183858. lajstromszámú szabadalom • Adapter meleg levegővel működő, szemcsés anyagot főként szemes terményt szállító berendezéshez, a hőenergia jobb kihasználására
1 183 858 2 olyan szerkezettel (adapter), amely bármilyen típusú torony, vagy tálcás szárítóberendezéshez, kis beruházással hozzákapcsolható. Berendezésünk házilag is előállítható, költsége pedig egy-egy szárítóberendezésnek csupán tört része. A kitűzött célt azáltal érjük el, hogy az ismert szárítóberendezéseknél a már részben megszáradt terményen átáramoltatott, de még telítetlen szárítóközeget — a teljes szárítóközeg mintegy 25—50%-át — és a hűtésnél felmelegedett hűtőlevegőt ventilátor(ok)kal visszaszívjuk, a léhától és szeméttől megtisztítjuk és a kazánba nyomva újból felmelegítjük és azt szárítóközegként hasznosítjuk. A visszaszívott magas hőmérsékletű energiában gazdag közeggel a szárítandó termény nedvességétől függően, mintegy 50—100% -kai csökkentjük a hidegebb környezeti levegő közvetlen beszívását. A találmányunk egy újabb kiviteli alakjánál a szárítóközeget egy terelő-keverőrendszerrel homogenizáljuk. Felismertük, hogy a forró levegő ventilátort a lehető legkisebb ellenállásúra tervezik. így az a tűztérből beszívott részben magas hőfokú, részben hideg légáramot nem képes a szárítócsatorna teljes keresztmetszetében azonos hőfokú, fajsúlyú és páratartalmú szárítóközeggé keverni. A homogenizáló a terményréteg egyenletesebb száradását, a beállított technológiai értéktől ±1,5% nedvességtartalom-eltéréssel biztosítja, szemben a ma érzékelhető ±4—5%-os eltéréssel. A helyi túlszáradások és a pörkölődés csökkentésével a szárított anyag beltartalmi és egyéb minőségi paramétereinek javulását, a tárolási veszteséget, ill. a túlszáradásból adódó energiafelhasználás csökkenését eredményezi, továbbá nagymértékben csökkenti a szárítótüzek lehetőségét is. A találmány lényege tehát egy olyan kiegészítő berendezés — adapter — alkalmazása, amely a <p< 30% kihasználással távozó 60—80 °C szárítóközeget és mintegy 30—50 °C hőmérsékletre felmelegedett hűtőlevegőt felfogja és azt a hőközlő rendszerbe visszavezeti. A találmányt egy kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti szerkezet (adapter) egy blokksémáját, a vastag vonallal szemléltetjük. A példaként bemutatott egyik lehetséges kiviteli alak — mint az 1. ábrán látszik — szerkezet meleglevegővel működő, szemcsés anyagot, elsősorban szemes terményt szárítóberendezéshez a hőenergia jobb kihasználására, amely szárítóberendezésnek szárítótere, hűtőtere és léghevítője van. A szerkezet előnyösen járulékos egységet képez és a (2) szárítótérhez, annak szabad kifúvását részben meghagyva (9) mennyiségi szabályozó útján légátvezető elemmel csatlakoztatott, valamint a (23) hűtőtérhez is légátvezető elemmel kapcsolt (8) aknája a (8) aknából a (4) léghevítőbe levegőt szállító (7) ventilátora a (8) aknán átáramló levegő útjában levő (10) szűrője van a (10) szűrőn kiválasztott szilárd anyagot (léha, por) felfogó (11) cellája és a (4) léghevítőtői a (2) szárítótérbe áramló levegő útjába iktatott (13) homogenizálója van. A (8) akna és a (23) hűtőtér közötti légátvezető elemnek (9) szabályozója van. A (2) szárítótér és a (8) akna közötti több légátvezető eleme van, és ezek a (2) szárítótérnek a szárítandó anyag belépése felőli részénél szabad kiömlést hagyva csatlakoztatjuk a (8) aknát a (2) szárítótérhez. A (2) szárítótér és a meleg levegőt szállító (5) ventilátor közé terelőlapokkal ellátott (13) homogenizálót helyezünk el. A léha és a por leválasztására (10) mozgó szűrőt, előnyösen hengeres szűrőt alkalmazunk. A leválasztott szilárd anyagnak (léha, por) felfogó (11) cellája konténer, vagy ürítő ajtóval ellátott taitálya van. \ találmány szerinti berendezés működését ugyancsak az 1. sz. ábra kapcsán ismertetjük. \z (1) szárítótoronyból a (14) nyíl irányába juttatjuk a szemes terményt a (2) szárítótér (21) előszárító zónájába, ahol (17) forró levegő csatornán át szállított szárítóközeg keresztáramnál mint szárítóközeget a hőt a terményhez továbbítjuk, az elpárologtatott vizet pedig gőz formájában a nyilak irányában a szabadba engedjük. A (21) előszárító zónából a szárítandó terméket (22) utószárító zónában tovább szárítjuk, a távozó 60—80 °C szárítóközeget, amely mír nem tartalmaz jelentős nedvességet, a (2) szárítótérhez kapcsolt szerkezet (8) aknájába vezetjük a (9) szabály jzható nyílásokon keresztül. A termény hűtéséhez hí sznált hideg levegőt a (6) ventilátor (18) bevezető nyílása n át a (19) vezeték alkalmazásával továbbítjuk a (23) hűtőtérbe, az elvont hő által 30—50 °C-ra felmelegedett száraz levegőt a (9) szabályozható csatornán szintén a szerkezet (8) aknájába vezetjük. A (8) aknába juttatott meleg szárítóközeget a (10) szűrőn át a léhától és portól megtisztítva a (3) vezetéken át a (7) ventilátor segítségével a (20) meleglevegő vezetékkel a (4) kazánba vezetjük, ahol a (16) nyíláson bevezetett hideg levegővel keveredve újból felmelegítjük. A (4) kazánba felmelegített szárítóközeget az (5) ventilátor segítségével vezetjük a (13) keverőhomogenizálóba, ahonnét a (17) vezetékeken keresztül biztosítjuk a szárítás folyamatosságát. A (10) szűrőn lerakodó léhát és port a (11) cellába, ill. a (12) ajtón keresztül távolítjuk el. A megszárított szemes terményt a (2) szárítetér (15) nyílásán át távolítjuk el. A (2) szárítótér kifúvó nyílásai egy, az adott konstrukciós megoldáshoz illeszkedő szerkezet (8) aknájához kapcsolódnak a (9) szabályozók, melyek lehetőséget biztosítanak a visszavezetett közeg mennyiségi szabályozására. Erre azért van szükség, írért a szárítandó termények kezdeti nedvességtartalma igen eltérő (16—40%) és így a telítetlen, tehát a gazdaságosan felhasználható közeg mennyisége is jelentősen változik. A találmányunk szerinti szerkezet előnye, hogy mind az új konstrukciónál, mind a már üzemelő torony-, vagy tálcás szárítóknál előnyösen alkalmazhatók. Szerkezetünkkel átlagos kukoricaszárítási körülmények között lő—30% fajlagos energia-megtakarítást érünk el. További előnye a találmánynak, hogy lehetőséget biztosít a gyors átállásra a visszaszívásos üzemmódról a hagyományos, ún. „direkt” üzemmódra, amely a szárító nedves terménnyel való feltöltése után indításkor, vagy hőközlés nélküli szellőztetéses szárításnál, ill. alacsony hőfok melletti vetőmagszárításnál szükséges és előnyös. Találmányunk legfőbb előnye az eddig ismert szárítókhoz képest, hogy kiküszöböltük a költséges kondenzáló berendezés alkalmazását és ezzel együtt a bonyolult csőkígyók beszerelését. A szárítót az ismert nedvességmérő és -szabályozó automatikával is felszereljük, amivel tovább fokozzuk az eredményt. Az optimális üzemi paraméterek mindenkori beállítása érdekében a szárító kilépő oldalán további hőmérőket célszerű elhelyezni, a szárítóberendezés szabványban előírt alapműszerezésének kiegészítésére. Célszerű thermohigrográfokkal is rögzíteni a visszaszívott közeg paramétereit. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
