét vagy a két változtatható impedancia készülék kimenőjeleinek átlagát egy további, az álló alsó laptól távolodó löket hosszának megfelelően választott előválasztott értékkel összehasonlító további összehason­lító szerkezetrésze és a kimenőjelnek vagy a két kimenő­jel átlagának a további elválasztott értékkel való egyenlő­vé válásakor a visszalöketet leállító, további megszüntető szerkezetrésze van. A találmány szerinti eljárást és berendezést részletei­ben a berendezésnek rajzokon vázolt két példaképpeni kiviteli alakjával kapcsolatban ismertetjük. A rajzokon vázolt kiviteli alakok mind az eljárás, mind a berendezés szempontjából csak a találmány megismertetésére szol­gálnak és a találmány nem korlátozódik csupán e példa­képpeni kiviteli alakokra. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egy példa­képpeni kiviteli alakjának vázlatos perspektivikus nézete, amelyen a jobb szemléltetés érdekében egyes szerkezet­­részek kitörve vannak föltüntetve és az ábra egy négyosz­lopos kivitelt szemléltet. A 2. ábra az 1. ábrán látható berendezés villamos áramköri kapcsolási vázlata. A 3. ábra a berendezés egy további példaképpeni kivi­teli alakjának előlnézeti vázlata, amelyen kétoszlopos sajtolóberendezés látható. A 4. ábra a 3. ábrán föltüntetett sajtolóberendezés vil­lamos áramköri kapcsolási vázlata. Az 1. ábrán látható sajtológépnek 10 kerete van, amelyre álló 12 alsó lap van szerelve. A 12 alsó lap fölül­ről nézve lényegében négyszög alakú és ennek négy sar­kában dugattyúból és hengerből álló 14, 16, 18 és 20 sze­relvény van a 10 keretre szerelve. A 14 és 16 szerelvény, illetve a 18 és 20 szerelvény átlósan egymással szemben van elhelyezve. Az ábrán nem látható, 14, 16, 18 és 20 szerelvényekben levő dugattyúk egy-egy 22 dugattyúrúd­dal vannak ellátva, amelyek a 14, 16, 18 és 20 szerelvé­nyekből fölfelé és lefelé nyúlnak úgy, hogy azok működé­se közben a 22 dugattyúrudak függőlegesen, hosszirányukban mozognak. A négy 22 dugattyúrúd mindegyike a fölső részén a sajtológép fölső, mozgatható 28 nyomólapjának egy sa­rokrészéhez van erősítve úgy, hogy a 14, 16, 18 és 20 sze­relvények működése során amikor ezek a 22 dugattyúru­­dakat lefelé mozgatják, akkor a sajtológép lökete folyamán a fölső 28 nyomólap lefelé, a 12 alsó lap irányá­ba mozog, és amikor a 14, 16, 18 és 20 szerelvények a 22 dugattyúrudakat fölfelé mozgatják, akkor a sajtológép visszafelé lökete közben a fölső 28 nyomólap a 12 alsó laptól távolodva fölfelé mozog. A négy 22 dugattyúrúd így a sajtológép oszlopaiként szolgál, amelyekre a moz­gatható 28 nyomólap van szerelve, és amelyek a sajtoló­gép lökete során a mozgatható 28 nyomólapot az álló 12 :ilsó lap felé mozgatják. A dugattyúból és hengerből álló négy szerelvény, a 16, g 14, 18 és 20 szerelvény a rajzon nem ábrázolt egyazon hidraulikus körben van egymással összeköttetésben és e hidraulikus kört elektromágneses szelepek vezérlik, amely elektromágneses szelepek vezérlésére a 2. ábrán ‘átható SI, S2 és S3 villamos kapcsolók szolgálnak. A 10 kapcsolás olyan, hogy amikor az SÍ villamos kapcsoló működtetve