183877. lajstromszámú szabadalom • Műanyag hálószerkezet, valamint eljárás annak előállítására

1 183 877 2 jegyzünk meg általában, hogy a másodlagos 3 lyukak vagy bemélyedések közötti részt kisebbítettük, illetve gyengítettük további 17 lyukakkal. Ennek következté­ben ez a rész észak-dél irányban nyúlik és a 17 lyukakból további 18 nyílások lesznek. Ebben az esetben a 6 rész és a 9 szél a csatlakozási helyeknél csak két második 10 ge­rinchez kapcsolódik, amik két egymás mellett első 8 ge­rincből ágaznak ki ugyanabban a kelet-nyugati sorban. A csatlakozási hely egyik oldalán első féle 4 nyílás,másik oldalán pedig 18 nyílás van. A csatlakozási helyek nagy­jából egy vonalban vannak észak-déli irányban az első féle 4 nyílással és a 18 nyílással. Ebben a példakénti eset­ben célszerű a 17 lyuk kialakítása és vékony membrán maradhat meg a 18 nyílásban. Látható, hogy mindegyik csatlakozási hely a következő kelet-nyugati sor csatlako­zási helyével van összekötve, két, lényegében párhuza­mos, orientált anyagú harmadik 19 gerinccel az észak-dél irányban. A kelet-nyugati sorokban az 5 és 18 nyílások felváltva követik egymást. Az 5 és 18 nyílások 19 gerin­cekkel vannak egymástól elválasztva. Vizsgáljuk most a rombusz alakú 1 kiindulási anyagot és a rombusz alakú hálószerkezetet. A 8a—8c. ábra eseté­ben az 1 kiindulási anyag a 2 és 3 lyukakkal vagy bemé­lyedésekkel rombusz alakban van ellátva. Az 1 kiindulási 5 anyagot (lásd a 9a. ábrát) először észak-dél irányban nyújtjuk, és létrehozzuk a 9b. ábrán látható szerkezetet, ahol a ferde (azaz átló) irányú 22 részeket a kiinduló 2 és 3 lyukak vagy bemélyedések között hosszú első 23 gerincekké nyújtjuk. Az elsődleges 2 lyuk és a másodla- 10 gos 3 lyuk közötti észak-déli irányú 24 részt rövid, máso­dik 25 gerinccé nyújtjuk. A csatlakozási hely közepén középső 26 rész alakul ki, amelynek az anyaga nincs ori­entálva. Ez a 26 rész eredetileg az elsődleges 2 lyuk és észak-dél irányban a szomszédos másodlagos 3 lyuk kö- 15 zötti 27 rész volt. A középső 26 részt 28 szél veszi körül, aminek az anyaga erősen orientált. Ilyen módon itt is ke­letkezik olyan folyamatos sáv, aminek az anyaga orien­tált és egyes 23 gerincből, 28 szélből és második 25 ge­rincből álló ciklusokból tevődik össze. 20 Ezután a 8b. vagy 9b. ábrán látható szerkezetet Szerkezet Anyag Lapvas­vastagság (mm) Felső átlagos nyújtási arány Csúcs­terhelés Nyúlás csúcster­helésnél (N) Súly (g/m2) Csúcs­­terhelés/1 m szélesség (KN) KN/m/kg gyanta Relatív merevség 1 HDPE 43 4,25 :1 1790 15,0 938 79,0 84,2 4,1 2 HDPE 4,5 6,1 :1 2030 10,5 582 89,3 153,5 7,0 3 HDPE 4,5 65:1 1976 11,9 546 86,94 159,2 7,7 4 HDPE 43 6,5 :1 2190 9,2 572 96,36 168,5 9,1 5 PP 4,5 7,6 :1 2688 7,5 455 118,2 259,7 12,1 A következő táblázat adatokat szolgáltat a különböző egy tengely irányában nyújtott, négyzet alakú szerkezetek létrehozásához. Az 1. szerkezet a 2 073 090 sz. brit szaba­dalmi leírás szerint készült, a 2—5. szerkezetek pedig sor­rendben a 4b., 5b., 2h. és 2b. ábrán bemutatottaknak fe­lel meg. Mindenesetben a lyukak ( 1. szerkezet) vagy az elsődleges 2 lyukak vagy bemélyedések (2-5. szerkeze­tek) az 1 kiindulási anyagban áthaladtak azon köralakúak voltak és négyzetes rácson helyezkedtek el, kiterjedésük pedig minden irányban az átmérő kétszerese volt. Ezek­nek a lyukaknak az átmérője 12,7 mm. A 2-5. szerkeze­tek esetében a másodlagos 3 lyukak vagy bemélyedések áthaladtak az anyagon, középpontjuk azonos távolságra volt a körülöttük lévő elsődleges 2 lyukak középpontjá­tól. A rés alakú másodlagos 3 lyuk főtengelyének hossza a 2. és 3. szerkezet esetében 6,3 mm volt. A másodlagos 3 lyukak kis tengelyének hossza a 2. és 3. szerkezet ese­tében és a másodlagos 3 lyukak átmérője a 4. és 5. szer­kezetek esetében 3,175 mm volt. Az egyes kiindulási anyagokat 99 °C hőmérséklet mellett nyújtottuk. A vi­szonylagos merevség (gigaPa-ban, ami Newton/m2xl09- nek felel meg) a csúcsterhelés 40 %-ánál van meghatároz­va és megközelítően a Young-modulusnak felel meg. N Newtont, kN kilo-Newtont jelent. A táblázat a találmány szerinti megoldás előnyeit szemlélteti a 2 073 090 sz. brit szabadalomban ismertetett megoldáshoz képest. Az 5. szerkezet viszonylag jó tulaj­donságainak az az oka, hogy a második 10 gerincek orien­táltsága megegyezik az első 8 gerincekével. Általánosan fogalmazva az elsődleges 2 lyukak vagy bemélyedések középpontjai 2w távolságra vannak a négyzetes rácsban, szélességük (kelet-nyugat) és hosszúságuk (észak-dél) w. A másodlagos 3 lyukak lényegesen kisebbek voltak, szé­lességük és hosszuk w/4. kelet-nyugat irányban nyújthatjuk, aminek során a kö­zépső 26 részekből további rövid 29 gerincek keletkez­nek (9c. és 9e. ábra), amiknek az anyaga szintén orien­tált a 4, illetve az 5 nyílások alakját követően. Ha kívána­tos, a 29 gerinceket ugyanolyan nyújtási aránnyal lehet igénybe venni, mint a másodlagos 25 gerinceket. Célsze­rű, hogy a 9a. ábrán látható nyilakkal jelzett két méret megközelítőleg azonos legyen, hogy a 25 és 29 gerincek hossza megközelítően azonos legyen. Általánosságban fogalmazva akiindulási anyagban lévő lyukak vagy bemélyedések alakja bármilyen megfelelő alak lehet, amit a későbbiekben még részletesen kifej­tünk. A második féle nyílásokat eredményező lyukaknak vagy bemélyedéseknek rendkívül kicsiknek kell lenniük. A nyújtott hálószerkezet alakja, a kezdeti lyukak vagy bemélyedések alakjától, méretétől, elhelyezkedésétől és elrendezésétől, a kiindulási anyag vastagságától és az al­kalmazott nyújtási aránytól függ. Meg kell jegyeznünk, hogy az első és második gerincek hossza azonos lehet, de célszerű, ha a második gerincek rövidebbek, mint az első gerincek. A 10. ábrán olyan 2 és 3 lyukakat vagy bemélyedése­ket látunk, amik célszerűen használhatóak. Mint ahogy már említettük, a 2,3,17 lyukak nyíláso­kat eredményezhetnek a végleges szerkezetben, de lehet­nek bemélyedések is, aminek révén membrán keletkezik a nyújtás során, ami felszakad. Ezáltal szintén nyílások jönnek létre a végleges szerkezetben. Úgy is eljárhatunk, hogy legalább a másodlagos 3 lyukakat vagy bemélyedé­seket rendezzük el úgy, hogy nem hatolnak át az 1 kiin­dulási anyagon és a megmaradó membrán a végleges szer­kezetben is benne lesz. Ilyen esetben célszerű, ha a membrán a két szélső felület között középen van. A szer­kezet célszerűen egy síkú, és az egy síkú 1 kiindulási 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom