183935. lajstromszámú szabadalom • Eljárás S-szubsztituált-N,N-diszubsztituált-tiol-karbamátok előállítására

1 2 183 935 A találmány tárgya javított eljárás a (I) általános képletű S-szubsztituált-N,N-diszubsztituált tiolkarbamátok előál­lítására (II) általános képletű szekunder aminok és szén­­oxid-szulfid reagáltatásával, és a kapott közbenső termék (ül) általános képletű halogenidekkel végzett kezelésével. A felsorolt képletekben: — Rí és Rj egymástól függetlenül C,.* nyíltláncú alkil­vagy C5-7 gyűrűs alkilcsoportot jelent, vagy R, és R2 a közbezárt nitrogénatommal együtt 5—7 tagú, telített heterociklusos csoportot képezhet; — R3 1—6 szénatomos alkilcsoportot jelent; és — X halogénatomot jelent. Az (I) általános képletű vegyületek a mezőgazdaságban szelektív hatású herbicid készítmények hatóanyagaiként használhatók fel. A3151119. és 3167 571. sz. Amerikai Egyesült Államok­beli szabadalmi leírás szerint a szintézist atmoszferikus nyomáson, vizes lúgoldatban, 20 °C-on vagy annál alacso­nyabb hőmérsékleten végzik. Dyen körülmények között a reakció rendkívül lassú, ami a gyakorlati megvalósítás szempontjából hátrány. További nehézséget jelent, hogy a reagensek arányát igen pontosan kell szabályozni, ellenke­ző esetben ugyanis—még kis eltérések esetén is — jelentős mennyiségű melléktermék képződik. A 73 28 427. sz. japán közzétételi irat szerint a szén-oxid­­szulfidot alkálifém-hidroxid jelenlétében, vizes oldatban reagáltatják szekunder aminnal, majd a képződött tiolkarbamidsav-alkálifémsót szerves oldószerben alkil­­halogenidekkel kezelik. Az eljárással közepes kitermelés érhető el. A 3 954 729. sz. Amerikai Egyesült Államok-beli szaba­dalmi leírás szerint a szekunder amint oldószer jelenlété­ben szén-oxid-szulfiddal reagáltatják, és a képződött tiolkarbamidsav-aminsótalkil-halogeniddel kezelik. Ha az első lépésben az amint és a szén-oxid-szulfidot sztöchio­­metrikus arányban használják fel, legföljebb 92%-os tisz­taság érhető el a közbenső termék kátrányosodása nélkül. Minthogy a tapasztalatok szerint a szén-oxid-szulfid fölös­lege tovább csökkenti a termék tisztaságát, a lehető legtisz­tább termék előállítása érdekében a szén-oxid-szulfidot a szekunder aminra vonatkoztatott sztöchiometrikus érték­nél 4 mól % -ny ival kisebb mennyiségben használják fel. A szintézis második lépésében a szekunder aminra számítva sztöchiometrikus mennyiségű alkil-halogenidet használ­nak fel, és a melléktermék-képződés visszaszorítása érde­kében az alkilezést 0—60 °C-on végzik. Noha az idézett szabadalmi leírásban felsorolt alkil-halogenidek ezen a hő­mérsékleten megfelelő sebességgel reagálnak, a kevésbé aktív alkil-halogenidek reakciósebessége ilyen körülmé­nyek között ipari szempontból nem megfelelő. Példaként említjük, hogy a kis szénatomszámú alkil-kloridok a meg­adott 0—60 °C-os hőmérséklet-tartományban egyáltalán nem vagy csak igen lassan reagálnak. A szabadalmi leírás szerint oldószerként aromás szénhidrogéneket hasz­nálnak. A 77 46 027. és 77 78 832. sz. japán közzétételi irat szerint alkil-halogenidként etil-kloridot használnak, és a reakciót 50 °C-on, poláros aprotikus oldószer, így dimetil­­szulfoxid, N,N-dimetil-formamid, N,N-dimetil-acetamid vagy acetonitril jelenlétében végzik. Ezzel az eljárással 80% körüli hozammal kapják a kívánt termékeket, a hozam tehét csak közepes. Az eljárás további hátránya, hogy költ­séges és speciális oldószereket igényel, így nagyüzemi megvalósításra kevéssé alkalmas. 2 A 78 90 223. sz. japén közzétételi irat olyan eljárást is­mertet, melynek során az S-etil-N.N-di-n-propil­­tiolkarbamát nagy szelektivitással keletkezik. Areakciót2-klór-toluolbanjátszatjákle. A77 51302. sz. 5 japán közzétételi irat szerint ugyanennél a reakciónál oldó­szerként hexametil-foszforsav-triamidot alkalmaznak. Ez utóbbi eljárás hátránya a drága, speciális oldószer hasz­nálata. A 2 743 513. sz. Német Szövetségi Köztársaság-beli sza- 1 o badalmi leírás szerint a reakciót 70—100 °C-on, atmoszfe­rikusnál nagyobb nyomáson, oldószer távollétében játszat­ják le. Ilyen körülmények között nincs szükség a reagensek mennyiségi arányainak olyan pontos és szigorú betartásá­ra, mint amit a 3 954 729. sz. Amerikai Egyesült Államok- 15 beli szabadalmi leírás előír, és azok az alkil-kloridok is fel­­használhatók, amelyek az idézett Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban közölt körülmények között nem, vagy csak igen lassan reagálnak. Az eljárás hátránya, hogy szakaszos. Az eljárás folyamatos üzemű 20 végrehajtására a savmegkötőszer sósavas sójának kiválása miatt nincs lehetőség. Az (I) általános képletű vegyületek előállítására eddig al­kalmazott módszerek közös hátrányai a következők: a) Az eljárások szakaszosak, emiatt a berendezések fojla- 25 gos kihasználtsága nem megfelelő, a műveleti idő rendkí­vül hosszú, és nagy az eljárás élőmunka-igénye. b) Jó szelektivitás és kitermelés érdekében a komponen­seket vagy nagyon pontosan kell bemérni, vagy valamelyik komponenst (rendszerint a halogénezőszert) nagy fölös-30 legben kell alkalmazni. c) Az atmoszferikus nyomást alkalmazó technológiákkal nem érhető el megfelelő szelektivitás és kitermelés. d) Az atomoszferikusnál nagyobb nyomáson végzett mű­veletek ugyan viszonylag jó szelektivitást és kitermelést 35 biztosítanak, ekkor azonban a reakció közben fokozatosan kiváló szilárd halogenid megnehezíti a reakcióelegy keve­rését és hőátadási problémákat is okoz, így—a helyi túlme­­legedések vagy túlhűlések miatt — nehéz a reakciót kéz­­bentartani. 40 A találmánnyal az ismert eljárások felsorolt hátrányait kívánjuk kiküszöbölni. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy ha a szintézis mindkét lépését megfelelően választott, adott esetben két­komponensű oldószerelegy jelenlétében végezzük, folya- 45 matos eljárással, nagy hozammal állíthatunk elő igen tiszta (I) általános képletű vegyületeket. A találmány szerinti el­járás folyamán nincs szükség bizonyos reagensek mólará­nyának igen pontos betartására vagy valamelyik reagens nagy fölöslegben való alkalmazására, és a halogenid-só ki- 50 válásából származó technológiai nehézségek nem lépnek fel. A találmány tárgya tehát javított eljárás az (I) általános képletű vegyületek előállítására atmoszferikus vagy annál nagyobb nyomáson, amelynek során a (II) általános képle- 55 tű szekunder aminokat —20 °C és 60 °C közötti — előnyö­sen —20 °C és +20 °C közötti—hőmérsékleten szén-oxid­­szulfiddal reagáltatjuk, majd a képződött közbenső termé­ket 60 °C és 170 °C közötti hőmérsékleten — előnyösen 80—120 °C-on — reagáltatjuk (III) általános képletű halo- 60 genidekkel. A találmány értelmében olyan reakcióelegy­­ből indulunk ki, amely a szén-oxid-szulfid és a (II) általá­nos képletű szekunder amin mellett az elegy összsúlyára vonatkoztatva 5—40 súly % ,, A” oldószert vagy oldószere­­legyet és 5—30 súly % , ,B” oldószert vagy oldószerelegyet 65 tartalmaz. Az,, A” oldószer vagy oldószerelegy a kiinduld-

Next

/
Oldalképek
Tartalom