183913. lajstromszámú szabadalom • Tubusszerű tartály, eljárás és berendezés csomagolótartály gyártására
1 183 913 2 A találmány tárgya tubusszerű tartály, eljárás ilyen tartály gyártására, valamint berendezés az eljárás foganatosítása. Az 1 486 193 számú NSZK-beli közrebocsátási iratból ismert olyan tubusszerű tartály, amely több fóliarétegből tekercselt hengeres csőből, gyűrűalakú, záróréteggel ellátott betétből, és termoplasztikus eljárással alakított műanyag fejrészből áll, amely utóbbi nem csak a csővel, hanem a betéttel is úgy van összekötve, hogy a betét vágott széleit a műanyag teljesen körülveszi. Ez a gyártási eljárás lényegében a következő eljárás lépésekből áll: a hengeres cső gyártása, a végleges alakú betét készítése, valamint a tartály fejrészének műanyagból történő gyártása és ezzel egyidejűleg a cső- és a betét összekötése. Az ilyen tartályoknak az a hiányosságuk, hogy a betét külső széle és az ezzel szomszédos cső felső széle közötti rést — amelyet a fejrész műanyagával kell kitölteni — a lehető legkisebbre kell hagyni. Ez a hézag ugyanis a zárórétegben nem kívánatos megszakítást jelent, a csőben és a betétben lévő zárórétegek között. Továbbá, a betét és a cső felső széle közötti körzetben meglehetősen nagy mennyiségű műanyagra van szükség az összeköttetés biztosításához. A cső és a betét külső rétegei közötti hegesztési varrathoz, valamint a készítendő fejrészhez hőre van szükség. A képlékennyé tett műanyag hőmérséklete a képlékenyítő berendezésből való kilépésekor általában korlátozott, így gondosan ügyelni kell arra, hogy a képlékenyített műanyag a berendezéstől az összekötési körzetbe érésig a lehető legkevesebb hőt veszítse. A találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése. A találmánnyal megoldandó feladat ennek megfelelően olyan megoldás létrehozása, amellyel a cső és a betét zárórétege közötti hézag csökkenthető, valamint különösen a fejrész és a cső között jobb hegesztési kapcsolatot tesz lehetővé. A kitűzött feladat megoldásához olyan tubusszerű tartályból indultunk ki, amelynek legalább egy fémréteggel és egy műanyagréteggel rendelkező, többrétegű fóliából kialakított csöve, hengeres műanyagból készült nyakrésze és kúpszerű vállrészből álló fejeleme van, amely a vállrész belső felületén elrendezett, közbenső fémréteggel ellátott, többrétegű fóliából kialakított, gyűrű-alakú záróbetéttel van ellátva, ennek vágott szélei a vállrészt képező műanyagban vannak ágyazva. Ezt a találmány szerint azzal fejlesztettük tovább, hogy a záróbetét külső peremszakasza a csőhözképest radiálisán peremszerűen kinyúlóan van kialakítva, és ezt a csővel közvetlenül összekötött műanyagrész a vállrésszel ellentétes oldalon támasztja alá. A fejelemnek az ilyen műanyagba ágyazásával a fejelem és a cső közötti összekötési szakasz megnő. Ennél a záróbetét mind a nyakrész felőli oldalán, mind pedig az ezzel szembeniévé oldalán a fejelem műanyagával összehegesztjük. Ezáltal a záróbetét külső szélén lévő vágott szél is le van választva a csővel határolt belső tértől és következésképpen a tubusba betöltendő anyagtól is. A fentieken túlmenően a záróbetét elméletileg közvetlenül érintkezhet a csővel, mivel a záróbetét külső szélével mintegy radiális elhelyezkedésű a mintegy axiális helyzetű csőhöz képest. Habár a záróbetét az összekötési körzetet a fejelem és a cső műanyaga között két szakaszra osztja, az összeköttetésben nem következik be gyengítés. A találmány szerinti kialakítás azzal az előnnyel is jár, hogy a csővel való kifogástalan kapcsolat elérését nem a 2 vállrész műanyagának vastagításával érjük el. Sőt, a vállrész falvastagságát csak akkorára kell választani, hogy az a szükséges mértékben alaktartó legyen. Összegezve tehát a találmány szerinti megoldás kisebb műanyagfelhasználással jár, továbbá a jobb anyagelosztásnak köszönhetően azonos hűtési körülményeket feltételezve rövidebb hűtési időt igényel, mint az ismert megoldásoknál. Lényeges továbbá, hogy a csőben és a záróbetétben lévő zárórétegek közötti hézagot minimálisra csökkentettük. A találmány tárgya továbbá ilyen tubusszerű tartályok előállítására szolgáló eljárás, amelynek lényege, hogy a bejuttatott műanyaggal a záróbetét ideiglenes alakjából végleges alakúra hozzuk, azaz deformáljuk. A fenti intézkedés azon a felismerésen alapul, hogy a műanyaggal kifejtett erők hatására a záróbetét úgy alakítható, hogy az külső szélén a tüskéről leemelkedik és egyúttal lehetővé teszi, hogy ezzel a deformálással a cső és a záróbetét zárórétegei közötti gyűrűhézag a fejelem alakítása közben legalábbis részben megszűnjék. Szemben a bevezetőben ismertetett eljárásokkal a találmány szerinti eljárással a záróbetét gyártási költségei jelentősen csökkenthetők, mivel a záróbetét vágott szélének a műanyagba való ágyazása külön alakító-szerszám nélkül jön létre. Továbbá, a záróbetét a cső tüskére történő felhelyezése előtt tájolófelületként is szolgál, így a cső nem kívánatos homlokoldali zömítését eleve kiküszöböljük. Annak érdekében, hogy a záróbetétnek a tüskén való jó elhelyezkedését biztosítsuk és a záróbetét gyártási tűréseit elhanyagolhassuk, célszerű, ha a záróbetét szabad nyílását a névleges méretnél kisebbre készítjük. így a záróbetétnek a tüskére való felpréselésekor hengeres perem képződik, amely egyrészt garantálja a záróbetétnek a tüskén való központi elhelyezkedését, másrészt lehetőséget nyújt arra, hogy a műanyagrész gyártásakor azt a műanyag körülvegye. A záróbetétnek a műanyaggal történő deformálása a tüske vállátmeneti részére történő felpréseléssel történik, így a záróbetét felveszi annak alakját, miközben a záróbetét egyéb részeivel szöget bezáró perem képződik, amelyet a műanyag ugyancsak körülvesz. Ennél a záróbetét külső vágott széle fölfele hajlik és megközelíti a csövet. A záróbetét végleges alakjában forgástest, amelynek alkotója belülről kifelé tekintve a tengellyel párhuzamos szakaszból , a tengellyel két különböző szöget bezáró ferde szakaszból, valamint radiális szakaszból áll, amelynél az első és utolsó szakasz arra való, hogy széleit a műanyag közrefogja. A tengellyel laposabb szöget bezáró ferde szakasz a műanyagból készült vállal párhuzamos helyzetű: A találmány szerinti eljárás olyan berendezéssel foganat tosítható, amelynek formázóegységbe vezethető tüskéje van. A tüskének mellső részén átmeneti szakasza van, amely a tüske középvonalához képest forgásszimmetrikus kialakítású. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon: Az 1. ábra a találmány szerinti tubusszerű tartály példakénti kiviteli alakjának felső részét metszetben szemlélteti; A 2. ábrán az 1. ábra szerinti tartály gyártásának az a szakasza látható, mielőtt még a műanyagot bevezetnénk; A 3. ábra a 2. ábra részletének viszonylag nagyobb léptékű metszete, amelyen a találmány szerinti berendezés a tubusfej gyártása utáni állapotban látható. Amint az 1. ábrán látható, a tubusszerű tartálynak hengeres 1 csöve van, amely önmagában ismert módon több rétegből van kialakítva. A jelen esetben a 1 csőnek központi 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
