183897. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a tejtermelés javítására
1 183 897 2 kumot a tejelő kérődzők normál etetése során adjuk az állatnak. Például az A-2315 antibiotikumot kb. 10—30 g/tonna takarmány adagban adhatjuk a kérődzőnek. Ebben az eljárásban az antibiotikumot általában takarmányadalékként írják elő, mégpedig kb. 5-100 g aktív adalék/tonna takarmány arányban. A vegyületeket takarmány premix-ként formulázhatjuk, hogy könnyebb legyen a megfelelő adagolásuk a takarmányba. Ezek a premixek kb. 1-95 % aktív anyagot tartalmaznak megfelelő hordozó-, vívőanyagon, így pl. szójabab liszten, rizshéjon, keményítőn, gabona liszten és hasonlón. Amint előzőleg megjegyeztük a kérődzők tejtermelésének fokozására előnyös a virginiamicin típusú A-2315 antibiotikumot szájon át adagolni. Ennek az antibiotikumnak A faktora mind in vitro mind in vivo vizsgálatban hatásosnak bizonyult a kifejlődött kérődző fermentációs folyamatának megváltoztatásában. Az A-2315 A faktorának a kérődző propionát és butirát termelését fokozó hatásának bemutatására a következő in vitro vizsgálatot végeztük el. A bendő folyadékot egy ökör bendőjéből vettük el, abba mesterségesen beépített físztulán keresztül. Az ökröt főleg szemes összetevőkből álló takarmányon tartottuk. A takarmány összetétele a következő: 69 95 % durvára morzsolt gabona 10,00 % őrölt kukorica csutka 8.00 % szójaliszt (50 % fehérje tartalmú) 5.00 % lucerna liszt 5.00 % melasz 0,60 % karbamid 0,50 % dikalciumfoszfát 0,50 % kálciumkarbonát 0,30 % só 0,07 % A és D vitamin premix* 0,05 % E vitamin premixxx 0,03 % nyomelem premixxxx x 2 000 000 NE A vitamint, 227 000 NE D2 vitamint és 385,7 g szójababot tartalmaz 1 % olajjal keverve ; xx gabonapálinka főzőbői származó, oldható részt tartalmazó száraz szemcsék, amelyek tonnánként 20 000 NE d- a -íocoferil acetát tartalmaznak; xxx inangánoxidot, káliumjodátot, kobaltkarbonátot, rézoxidot és cinkszulfátot tartalmaz. A bendőfolyadékot négy rétegű tüli szöveten szűrtük meg és a szürletet összegyűjtöttük. A tüll szövet által visszatartott szemcsés anyagot fiziológiás puffer oldatban újra elszuszpendáltuk úgy, hogy a szuszpenzió az eredeti bendőfolyadéknak feleljen meg, majd ezt a szuszpenziót újra leszűrtük. Az alkalmazott puffer összetétele az alábbi volt: g/1 összetevő 0,316 NH2HP04 0,152 KH2P04 2,260 NaHC03 0,375 KC1 0375 NaCl 0,112 MgS04 0,050 CaCl2 • 2HzO 0,008 FeS04 • 7H20 0,004 MnS04 H20 0,004 ZnS04 • 7HtO 0,002 CuS04 • 5H20 0,001 CoCl2 • 6H20 Amint ezt Cheng és társai leírták a J. Diary Sei. című folyóirat 38.kötetében az 1225—1230. oldalakon (1955). A két szürletet egyesítettük és állni hagytuk, amíg a szemcsés anyag a folyadék tetején összegyűlt. A tiszta réteget elválasztottuk és ugyanolyan térfogatú puffer oldattal hígítottuk és beállítottuk a 7-es pH-t. A hígított bendőfolyadékot (10 ml) 25 ml-es palackokba helyeztük 40 mg e1 :bb leírt takarmánnyal és 5 mg kiegészítő szója fehérjével és a vizsgálati vegyülettel. 4 párhuzamos palackot készítettünk kezelésenként. Két sorozat 4 palackból álló kontrollt is készítettünk. Egy nem inkubált és egy 16 óráig inkubált sorozatot alkalmaztunk. Valamennyi vizsgálati palackot 16 óráig inkubáltuk 38 °C-on. Az inkubálás után 25 százalékos metafoszforsavat (2 ml) adtunk a palackokba (mindenegyesbe). A mintákat hagytuk leülepedni és a felülúszót gázkromatográfiásán meganalizáltuk a propionát, acetát és butirát vegyületek meghatározása érdekében. A vizsgált vegyületek eredményeit statisztikusan hasonlítottuk össze a kontroll eredményeivel. A táblázat megmutatja a kezelt palackok illő zsírsav (VFA) koncentrációjának arányát a kontroll palackokban mérhető ugyanazon koncentrációkhoz. I. táblázat A—2315 A faktorának a bendő VFA-ra kifejtett aktivitása in vitro meg A-23 A per ml hígított bendőfolyadék acetát butirát propionát valamennyi VFA 1,0 0,95 1,04 1,15 1,05 0,3 0,95 1,00 1,08 1,07 0,1 0,97 1,01 1,07 1,04 0,0 1,00 1,00 1,00 1,00 In vivo vizsgálatot is végeztünk nem tejelő juhokon, hogy bemutassuk az A-2315 A azon képességét, melylyel a kifejlődött bendőben a propionát és butirát menynyiségét növeli. Fisztulált bárányok két csoportját 17 napig egy kissé jobban tápláltuk a normál takarmányozás mértékénél. Az egyik csoport vizsgálati vegyületet is kapott g/tonna 'akarmány dimenzióval. A kezelési időtartam 3. 7.10. 14. és 17. napján mindkét csoporttól vettünk bendő folyadékot. A bendőminták fermentációját metafoszforsav adagolással állítottuk le. Mindegyik mintát hígítottuk és 2000 g-vel 10 percig centrifugáltuk. A felülúszó illó zsírsav tartalmát E.S. Erwin és G J. Marco és E.M. Emery által a J. Dairy Sei című folyóirat 41. kötetében az 1768. oldalon (1966) közöltek szerint gázkromatográfiásán határoztuk meg. A bendő illó zsírsav mólszázalékát kiszámoltuk, és a hatást úgy mértük, hogy összehasonlítottuk a kezelt és kontroll állatok esetében mért propion sav, vajsav mólszázalékát. Az eredményeket a II. és III. táblázatba foglaltuk össze. II. táblázat Az A—2315 A faktorának a bendő VFA-ra kifejtett aktivitása in vivo Kezelés Mennyiség Állatok száma Propion- Kontrolisav kon- tói való centráció eltérés A kontrolihoz viszonyított növekedés A-2315 A faktor 15 g/tonna 6 31,0 4,8 18,2 C ontroll 6 26,2 0 0 5 10 15 20 2E 30 35 40 45 50 55 60 65 4
