183920. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egymást kizáró sorrendi események digitális kiértékelésére

1 2 183 920 A találmány tárgya berendezés egymást kizáró sorrendi események digitális kiértékelésére, digitalizáló, kiértékelő és kalkulátor illesztő kapcsolási elrendezésekkel, elsősor­ban a pörgettyűs teodolit jeladójából érkező jelek feldolgo­zására azimut meghatározás céljából. Egymást kizáró sorrendi események ismert kiértékelői a nagyobb pontossági követelmények és a további feldolgo­zás igénye esetén digitális rendszerek. A megoldások összehasonlításánál elemezni kell : a jelfolyamat digitalizá­lás módját a kiértékelés pontosságának meghatározásához ; a digitalizált jeleket kiértékelő rendszert a kiértékelés idő­­szükségletének minősítéséhez, valamint az információ fel­dolgozásának módját, a szubjektív hibák előfordulásának becsléséhez. A találmány szerinti berendezés előnyösen használható a pörgettyűs teodolit jeladóiból érkező jelek feldolgozására, ahol megvilágítható rések mögött elhelye­zett fototranzisztorok a jelforrások, amelyekről közel azo­nos időbeli lefolyású jelek érkeznek, de a jelek időtartamá­ban mintegy két nagyságrend eltérés is lehetséges. A periodikus folyamatok kiértékelése „papír-ceruza” módszerrel nehezen végezhető el. A korábbi ismert beren­dezésekben az adatrögzítőhöz kapcsolás lehetőségével a közvetett adatfeldolgozást segítették. A közvetett adatfel­dolgozás nagy hátránya, hogy egyrészt a mérést követően viszonylag hosszú idő múlva ismerhetjük csak meg a mérés eredményét, másrészt a szükséges és elégséges adatgyűj­tésnél a biztonság kedvéért több adat gyűjtése szükséges, így a közvetlen adatfeldolgozás mind a közvetlen, mind a közvetett mérési időt is megnöveli. Dyen kialakítású megfelelő jeladókkal ellátott teoldolitot ismertet a 166261 számú magyar szabadalmi leírás. Az optoelektronikus jelérzékelés az átmeneti idő mód­szerrel történő azimut meghatározásakor alapvetően a szél­sőérték meghatározás pontosságától függ. Az optoelektro­­nikusan érzékelt átmeneti idők mérésénél az észlelésre az ismert megoldások nem adnak reprodukálható pontossá­got. A jel komparálásával a valódi szélsőérték információ elveszik. Az optoelektronikus jel időbeli lefolyása jelentő­sen változik, ezért különösen nem adhatnak kielégítő pon­tosságot az eddig ismert megoldások. Az ismert, egymást kizáró sorrendi események digitális kiértékelő berendezéseiben a jelfolyamat digitalizálására komparátort használnak és az egyes megoldások közötti különbség az, hogy a komparáit jelből hogyan határozzák meg a bejövő jel szélsőértékéhez tartozó időpillanatot. E megoldások közös hátránya, hogy a jelalak, a hőmérséklet és a külső zavaró jelek hatására a szélsőérték meghatározá­sát szórás jellegű, nem korrigálható hiba fogja terhelni. Ismert olyan berendezés, amelyben a bejövő jel szélsőér­tékéhez tartozó időpillanat meghatározásához a kompará­­tor „0” szintje esetén 1000 Hz, „1” szintje esetén 500 Hz frekvenciájú kvantáló jelet használnak. (Ezt a megoldást L. F. Gregorson ismertette a Nemzetközi Geodéziai Szövet­ség (IAG) 1972. Moszkvai kongresszusán a „Report On Experiments with a Gyroscope Equipped with Electronic Registration” című előadásában.) _ Az ismert kiértékelő berendezésekben, mint az említett előadásban ismertetett megoldásban, a digitalizált jeleket kiértékelő rendszerek közül a huzalozott logikájú rendsze­rek hátránya, hogy megnövelik a kiértékelés időszükségle­tét az ún. referencia állapotnál történő indítással és mérési fázis tévesztést okoz a kizárólag számlálóval figyelt összeg­­' zett jelforrás. A referencia állapot bevárása azokban a sor­rendi eseményeket kiértékelő rendszerekben növeli meg je­lentősen a kiértékelés időszükségletét, ahol az egymást 2 követő információk beérkezése közti idő többszöröse is le­het a kiértékelés idejének. A pörgettyűs teodolit jeladója is ilyen információ forrás. Ahuzalozottlogikájú, ismert kiér­tékelő rendszerek előnye, hogy önellenőrző funkciót bizto- 5 sítanak a teljes ciklus idő mérésével. Az ilyen ismert kiértékelő berendezésekben jelentősen különbözik az információ feldolgozás módja attól függően, hogy huzalozott-, vagy programozott logikájú a kiértékelő. Az olcsóbb huzalozott logikájú kiértékelőkben az adatfel­­! g dolgozás részben—vagy egészben elmarad és így nem zár­ják ki a kiértékeléskor a szubjektív hibákat. A költségesebb programozott logikájú rendszerekben a kiértékelési eljárás megváltoztatása egyáltalán nem, — vagy nagy nehézségek árán lehetséges. 15 A találmánnyal célunk, hogy a sorrendi események kiér­tékelő berendezéseiben részletezett hiányosságokat meg­szüntessük. Pörgettyűs teodolitoknál a kialakuló periodikus mozgá­sok nagypontosságú periódus idejét igyekszünk célszerűen 20 úgy megjeleníteni, hogy a mérési részidő és a mérési sor­szám kalkulátoros kiértékelés nélkül is biztosítsa a mérés folyamatának ellenőrizhetőségét. A találmány szerinti berendezés önmagában ismert opto­elektronikus átalakítót, illesztő erősítőt, összegző, jelfor- 25 máló, időzítő és időmérő, valamint illesztő fokozatot tartal­maz. Az optoelektronikus átalakító és illesztő erősítő kimenetei az összegző és jelformáló fokozaton, valamint az időzítő és időmérő fokozaton át a mintavételi és mérési idő jelvezetékeivel kapcsolódik az illesztő fokozatra. Az opto- 30 elektronikus átalakító és illesztő erősítő egyik kimenete csatorna azonosító és mérési fázist azonosító fokozaton át mérési fázis vezetékekkel kapcsolódik az illesztő fokozat­ra. Az illesztő fokozat mérési eredmény adatvezetékekkel, indító és készenléti jelvezetékekkel kalkulátorra kapcsoló- 35 dik. Az időzítő és időmérő fokozatra időalap előállító foko­zat kimenő vezetéke csatlakozik. Az időzítő és időmérő fo­kozatra, a mérési fázist azonosító fokozatra és az illesztő fokozatra alaphelyzet beállítás jelvezetéke kapcsolódik. A találmány szerinti berendezés optoelektronikus átala- 40 kítója és illesztő erősítője előnyösen magába a pörgettyűs teodolitba helyezhető el, kimenetei pedig a mérési fázist azonosító fokozatra kapcsolhatók. Az illesztő fokozat hangjelzés kimenete a hangkeltő fokozatra kapcsolható. Előnyös, ha a berendezés digitalizálást végző optoelekt- 45 ronikus átalakítója és illesztő erősítője, valamint az összeg­ző és jelformáié fokozat úgy van kialakítva, hogy az első fo­­totranzisztor harmadik és ötödik tranzisztorokból és ellenállásokból felépített erősítőn át hetedik tranzisztor bá­zisára kapcsolódik. A második fototranzisztor negyedik és 50 hatodik tranzisztorból és ellenállásokból felépített erősítőn át nyolcadik tranzisztor bázisára kapcsolódik. A hetedik tranzisztor emittere első zéner diódán át a nyolcadik tran­zisztor emmittere pedig második zéner diódán át ellenállá­sokból, kondenzátorokból és műveleti erősítőből kialakí- 55 tott differenciáló fokozat bemenetére, továbbá hatodik ellenálláson keresztül a közös pontra kapcsolódik. A máso­dik komparátor nem invertáló bemenete a tizenharmadik el­lenálláson keresztül a nyolcadik tranzisztor bázisára nem in­vertáló bemenete pedig a tizenötödik ellenálláson keresztül 60 saját kimenetére azaz a komparáit kimenetre és tizennegye­dik ellenálláson keresztül a közös pontra kapcsolódik. Előnyös kiviteli alak az is, ha a műveleti erősítő invertáló bemenetére negyedik dióda katódja és ötödik dióda anódja kapcsolódik, továbbá az első komparátor bemenetére har-

Next

/
Oldalképek
Tartalom