183890. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés N fázisú léptetőmotor fázistekercsének táplálására, különösen a léptetőmotor gyorsulásának fokozására

1 183 890 2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés n fázisú lép­tetőmotor fázistekercsének táplálására, különösen a lép­tetőmotor gyorsulásának fokozására, amelyben a léptető­motor fázistekercseire a feszültségrendszer szerinti sor­rendben feszültségimpulzusokat kell kapcsolni. A léptetőmotorok táplálására alkalmas kapcsolási el­rendezésekkel szemben támasztott egyik legfontosabb követelmény, hogy a léptető impulzus hatására a fázis­­tekercsekben minél előbb kialakuljon a névleges áram, hogy a léptetőmotor gyorsulása nagy lehessen, mert csak akkor képes nagy léptetési frekvenciával és megfelelő nyomatékkai üzemelni. A léptetőmotor fázistekercsében folyó áram ideális alakban trapéz jelalakú. Ezt ún. gyor­sítófeszültség alkalmazásával lehet elérni, amelyre szám­talan kapcsolási elrendezést dolgoztak ki, lásd például « 1.066.272, 1.076.246, 2233583 és a 2.414.602 jz. német szabadalmi leírásokat, illetve a 165.611 sz. ma­gyar szabadalmi leírást. Ezekben a megoldásokban a lép­tetőmotor névleges feszültségénél nagyságrenddel na­gyobb tápfeszültséget és soros előtét-ellenállást, továbbá ezzel párhuzamosan kapcsolt kondenzátort vagy kap­csolót alkalmaznak. Az ilyen megoldások hátránya, hogy a léptetőmotor névleges teljesítményénél nagyságrenddel nagyobb veszteség lép fel a meghajtó áramkörökben. A 2.233.583 sz. német szabadalmi leírás szerint két tápfeszültséget alkalmaznak, ahol az egyik, a gyorsító­­feszültség nagyságrenddel nagyobb a másik tápfeszültség­nél, így a gyors áramfelfutást biztosítják, és e gyorsító­­feszültséget egy időtag vagy áramszabályozó segítségével lekapcsoljak, amikor az áram már elérte névleges értékét, és a névleges áram fenntartásához már elegendő a normál tápfeszültség. Ennek a megoldásnak a hátránya, hogy a léptetőmotor árama ingadozik, s hatására a léptetőmo­torban többletveszteség keletkezik, így a meghajtó áram­körben a léptetőmotor névleges teljesítményének több­szöröse elvész. A találmány célja n fázisú léptetőmotorok fázisteker­­esének táplálására olyan kapcsolási elrendezés kidolgozá­sa, amellyel a fenti hátrány ok kiküszöbölhetők, és amely - lyel biztosítható a léptetőmotor fázistekercsének ideális táplálása, maximális léptetőfrekvenciás és start-stop üzemmódokban egyaránt, úgy, hogy az elérhető frekven­cia a legnagyobb lehessen, és álló állapotban a léptető­motor termikus igénybevétele kisebb legyen. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy ha a lép­tetőmotorok fázistekercsének körébe energiatároló ele­mit, például kondenzátort helyezünk el, akkor a léptető­motor bekapcsolásánál alkalmazandó gyorsítófeszültség értékét meg lehet határozni úgy, hogy az egyes lépések­nél (a gerjesztőkor megszakításakor) a fázistekercs mág­neses energiáját az energiatárolóba tölti, amelynek feltöl­tődési feszültsége bizonyos lépésszám után állandósul. Ez az állandósult feszültség az optimális gyorsítófeszült­ség, amelynél nagyobb feszültségérték esetén a motor túlmelegszik, kisebb feszültséjértéknél pedig nem elegen­dően nagy a gyorsítás. További felismerés, hogy az energiatároló elem az első teljes feltöltődós után feszültségforrásként használható, ilyenkor nincs feltétlenül szükség külön gyorsítófeszült­ségre. Végül további felismerés, hogy az energiatároló ele­met álló motor esetében az adott fázistekercs körének megszaggatásával is fel lehet tölteni. A kitűzött célt olyan kapcsolási elrendezés létrehozá­sával értük el, amely a fázistekercs végeihez csatlakozta­tott kapcsolóelemeket tartalmaz, ahol az első kapcsoló­­elem gyorsító kapcsolóelem, amely gyorsítófeszültségre van csatlakoztatva, a második kapcsolóelem pedig kivá­lasztó elem, amely le van földelve, ahol a találmány sze­rinti újdonság abban van, hogy a fázistekercs és a gyorsí­tó kapcsolóelem közös pontja nyitóirányban előfeszített leválasztó dióda egyik végével, annak másik vége a táp­­feszültséggel és tárolókondenzátor egyik végével van összekötve, a tárolókondenzátor másik vége a gyorsító feszültségre van csatlakoztatva, a fázistekercs másik vége záróirányban előfeszített védődióda egyik végére, annak másik vége pedig a gyorsítófeszültségre van csatlakoz­tatva. A találmány szerinti kapcsolási elrendezésben lévő tárolókondenzátor kapacitását előnyösen az alábbi össze­függés adja meg: c = lm /(5—10)Rjj| , ahol lm = a fázistekercs indukti­vitása, Rm = a fázistekercs ohmos ellenállása. A találmány szerinti kapcsolási elrendezést az alábbiak­ban kiviteli példák kapcsán, a mellékelt rajz alapján is­mertetjük részletesebben, ahol az la ábra az n fázisú léptetőmotor fázistekercsének idtJlis áramalakját, az lb ábra a fázistekercs ideális feszültségalakját mu­tatja, a 2. ábrán a találmány szerinti kapcsolási elrendezés vázlata látható, a 3. ábrán ugyanaz a kapcsolási elrendezés, ellenkező polaritású elemekkel, a 4. ábra a 2. ábra szerinti kapcsolási elrendezés kiegé­szített változata, az 5. ábra egy további kiegészítés, és végül a 6. ábrán egy 3 fázisú léptetőmotor fázistakercseinek táplálását biztosító kapcsolási elrendezés vázlata látható. Mint az la ábrán látható, a léptetőmotor fázisteker­­csében ideális esetben trapéz jelalakú áram folyik. Az lb ábra szerint a trapéz jelalak felfutó éléhez UF gyorsító­­feszültség, középső vízszintes részéhez UN feszültség, (amely kisebb az UF gyorsítófeszültségnél), lefutó élé­hez pedig -U feszültség tartozik. A 2. ábrán a találmány szerinti kapcsolási elrendezés vázlata látható, ahol a léptetőmotor 4a fázistekercse, (a 2. ábrán sorbakapcsolt ellenállással és induktivitással szimbolizálva), egyik végénél nyitóirányú 2a diódakatód­­jával és 3a gyorsító kapcsolóelem egyik érintkezőjével, másik végénél 5a szabadáramú dióda anódjával ületve 6a kiválasztóelem (a 2. ábrán kapcsolóként szimbolizálva) egyik érintkezőjével van összekötve. A 3a gyorsító kap­csolóelem másik érintkezője az UF gyorsítófeszültség­gel, a leválasztó 2a dióda anódja pedig UT tápfeszültség­gel van összekötve, az UF gyorsítófeszültség és az UT feszültség közé pedig la tárolókondenzátor van kapcsol­va. A 6a kiválasztóelem másik érintkezője GND fóldpo­­tenciálra van kötve. A 3. ábra azonos a 2. ábrával, az eltérés mindössze annyi, hogy a tápfeszültségek, tehát az UF gyorsítófe­szültség és az UT tápfeszültség ellentétes polaritású, en­nek megfelelően a leválasztó 2a dióda és az 5a szabad­áramú dióda fordított polaritással vannak bekötve. A 4. ábrán a 2. ábrán látható kapcsolási elrendezés kiegészített változata látható, ahol az la tárolókonden­zátor és a 2a dióda közös pontja 7a ellenálláson keresz­tül van az UT tápfeszültségre kapcsolva, továbbá 8a kon­denzátoron keresztül a GND földpotenciállal is össze van 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom