183859. lajstromszámú szabadalom • Elektromos eszköz amely legalább egy kisnyomású higanygőz kisülési csövet tartalmaz

í 183 859 2 viszonylag magas feszültség marad röviddel a kisülési csövön átfolyó áram nullátmenete után. Ezt annak a hatása eredményezheti, hogy az illető kisülési cső áramá­nak nullátmenetekor kicsi a lámpa a értéke, és 0,5—0,85 közé esik, és ily módon nagy az ohmos ellenállása. Ennek következtében megszűnik a kondenzátor kisülése, és a hálózati feszültség pillanatnyi értéke, valamint a konden­zátoron visszamaradó feszültség értéke közt adódik egy rövid időre, ameddig a kisülési csövön meg nem jelenik a szükséges újragyújtási feszültség. Ennek hatására a kisü­lési cső újragyújt. Ha a lámpa a értéke a 0,85 értéket meg­haladja, akkor a lámpa nem gyújt be újra, vagy legalábbis sokkal kevésbé megbízhatóan. Ha a lámpa a értéke ki­sebb, mint 0,5, akkor annak az a hátránya, hogy a rend­szer hatásfoka például lumen/watt-ban kifejezve viszony­lag kisebb lesz. A találmány szerinti elektromos eszközzel alkalmazott kisülési csőhöz szükséges újragyújtási feszültség a fenti­ekben a b) pont alatt ismertetett feltételeknek megfelelően egy előre meghatározott érték alatt kell maradnia. A szük­séges újragyújtási feszültségnek kisebb értéken kell maradnia annál a feszültségnél, amely a kisülési cső újra­­gyújtásához rendelkezésre áll. A rendelkezésre álló feszültség függ többek között a soros kapcsolásban lévő kisülési csövek n számától. Ez a feszültség annál kisebb, minél nagyobb az n értéke. A találmány szerinti elektromos eszköz bemeneti csat­lakozói közötti feszültségnek a névleges feszültségtől való kis eltérése esetén a kisülési cső(vek) üzemben ma­radnak. A találmány szerinti kapcsolási elrendezéshez viszony­lag alacsony lámpa a-val rendelkező, és viszonylag ala­csony szükséges újragyújtási feszültséggel rendelkező kisnyomású higanygőz kisülési csövet választottunk. Azt találtuk, hogy a névleges bemeneti feszültségtől való kis­mértékű eltérések esetén a kisülési cső nem alszik ki. Megjegyzendő, hogy olyan elektromos eszköz, amely nagynyomású higanygőz kisülési csövet tartalmaz, és két bemeneti csatlakozója van, amely bemeneti csatlakozók 50—60 Hz-es frekvenciájú, váltakozó feszültségforrásra csatlakoztathatók, és amely bemeneti csatlakozók közé legalább egy nagynyomású higanygőz kisülési cső, egy kondenzátor és egy tekercs soros kapcsolása van kötve, és amellyel a kondenzátor impedanciája a fent említett frek­vencián meghaladja a tekercs impedanciáját, továbbá működés közben a nagynyomású higanygőz kisülési cső ívfeszültsége lényegében egyenlő a bemeneti csatlakozók közötti feszültséggel, és a nagynyomású higanygőz ki­sülési cső szükséges újragyújtási feszültsége egy meg­határozott érték alatt van, önmagában ismert a 487.469. számú angol szabadalmi leírásból. Ez a szabadalmi leírás azonban nem kisnyomású higanygőz kisülési csőre, hanem nagynyomású higanygőz kisülési csőre vonatko­zik. Ezen túlmenően az említett angol szabadalmi leírás nem ad semmilyen útmutatást arra vonatkozóan, hogy a hálózati feszültség változásai miként befolyásolják a kisü­lési cső folyamatos működését. A találmány szerinti elektromos eszközben a tekercs impedanciája a megadott frekvencián olyan kicsi, és kö­vetkezésképpen a soros kapcsolás részét képező egyes kisnyomású higanygőz kisülési csöveken átfolyó áram ér­téke olyan nagy, hogy a bemeneti csatlakozókon lévő név­leges feszültség melletti működés közben a kisülési cső­ben a higanygőz nyomása 0,4 és 2 Pa között van, és a kisülési cső ívfeszültség-higanygőz nyomás karakteriszti­kája olyan, hogy maximuma 0,4 és 2 Pa nyomástartomá­nyon belül van. Ennek az az előnye, hogy szokásos hálózati feszült­ségingadozáson belül (a névleges hálózati feszültségnek 90 és 110% tartományon belüli) a kisülési cső nagyon megbízható újragyújtása biztosítható. További előny, hogy a fényhatásfok (például lumen/watt-ban kifejezve) viszonylag nagy. Megjegyzendő, hogy kisnyomású higanygőz kisülési csőben ismeretes, hogy az elektromos energiának sugár­zási energiává történő átalakításának optimuma hozzáve­tőlegesen 0,75 Pa higanygőznyomás mellett biztosítható. Elképzelhető az is, hogy a találmány szerinti elektro­mos eszköz olyan kisnyomású higanygőz kisülési lámpá­val működik, amelyben amalgám van. A találmányt az alábbiakban a mellékelt ábrákon be­mutatott kiviteli példák kapcsán ismertetjük részleteseb­ben, ahol az 1. ábra egy találmány szerinti elektromos eszköz kivi­teli alakját mutatja, amelyben két, sorba kapcsolt kis­nyomású higanygőz kisülési cső van; a 2. ábra az 1. ábrán bemutatott kisülési cső elrendezés ívfeszültség-higanygőznyomás karakterisztikáját mutatja. Az 1. ábrán a találmány szerinti elektromos eszköznek egy kiviteli alakja látható, amelynek 40 és 41 bemeneti csatlakozója van. A 40 és 41 bemeneti csatlakozók 50 Hz-es, 220 V-os névleges feszültségforrásra kapcsol­hatók. A 40 és 41 bemeneti csatlakozók közé a 43 konden­zátorból, 44 tekercsből és két kisnyomású higanygőz 45 és 46 kisülési cső soros kapcsolása csatlakozik, amely 45 és 46 kisülési csövek egymással sorban vannak kapcsolva. A 45 és 46 kisülési csövek mindegyikének két előfűthető 47, 48 és 49,50 elektródája van. A 47 és 50 elektródák egy 60 gyújtóval vannak összekötve. Az alábbiakban a 60 gyújtó felépítését ismertetjük. A 60 gyújtónak hat A, B, C, D, E, F bemenő csatlako­zója van. Az A bemenő csatlakozó a 44 tekercs és a 47 elektróda közös pontjára van kötve. A B bemenő csatlako­zó a 47 elektródának ahhoz a kivezetéséhez csatlakozik, amely a 40 bemeneti csatlakozóhoz képest a távolabbi ol­dalon van. A C bemenő csatlakozó a 48 elektródához van kötve, a D bemenő csatlakozó a 49 elektródához csatlako­zik. Az E bemenő csatlakozó az 50 elektródának ahhoz a kivezetéséhez csatlakozik, amely a 41 bemeneti csatlakozóhoz képest távolabb esik. Az F bemenő csatla­kozó a 41 bemeneti csatlakozóhoz van kötve. Az A és C bemenő csatlakozók egymással 70 konden­zátoron keresztül össze vannak kötve. A B és E bemenő csatlakozók közé egy 72 feszültség­­lökés-csillapító, valamint egy első 73 diódahíd csatlako­zik. A B és E bemenő csatlakozók egymással egy 74 kon­denzátor, 75 ellenállás, egy második 76 diódahíd, egy 77 ellenállás és egy 78 kondenzátor soros kapcsolásán keresztül van összekötve. Az első 73 diódahíd kimenő csatlakozói közé van kap­csolva egy 79 ellenállásnak, egy transzformátor 80 teker­csének és egy 81 tranzisztornak a soros kapcsolása. A transzformátornak egy további 82 tekercse a 81 tranzisz­tor emitter-bázisa közé csatlakozik. Ez a bázis-emitter egy 83 ellenállással is össze van kötve. A 81 tranzisztor bázisa egy további 85 tranzisztor kol­lektorával, egy 84 kétirányú küszöbelemen (szilícium bi­laterális kapcsolón) keresztül össze van kötve. Ennek a to­vábbi 85 tranzisztornak az emittere a 81 tranzisztor emitterével össze van kötve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom