183933. lajstromszámú szabadalom • Villamos lámpa mechanikusan csatlakoztatott lámpafejjel

1 2 183 933 azt felhelyeztük a lámpa burájának nyakrészére, annak át­mérője nagyobb mint a lámpa fejének a megfelelő átmérő­je. Ha ezt követően a lámpafejet a gyűrűre ráhúzzuk, egész addig, ameddig a fej felütközik a lámpa burájának széléig, a gyűrű átmérője lecsökken a lámpafej által, és jó érintke­zésjön létre a lámpa fejének belső fala és a gyűrű külső felü­lete között. Agyűrűtekkoralámpafejhez rögzíthetjük, pél­dául forrasztással, hegesztéssel vagy ragasztással. A fémgyűrű kezdeti nagyobb átmérője ennek megfelelő méretezésével valósítható meg, nevezetesen a belső felüle­tén lévő kinyúló rész és a fülek közötti távolság meghatáro­zásával, valamint a fülek irányításával. Ezt a távolságot és irányt úgy kell megválasztani, hogy a kinyúló részek ne ér­hessék el a bura nyakrészében lévő bemélyedések legmé­lyebb részét. Amikor a lámpa fejét a fémgyűrűre ráhúzzuk, a gyűrű át­mérője lecsökken, a kinyúló részek mélyebben benyomód­nak a megfelelő bemélyedésekbe, a fülek eredeti helyze­tükből kifelé hajlanak, és ezek a fülek rugalmas erőt fejtenek ki. Ez a rugalmas erő, amellyel a fülek nekinyo­módnak a bura alsó peremének, két dolgot eredményez: 1) A rugalmasság a fémgyűrűt mereven nekinyomja a lám­pa fejének oly mértékben, hogy ez a két elem egymás­hoz kapcsolódhat, és 2) a rugalmasság a fémgyűrűt a bura alsó pereme felé kény­szeríti annyira, amennyire az lehetséges. Ez a 2) hatás nagyon nagy fontosságú. A bevezetőben említett szabadalmi leírás szerinti lámpá­ban a fémgyűrű szintén összenyomódik, amikor a lámpa fe­jét ráhelyezik. A lámpa feje és a fémgyűrű között fellépő súrlódási erő azt eredményezi, hogy a fémgyűrű eltolódik a lámpafej révén a bura (szélesebb része) felé. Amikor a lámpa feje felütközik a burán, akkor azt rögzítik a gyűrű­höz, és ekkor a fej és a lámpa burája között tengelyirányú játék marad. A találmány szerinti lámpában a füleknek a második funkciója az, hogy megakadályozzák az ilyen játékot. A fü­lek biztosítják azt, hogy miközben a lámpa feje tengely­irányban mozog egészen addig, ameddig a lámpa buráján fel nem ütközik, a fémgyűrű az ellenkező irányban feszül­jön meg. Amikor a lámpafej és a fémgyűrű már egymáshoz van rögzítve, akkor a lámpafej tengelyirányban már bizto­san rögzítve van, és ekkor a fülek már teljesítették feladatu­kat és továbbá már nincs túlzott jelentősége annak, hogy azok megtartják-e rugalmasságukat a lámpa élettartama során vagy sem. A lámpa fejének hőterhelése csökkentheti a fülek rugalmasságát, de ez nem befolyásolja a bura és a lámpafej közötti kapcsolat szilárdságát. A méret és alak kü­lönbségek ellenére, amely különbségek minden egyes lám­pánál fellépnek, a lámpafej felső pereme és valamennyi ki­nyúló rész alsó fala közötti térköz valamennyi találmány szerinti lámpánál a fémgyűrű és a lámpafej egymáshoz tör­ténő rögzítése után egyenlő azzal a térközzel, amely a lám­pa buráján történő felütközési helye és a megfelelő bemé­lyedés alsó fala között van, amely bemélyedésbe a kinyúló részek kapcsolódnak. A találmány szerinti szerkezeti ki­alakítás olyan, mintha minden egyes egyedi lámpához megfelelő méretű lámpafejet rögzítettünk volna mecha­nikusan. A lámpa nyakrészén lévő bemélyedések és a fémgyűrűn levő merev, kinyúló részek különböző alakúak lehetnek, Például a fej tengelyébe eső síkra a keresztmetszetük V, U vagy szétálló szárú U vagy körív alakú lehet. A fej tengelyé­re merőleges síkban a kinyúló részek és a bemélyedések egyenes vonalúak lehetnek. Egy előnyös kiviteli alak sze­rint a bemélyedéseknek ebben a síkban konkáv görbe alak­juk van, például körív alakjuk van, és a kinyúló részek kon­vex görbületűek. Ha a bemélyedéseknek és a kinyúló részeknek mindkét síkban körív alakjuk van, akkor azok 5 görbületi sugara egymással egyenlő vagy egymástól eltérő, például mindkettő 2—3 mm, vagy az egyik 2—3 mm, és a másik fej tengelyére merőleges síkban 6—9 mm lehet. Ezek a számok csak a lehetőségeket mutatják, és semmi esetre sem korlátozó jellegűek. Egy előnyös kiviteli alak- 1 g nál legalább a kinyúló részeknek van egy alsó falrészük, amelyek a lámpa belseje felé irányulnak, a lámpa nyakré­szének alsó peremétől ellentétes irányban. Ennek a kiviteli alaknak az az előnye, hogy a fülekben nagyobb erő ébred, amikor a kinyúló részek a bemélyedésekbe mélyebben be- 15 nyomódnak. Ez a hatás akkor is fellép, ha a bemélyedések­nek egy alsó falrészük van, amely szintén az alsó peremtől ellentétes iránya nyúlik, és ez a hatás sokkal jelentősebb mértékben jelentkezik akkor, ha minda kinyúló részeknek, mind a bemélyedéseknek az alsó falrésze ilymódon van ki- 20 alakítva. Jóllehet, a kinyúló részeknek és a bemélyedéseknek a ki­alakításához olyan szerszámokat lehet használni, amelyek a bemélyedéseket lényegében azonos alakúra és méretűre készítik, mint a kinyúló részekét, erre azonban nincs szük- 25 ség. Elégséges, ha a kinyúló részek a bemélyedésekbe be tudnak csatlakozni. Valójában a találmány szerinti lámpá­nál nem feltétlenül szükséges, hogy a kinyúló részek kitölt­­sék a bemélyedéseket. Ilyen törekvés az üveg alkatrészek előállításánál fellépő méret- és alakingadozások szempont- 30 jából hátrányhoz vezet. Azon túlmenően, hogy a lámpa feje és a bura között a fej tengelyének irányában kiváló kapcsolat jön létre, az ismer­tetett szerkezeti megoldás jó csatlakozást biztosít érintő irányban is. A lámpa fejének a burához képesti lehetséges 35 elfordulása nagyon kis szögtartományra, például F-ra kor­látozódik. Az ismertetett kiviteli alaknál, amelynél a ki­nyúló részeknek és/vagy a bemélyedéseknek az alsó falré­sze a lámpa belseje felé irányul a bura nyakrészének alsó peremétől ellentétes irányban, még további korlátozás ér- 40 hető el. Az érintő irányú, nagyon merev kapcsolat azáltal jön létre, hogy a bemélyedések és a kinyúló részek a fej ten­gelyére merőleges síkban konkáv, illetve konvex görbü­letűek. Azt találtuk, hogy kiváló eredmény érhető el két bemé- 45 lyedéssel és két kinyúló résszel. Szükség esetén azonban nagyobb számú bemélyedés és kinyúló rész is választható. A bemélyedések és a kinyúló részek általában egyenletesen vannak elosztva a bura nyakrésze és a fémgyűrű kerülete mentén. 50 Egy lehetséges kiviteli alaknál a fémgyűrűnek vala­mennyi kinyúló részéhez egy fül tartozik. Ez a fej tengely­irányában a kinyúló rész alatt helyezhető el. Arra is lehető­ség van azonban, hogy a megfelelő füleket az egyes kinyúló részek két oldalán helyezzük el. 55 a fémgyűrű a lámpafejhez forrasztással rögzíthető. E célból egy lehetséges kiviteli alaknál a gyűrűt előzetesen forraszanyaggal kell bevonni. Egy módosított kiviteli alak­nál forraszanyagot teszünk a gyűrű külső felületén kialakí­tott üregbe, amely üreget a belső felületen lévő kinyúló rész 50 kialakításával egyidejűleg hozunk létre. A fémgyűrűt ragasztással vagy hegesztéssel is csatlakoz­tathatjuk, a hegesztés különösen lézerrel történhet. A lézer segítségével létrehozott hegesztés a lámpa fején lévő lyuk­ról ismerhető fel, amelynek nagy részét a lámpa fejének és 55 a gyűrűnek az anyagából lévő megszilárdult ömledék tölt 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom