183930. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cserszömörce üzemi termesztésére

1 183 930 A találmány tárgya eljárás a cserszömörce (Cotinus cöggygria scop.) nagyüzemi termesztésére. Közelebbről a találmány olyan eljárásra vonatkozik, melynek segítsé­gével a cserszömörcéből hosszabb időn keresztül folya­matosan nagy mennyiségű, ipari feldolgozásra alkalmas növényi anyag nyerhető. A cserszömörce Kelet—Ázsiában, Délkelet— Európá­ban honos, több környező országban, például Ausztriá­ban és hazánkban is ültetett cserje, amely könnyen elvadul. Ez ideig a cserszömörcét nagyüzemi méretekben nem termesztették, csupán díszfaiskolák foglalkoztak szaporí­tóanyag előállításával, melyet a parkosításnál, illetve or­szágutak mentén szélfogó sövények kialakítására használ­tak. Újabban gyógyszeripari és bőripari alapanyagul szolgál a cserszömörce tannin nevű hatóanyaga, és egy gyógykozmetikai termék is készül belőle, amely a száj gyuladásos betegségeinek és fogínysorvadásnak hatékony ellenszere (lásd a 3557/81 és 4029/81 számú magyar sza­badalmi bejelentéseket). Ismert egy eljárás a cserszö­mörce termesztésére, melyet a Bőripari Kutató Intézet és a Kertészeti Kutató Intézet közösen dolgozott ki, és amely szerint a plantázs telepítéssel nevelt cserszömörcét kézzel, a levelek lefosztásával takarították be. Az eljárás hátránya, hogy a 3 x3 m sor- és tőtávolságban ültetett nö­vényekről csak hosszabb idő elteltével, a 3.—4. évtől kez­dődően lehetett nagy mennyiségű növényi anyagot beta­karítani, valamint a kézi betakarítás költségigénye igen magas. Azt találtuk, hogy folyamatosan nagy mennyiségű nö­vényi anyag nyerhető a cserszömörcéből, ha a növényeket sövényszerű telepítési rendszerben neveljük és az érési szakaszban gépi vágással betakarítjuk. A találmány szerinti eljárás foganatosítása során úgy járunk el, hogy a cserszömörcét 220x50x50 cm méretű ikersoros telepítési rendszerben neveljük, majd az érési szakaszban, előnyösen augusztusban gépi úton, előnyö­sen siló kombájnnal a föld felett 25—30 cm magasságban a teljes zöldnövény felületet betakarítjuk. A sövényszerű telepítési rendszer más növények ter­mesztéséhez már ismeretes, de egészen más céllal. Főleg különböző gyümölcsfa fajok termesztéséhez használják. A teljes zöldnövény felület betakarítása céljáfcól azonban évelő növények esetében hasonló technológiai rendszer eddig nem vált ismerté. A találmány szerinti eljárás előnye a BIKI és KKI által kidolgozott plantázs telepítési rendszerrel szemben, hogy a rendelkezésre álló termőterületet jobban kihasználja, mert azonos felületegységre mintegy tizenhétszeres mennyiségű növény telepíthető. Továbbá a gépi betakarítás költségigénye mintegy nyolcszor kisebb, és a gépi vágás­sal feldolgozató a levelek mellett a növény hajtása is. A találmány szerinti eljárás segítségével már a telepítés utáni első évtől kezdve betakarítható a teljes zöldnövény felület, és ez a mennyiség hosszabb ideig, legalább 15 évig folyamatosan biztosítható, mert a gépi betakarítás során levágott hajtások helyén évenként új termést adó növény felületet alakul ki. A találmány szerinti eljárás segítségével tehát az eddig ismert eljáráshoz hasonlítva sokkal kisebb költséggel le­het a mai igényekhez igazítva folyamatosan nagy mennyi­ségű és ipari feldolgozásra alkalmas növényi anyagot elő- 5 állítani a cserszömörcéből. így a találmány szerinti eljárás a technika gazdagodását jelenti. A találmány szerinti eljárást a következő példával köze­lebbről megvilágítjuk: A cserszömörce telepítéséhez palántákat nevelünk 10 magról. Ehhez a magvakat szeptember-október hónap­ban homokba rétegezzük, majd márciusban vetjük el 50 cm sortávolságban úgy, hogy folyóméterenként 80—100 darab mag jusson a talajba. A magvak mintegy 3—4 hét múlva kelnek ki. Ezután a területet kapálással és 15 a sorközök gépi kultivátorozásával gyommentesen tartjuk. A köve tkező év tavaszán telepítésre alkalmasak a cseme­ték, melyeket csemetekiemelő géppel vagy ásóval eme­lünk ki. A telepítésre szánt parcellára 80 kg nitrogén-, 210 kg foszfor- és 210 kg kálium-műtrágyát hordunk ki. A 20 csemetéket 220x50x50 cm méretű ikersoros telepítésű rendszerbe ültetjük, majd a sorokat kultivátorral vagy kézikapával folyamatosan gyomtalanítjuk. Mérési adataink szerint a hatóanyagmaximumot au­gusztus hónapban tartalmazza a cserszömörce. A betaka- 25 rítást Hesston, vagy E—280 típusú silókombájnnal vé­gezzük. A vágás a talajfelszín felett 20—30 cm magasságban történik. A síkolókombájn a felaprított levél- és szárrészeket egy, a kombájn mellett haladó szál­lító járműre rakja. Az így levágott nyersanyag közvetlen 30 feldolgozásra alkalmas. A fent ismertetett eljárással 1 ha területről mintegy 45 mázsa növényi anyag takarítható be, ami 11 mázsa száraz­anyagnak felel meg. Minthogy a cserszömörce évelő növény, az itt leírt eljá- 35 rást évenként ismételjük. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás cserszömörce (Cotinus cöggygria scop.) üze- 40 mi termesztésére, azzal jellemezve, hogy a növényeket sövényszerű telepítési rendszerben neveljük és az érési szakaszban gépi vágással betakarítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási mód- 45 ja, azzal jellemezve', hogy a növényeket 220x50x50 cm méretű ikersoros telepítési rendszerben neveljük. 3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti eljárás foganatosítá­si módja, azzal jellemezve, hogy a növények gépi vágását 50 a föld felett 25—30 cm magasságban végezzük. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a gépi vágást silókombájnnal vé­gezzük. 55 5. Az 1. és 2. igénypontok szerinti eljárás foganatosítá­si módja, azzal jellemezve, hogy a növényeket augusztus hónapban takarítjuk be. x 2 Ábra nélkül Kiadja az Országos Találmányi Hivatal A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető Megjelent: a Műszaki Könyvkiadó gondozásában 2 86.0161/3 MSZH Nyomda, Budapest

Next

/
Oldalképek
Tartalom