van, akkor a sajtológép visszalökete befeje­ződik és a sajtológép nyitott állapotban leáll. Amikor az S2 vagy S3 villamos kapcsolók valamelyike van működ­tetve, akkor a sajtológép munkalökete befejeződik és 15 megindul a viszalöket. A kezelő személy által működtet­hető, rajzokon nem látható kapcsolók is vannak a beren­dezésben, amelyek működtetése esetén a sajtológép el­kezdi munkalöketét. A löket leállítására az S2 és S3 villamos kapcsolók közül az egyik használható attól fiig- 20 gően, hogy a kezelő személy által működtethető kapcso­lók közül melyik volt használva. Az 1. ábrán vázolt sajtológép hidraulikus körében két, 30 és 32 kiegyenlítő szelep is van, amelyek főként az 1. íbrán láthatók. A 30 kiegyenlítő szelep a 14 és 16 szerel- 25 vényekhez tartozik és e 14 ill. 16 szerelvények valamelyi­kének a másikhoz viszonyított előresietése esetén fojtja a hidraulikus közegnek előresiető szerelvényből való kiá­ramlását és így a sajtológépet viszahozza egyensúlyi álla­potába. A 30 kiegyenlítő szelep a kiáramlást akkor fojtja, 30 amikor 34 rúdja a 30 kiegyenlítő szelepbe vagy ebből ki­felé mozog. Amikor a 34 rúd a 30 kiegyenlítő szelepbe mozog, akkor a 14 szerelvényből való kiáramlást fojtja, ás amikor a 30 kiegyenlítő szelepből kifelé mozog, akkor a 16 szerelvényből való kiáramlás van fojtva. így a 30 ki- 35 egyenlítő szelep úgy hat, hogy a fölső 28 nyomólapot a 14 és 16 szerelvények közötti átlós vonal mentén vízszinte­sen tartja. A 18 és 20 szerelvényekhez tartozó 32 kie­gyenlítő szelep hasonló módon működik. A 30 és 32 kie­gyenlítő szelepek az ilyen működésük következtében a 12 40 alsó lapot és 28 nyomólapot egymással párhuzamos hely­zetben tartják. A 30 kiegyenlítő szelep a 10 keret elülső középrészére, a 32 kiegyenlítő szelep pedig a 10 keret hátsó középrészé­re van szerelve. A 30 kiegyenlítő szelep 34 rúdja csukló- 45 san elfordíthatóan csatlakozik egy 36 kar középrészéhez. A 36 kar alsó végrésze csuklósán elfordíthatóan 38 kötő­rúddal van összeerősítve, amely 38 kötőrúd szintén csuk­lósán 40 szögemelő karhoz csatlakozik, amely a 16 sze­relvény mellett csuklósán elfordíthatóan van a 10 keretre 50 szerelve. A 40 szögemelő karhoz tartozó másik karon egy a rajzon nem látható bütyök van fölerősítve, amely a 22 dugattyúrúdban levő 42 horonyba nyúlik. A 22 du­gattyúrúd mozgása folyamán a 40 szögemelő kar elfordul, mozgatja a 38 kötőrudat és ezzel együtt a 36 kar alsó vég- 55 részét is. A 36 kar fölső végrésze csuklósán csatlakozik egy 4) kötőrúdhoz, amely 46 karhoz szintén csuklósán csatlakozik, amely 46 kar a 48 tengelyre van rögzítve. A 48 tengely forgathatóan van a 10 keretben ágyazva és 50 kart tart, amely 50 karon levő, rajzon nem ábrázolt bü- 60 työk a 14 szerelvény 22 dugattyúrúdjában levő 52 ho­ronyba nyúlik. A 14 szerelvény 22 dugattyúrúdja mozgá­sának eredményeként a 48 tengely elfordul és ezáltal mozgatja a 44 kötőrudat és a 36 kar fölső végrészét. így a sajtológép munkalökete folyamán a 38 és 44 kötőrudak ellenkező irányokban mozognak és — feltéve, hogy a 38 3 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom