183928. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés növények, főleg kultúrnövények termesztett fajtáinak genetikai jellemzésére és minősítésére

1 183 928 2 A találány tárgya eljárás növények, főként kultúrnövé­nyek termesztett fajtáinak genetikai jellemzésére és mi­nősítésére, valamint berendezés ezen eljárás megvalósí­tására. Jelenleg a kultúrnövények termesztett fajtáinak jellem­zésére a nemesítők illetve a vetőmagok minősítésével foglalkozó szakemberek gyakorlatilag kizárólag morfoló­giai és citológiai ismertetőjegyeket használnak, vagyis az egyes növények fajtabéli jellegzetességeit, másrészt ho­mogenitását vagy kevertségét (idegen beporzás esetén) a külső megjelenési formák illetve a kromoszóma­állományok összevetésével állapítják meg. Gén-enzim szintű elemzés elvégzésére alkalmas eljárás eddig nem volt ismeretes. A jelenleg alkalmazott módszerek alapvető hátránya az, hogy a morfológiai és citológiai jellemzés elkészíté­séhez a vizsgálandó fajta magját el kell vetni, és a nö­vényt fel kell nevelni virágzásig illetve terméshozatalig, hogy a szakember egyáltalán valamilyen adatot nyerhes­sen. Ez az eljárás időben rendkívül hosszú, egy teljes ge­nerációs időt (általában egy évet) igényel, mégpedig megfelelő agrotechnikai feltételek mellett, és végül a le­vonható következtetések és a kapott paraméterek így is csak közelítő jellegűeknek tekinthetők, ahol nagy szórás­sal kell számolni. Az időveszteség mellett további hátrányt jelent az is­mertetett módszer jelentős munka- és költségigénye, va­lamint az, hogy a vizsgálati eredményeket a nevelési fel­tételek is erősen befolyásolják. A fentiek mellett még azt a hátrányt is meg kell említeni, hogy bizonyos növények rendkívül kis méretű kromoszómái csak egy rendkívül szűk azonosítási spektrumot biztosítanak. A találmány által megoldandó feladat tehát olyan eljá­rás kidolgozása növények, elsősorban kultúrnövények termesztett fajtáinak genetikai jellemzésére, amely a vizsgálat elvégzését bármikor, néhány nap vagy adott esetben még rövidebb idő alatt is lehetővé teszi, vagyis nem kötött a vegetációs periódushoz, kísérleti parcellák költséges agrotechnikai előkészítését és gondozását nem igényli és amelynél a nevelési feltételek nem befolyásol­ják a vizsgálati eredményt, amely így a korábbiaknál sokkal egyértelműbb és megbízhatóbb. A találmány alapja az a felismerés, hogy a kitűzött fel­adat megfelelően előkészített és feldolgozott mag, emb­rió, csíranövény közvetlen géntermék-analízissel oldható meg, amelynél a levont következtetések minden mellék­hatást kizárva biztosan az adott fajta genetípusára és fe­­notípusára jellemzőek. A kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan eljá­rással oldottuk meg, amelynek során a vizsgált növényi mintához az oldható fehérjék extrahálására alkalmas, stbíl pH-tartományt biztosító, antioxidánsokat tartalmazó pufferoldatot adagolnak, az így kezelt mintánál homoge­­nizálással és/vagy fagyasztva roncsolással sejtfeltárást végzünk, majd az oldott és nem oldható komponenseket hűtéses centrifugálással különválasztjuk, az oldott fehér­jéket tartalmazó folyékony fázist gélelektroforézisnek tesszük ki, amelynek során az oldott fehérjéket töltésük nagysága és molekulasúlyuk szerint gélszerűen különvá­lasztjuk, majd a gélszűrő megfelelő helyeit elfoglaló fe­hérjéket enzimspecifikus festék(ek)kel és adott esetben fehérjespecifikus festék(ek)kel kezeljük és a kapott szí­nes sávminta alapján vizuálisan elvégezzük a minta gene­tikai jellemzését és minősítését. A találmány értelmében vizsgálati mintaként a vizsgált növény jellegzetességeinek illetve a vizsgálat céljainak megfelelően magot, embriót) vagy csíranövényt alkalma­zunk, mely utóbbit a csíráztatás alatt célszerűen megha­tározott megvilágítási programnak illetve szabályozott hőmérsékletnek teszünk ki. A találmány szerinti eljárás megvalósítására alkalmas berendezés lényegében pufferoldat-adagoló készülékből, dörzsmozsárból és/vagy fagyasztva roncsoló sajtoló be­rendezésből, hűthető preparatív centrifugából, valamint egyenirányító« stabilizált villamos tápegységgel ellátott, gél szűrőt tartalmazó gélelektroforézis berendezésből áll. Csíranövény magról történő csúsztatásához a fenti be­rendezés célszerűen szabályozott hőmérsékletet és meg­világítást biztosító fitotronnal van kiegészítve. \ találmányt részletesebben kiviteli példa kapcsán il­letve a csatolt rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti eljárás vázlatos folyamatábráját tünteti fel. Amint az a rajzon is látható, a kiindulási anyagot képe­ző vizsgált növényi minta az adott növénynek megfelelő­en lehet 1 mag, 2 embrió, az 1 magból 3 csíráztató edényben csíráztatott és 4 fitotronban vagy tenyészszobá­­bsn szabályozott hőmérséklet mellett 5 fénycsövek által szabályozottan megvilágított 6 csíranövény vagy ezen 6 csíranövény 7 hajtása (levele) vagy 8 gyökere. A csírázta­­tásnál a szabályozott hőmérséklet gyakorlatilag szobahő­mérsékletet, vagyis 25 ± 2 °C-ot jelent, míg a megvilá­gítás célszerűen vörös fényű, 1000—10 000 lux fény­erősségű fénycsövekkel történik, előnyösen 12 óra sötétből és 12 óra megvilágításból álló ciklusokban. A v zsgált mintát sejtfeltárás céljából 9 dörzsmozsárban 0—5 DC-on szétdörzsölve homogenizáljuk és/vagy 11 saj­toló berendezésben —40 és —100 °C között, célszerűen --60 °C-on és 15—35 MPa közötti, célszerűen 27 MPa nyomáson (amelyet adott esetben 12 légkompresszor biz­tosít) fagyasztva roncsoljuk. A 11 sajtoló berendezésben szárazjéggel lefagyasztott mintát egy 2 mm 0 nyíláson szilárd állapotban, nagy nyomásai átsajtolva a sejteket úgy lehet elroncsolni, hogy a vizsgálandó komponense­let nem éri károsodás. Közvetlenül a sejtfeltárás előtt a vizsgált mintához 10 pufferoldat-adagolóből az oldható fehérjék extrahálására alkalmas, stabil, célszerűen 5 és 8 pH-érték közötti pH- tartományt biztosító, antioxidánsokat tartalmazó puffer­oldatot adunk. A sejtfeltárás után az oldott és nem oldhataó kompo­nenseket hűthető preparatív 13 centrifugában választjuk szét, célszerűen 20 percig tartó, 0—5 °C-on végzett cent­rifugálással. Az így kapott folyékony fázist 14 gélelektro­­forízis berendezésbe visszük, amely gélszűrőt tartalmazó 15 elektroforízis cellából és egyenirányító«, stabilizált 16 villamos tápegységből áll. A 14 gélelektroforízis beren­dezésben a gélszűrő megválasztásától függően a fehérjé­ket elektromos erőtérben töltésük nagysága és molekula­­súlyuk alapján szétválaszthatjuk. Általában gélszűrőként poliacrilamidot alkalmazunk, de gélelektrofókuszálás­­hoz, vgyis a fehérjék csak töltés szerinti szétválasztásá­hoz pH-gradienst létrehozó anyaggal töltött gélszűrőt használunk. A gélszűrőn szétvált fehérjecsoportok, ame­lyeket a 17 hivatkozási számmal jelölt rész szimbolizál, színtelenek. Láthatóvá tételüknek két módja van: egy­részt a fehérjespecifikus festékekkel való kezelés, amit 19 hivatkozási számmal jelöltünk, másrészt a 18 hivatkozási számmal jelölt enzimspecifikus festés. A fehérjespecifi­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom