183927. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok kezelésére
2 1 183 927 Áttérve a 2. ábrára, a ferde 21 lamellás betétrész különböző hajlásszögben létesíthető, a szeparálási feladatnak megfelelően, pl. 45°-70° között. Különlegesebb iszaptartalmú szennyvizek esetén előnyös az 55°—60° közötti érték, mely biztosítja az öntisztítóképességet, az iszapok gravitációs lecsúszását az alsó 26 és 36 iszapgyűjtő terekbe. A ferde 21 lamellás betétrész készülhet konténerjelleggel előregyártott kivitelben, pl. acélkeretben, mely könynyű, korszerű szállítást és elhelyezést biztosít. A folyadékmozgás irányát tekintve, a ferde 21 lamellás betétrész kétféle módon helyezkedhet el: — a folyadék fajsúlyánál kisebb fejsúlyú anyagok pl. olajok, zsírok, lebegőanyagok stb. szeparációja esetében a ferde 21 lamellás betétrészen felülről lefelé való folyadékátvezetés szükséges, míg — a folyadék fajsúlyánál nagyobb fajsúlyú anyagok szeparációja esetén alulról felfelé való átvezetés szükséges. Mint a 2. ábráról is látható, a 25 szeparációs térbe a nyersvíz-bevezetés közvetlenül a 27 csővezetéken keresztül lehetséges, mely 28 bukóélen át közvetlenül a ferde 21 lamellás betétrészen halad át szeparációs folyamatok mellett. Az alsó 26 és 36 iszapgyűjtőtereket 34 válaszfal választja ketté, mely térosztás biztosítja, hogy a 25 szeparációs térben előülepített nyersvíz közvetlen kényszeráramban a ferde 21 lamellás betétrészen haladjon keresztül. A 34 válaszfel anyaga a berendezés köpenyfalához hasonlóan különféle lehet és készíthető pl. előregyártóit betonból, acélból, alumíniumból vagy műanyagból, pl. üvegszálvázas poliészterből. A 26 és 36 iszapgyűjtőterekben ferde — pl. 60-os elrendezésű — oldalrézsű van, mely készülhet helyszíni betonozással vagy egyéb szerkezeti anyagból. A 31 bukóéi állítható acélszerkezet, míg a 32 bukóvályú akár beton, akár egyéb szerkezeti kialakítású lehet. Amint a 3. ábrán látható, a 18 nyersvíz-bevezetésen érkező nyers, pl. szennyvíz a 20 merülőfel hatására közvetlen lefelé áramlik, biztosítva az előülepítés áramlási feltételeit. A 19 előülepítőtér alatt elhelyezkedő iszap-, illetve homokgyűjtőtér szintén előnyösen ferde oldalfelrésszel rendelkezik. A homok- és iszapeltávolítás periodikus, mobil iszapszivattyúval, vagy esetlegesen gravitációsan a 37 vezetéken keresztül történhet. Másik lehetőség ezen homokiszapgyűjtésre az említett térben elhelyezett, pl. acélkonténer, mely víz alatti helyzetében gyűjti-tárolja az iszaphomokot, amit azután periodikusan, a konténer kiemelésével lehet eltávolítani, illetve elszállítani és ismét üres konténert elhelyezni az említett térben. Az 1.—3. ábrák szerinti kiviteli alaknál a 21 lamellás betátrész akkor dolgozik a legeredményesebben, leggazdaságosabban, ha azt a 4.-8. ábrán bemutatott lamellás szerkezettel alakítjuk ki. A 4. ábrán olyan lamellás szerkezet látható, melynek függőlegesen elhelyezkedő 41 csatornáit 42 köríves válaszelemek alkotják, illetve határolják el egymástól. Az 5. ábrán bemutatott kedvező keresztmetszeti kialakításnál különösen előnyös ülepítési, szétválasztási tulajdonságok adódnak, mivel a keresztmetszet sok hegyesszögű sarkot tartalmaz, amelyek mentén különösen jól lerakódnak a kiválasztandó anyagok. A 42 válaszelemeknél az egyes körívek szélei a szomszédos körív belső oldalának közepénél helyezkednek el, vagy ahhoz csatlakoznak, A 42 válaszelemek r sugarai célszerűen azonosak. 5 Gyárthatósági és szerelhetőségi szempontból, továbbá, hogy minél nagyobb fajlagos felület legyen elérhető, az egyes körívek középpontjai a 43 négyzet-, vagy téglalapháló minden második 44 metszéspontjába esnek. A 43 négyzet-, vagy téglalapháló t osztástávolsága előnyösen 10 nayobb, mint az r sugár, de kisebb — négyzetháló esetén, — mint az r sugár V2-szerese. Ha ugyanis a t osztástávolság kisebb az r sugárnál, akkor nehezen előállítható, bonyolult keresztmetszet adódik, ha viszont nagyobb, mint — négyzetháló esetén — az r sugár V2-szerese, akkor a 15 körívek már nem metszik egymást és az említett éles sarkok nem jönnek létre. Kedvező kiviteli alak az, ahol a lamellás betétszerkezet 45 csövekből van összefűzve. A 45 csövek palástján alkotóirányú 46 hasítékok vannak, amelyek a 45 cső hosszá- 20 nak feléig nyúlnak. A 45 csöveket 46 hasítékaikkal szembefordítva lehet egymással összefűzni. Kialakítható a lamellás betétszerkezet a 7. ábrán látható 42 köríves válaszelemekből is. Itt a körívek félkörívek, s az egyes 42 köríves válaszelemek a szélső alkotóik 25 mentén összeerősített egybefüggő alkatrészek. Az így létrejött hullámvonal-alakú elemeket egymással szembefordítva oly módon rögzítjük, hogy az egyik elem köríveinek széle a másik elem körívfelületének közepéhez kerüljön, illetve csatlakozzék. Az elemek anyaga célsze- 30 rűen vákuumformázott műanyag vagy egyéb, a kezelendő folyadéknak jól ellenálló anyag. Az elemeket pl. kötőelemek, ragasztás vagy hegesztés útján köthetjük össze. A 8. ábrán látható megoldásnál az az eltérés, hogy az egyes félkörívek szélei 47 síklapok útján csatlakoznak 35 egymáshoz. Ily módon a félkörívek és a 47 síklapok összefüggő alkatrészként készíthetők. A 9. ábrán a 6. ábra szerinti elemekből felépített lamellás betétszerkezet látható, ahol a 42 köríves válaszelemek közé — előnyösen a 43 négyzet-, vagy téglalapháló vona- 40 laiban elhelyezett 49 sík válaszelemek vannak beiktatva, A fajlagos felület további növelését szolgálják a 42 köríves válaszelemeken és/vagy a 49 sík válaszelemeken kialakított 48 domborítások. Az 5. ábra szerinti lamellás betétszerkezet szélein tel- 45 jes köralakú 50 lezáró válaszelemek vannak, melyeknek palástja egyetlen alkotó mentén be van hasítva. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 50 1. Berendezés folyadékok kezelésére, elsősorban a folyadékban lévő, a folyadék fejsúlyánál kisebb, vagy a folyadék fejsúlyánál kisebb és nagyobb fajsúlyú szilárd és/vagy folyékony részecskék gravitációs leválasztására függőleges tengelyű hengeres vagy sokszögletű medencé- 55 ben, ahol a kezelendő folyadék bevezetési helye és a kezelt folyadék kivezetési helye között a folyadékáramlás lényegileg párhuzamos áramlási vonalú szakaszokból áll és többszöri irányváltoztatással halad át a medencében egymás után, sorbakapcsoltan elhelyezett előülepítőté- 5® ren, majd az egy-, vagy többlépcsős szeparációs téren, azzal jelelmezve, hogy a medence (17) palástalkotóival lényegileg párhuzamos — azaz függőleges — sík válaszfalak (22, 23) útján az áramlás irányában haladva előülepítőtér (19), ülepítő-szeparációs tér (25) és utóülepítő (35), valamint iszapgyűjtőtér (36) van kialakítva, ahol az elő-4
