183844. lajstromszámú szabadalom • Csomóponti kialakítás, főként építőjátékokhoz
1 183 844 2 A találmány tárgya csomóponti kialakítás, főként építőjátékelemek összekötésére, mely önmagában álló és/vagy legalább egy további elemmel közvetlenül vagy közvetve társított, alakzáró szerkezettel ellátott alkatrészként van kiképezve. Napjaink építőjáték-választéka igen bőséges, az egyszerű, tömör mértani testekből — pl. kockákból, téglatestekből és tetszőleges keresztmetszetű oszlopokból — összeállítottaktól kezdve a működőképes, önjáró modellek építésére alkalmas készletekig. Ez utóbbiak közül mind technikai kidolgozottsága, mind az építhető modellek variációinak száma szempontjából a FISCHER-Technik készletek elégítik ki a legkényesebb igényeket is. Az ismert építőjáték rúdszerű elemeinek összekapcsolására egyrészt a rudak geometriai hossztengelyével koaxiálisán, a rudak végein kiképzett T-alakú fejek, másrészt a négyzetes oszlopként kialakított rudak oldallapjainak hosszabbik középvonalában kiképzett, fordított állású T- keresztmetszetű hornyok szolgálnak. A rúdvégi fejek körül. tengelyszimmetrikus kiképzéstől függően a horonyban megvezetett rúd a másikhoz képest elfogatható, ill. merev kötésben van. A kötések jellegében mutatható ki az ismert megoldás műszaki jellegű hátrányos tulajdonsága, nevezetesen az, hogy a két, összefogott elem hossztengelye mindig merőleges egymásra, ezért ettől eltérő kapcsolat kialakításához pl. egy daru gémjének ágyazásához külön, önálló csuklós alkatrész beépítése szükséges. A játékpszichológia oldaláról felróható hátrány az ismert műszaki, illetve műszakias jellegű beállítottsága, ugyanis elsősorban a csatolt terv füzetben bemutatott műszaki modellek megépítése lehetséges, a gyermek fantáziájának pl. állatfigurák vagy absztrakt alakzatok véletlen vagy tudatos alkotása révén történő fejlesztésére viszont alkalmatlan. Végül, de nem utolsósorban, gazdasági oldalról vizsgálva az ismert építőjátékot, szembetűnő az alkatrészek kidolgozásában megtestesülő, még a finommechanikában is csak ritkán előforduló szerkesztési és megmunkálási igényesség. Ez viszont a játék költségei tekintetében kedvezőtlen. A találmány feladata olyan megoldás kidolgozása, melynek révén a szokásos műszaki modellek mellett a természetből vett, illetve absztrakt alakzatok is kialakíthatók. A találmány szerint ezt a feladatot azzal oldjuk meg, hogy a csomópont célszerűen U-alakú kengyelként vagy szárakkal ellátott kengyelszerű alakzatként van kiképezve, az alakzáró szerkezet a kengyel vagy a szár(ak) belső oldalán van elrendezve, kötésben pedig két egybevágó csomópont van egymással szembefordítva és hossztengelyeik mentén egymáshoz képest 90-kal elforgatva egyesítve. ' A találmányt a továbbiakban néhány célszerű példakénti kiviteli alakjának rajza segítségével részletesen ismertetjük. A rajzon az 1. ábra csavarónyomaték átvitelére alkalmas kötésben egyesített csomópontok részben kitört oldalnézete, a 2. ábra az 1. ábra II — II vonala mentén vett szerelvénye, a 3. ábra csavaró-és hajlítónyomaték átvitelére alkalmas kötésben egyesített csomópontok részben kitört oldalnézete, a 4. ábra közvetve társított csomópontok oldalnézete, az 5—8. ábrák közvetlenül társított csomópontok oldalnézetei. Az 1. ábrán csavarónyomaték átvitelére alkalmas kötésben egyesített (1) csomópontok részben kitört oldalnézetét tüntettük fel. Az egybevágó, önmagukban álló alkatrészekként kiképzett (1) csomópontok egymással szembefordítva és (2) hossztengelyük mentén egymáshoz képest 90-kal elforgatva vannak kötésben egyesítve. A 90-os elforgatás mértéke az alkatrészek geometriai kiképzésétől és a szerkezeti anyag jellegétől függően, viszonylag tág — mintegy ± 10-os — tűréssel értendő. Az (1) csomópont rugalmas eleme a célszerűen U alakban kiképzett (3) kengyel, alakzáró elemekként pedig a (3) kengyel szárainak belső oldalain egymással szembefordított alakzáró elemek pl. (4) bütykök vannak elrendezve. Megjegyezzük, hogy találmányunk oltalmi körén belül olyan változat is elképzelhető, melynél a (3) kengyel egyik szárán van egyetlen egyetlen egy (4) bütyök kiképezve. A (4) bütyöknek a (3) kengyel síkjában vett szerelvénye célszerűen kör vagy elliptikus síkidom. Ez a szerelvény az 1. ábrán a felül elhelyezkedő, részben kitört (1) csomópont (4 i bütykének felülnézete. Az elliptikus síkidom kosárgörbékkel vagy egyenesekből és legalább egy körívből összeállított görbével is helyettesíthető. \ (4) bütyöknek a rajza síkjában, ill. —a2. ábrán bemutatott — arra merőleges síkban vett szerelvénye viszont trapéz-, ill. háromszögszerűen van kiképezve. Az előbbi helyettesítés azonban ezekre a síkidomokra is érvényes. \z 1. ábrán feltüntetett két (1) csomópontot egyrészt a (2) hossztengely irányban húzva lehet szétválasztani, illetve nyomva lehet összekapcsolni, másrészt egymáshoz képest, ha a felül, illetve az alul elhelyezkedő (1) csomópontot tekintjük rögzítettnek, a rajz síkjában, illetve a rajzra merőleges síkban lehet a koaxiális helyzethez viszonyítva ± 90-os tartományban elbillentve tetszőlegesen beállítani. Az 1. ábrán bemutatott kiviteli változatnál a két (1) csomópont mind koaxiális, mind elbillentett helyzetben alkalmas a (2) hossztengelyeikre merőleges síkban ébresztett csavarónyomaték kölcsönös átvitelére. A 3. ábrán csavaró- és hajlítónyomaték átvitelére alkalmas kötésben egyesített (5) csomópontok részben kitört oldalnézetét rajzoltuk meg. Az egybevágó, önmagukban álló alkatrészekként kiképzett (5) csomópontoknak a (2) hossztengely mentén vett kölcsönös helyzete megegyezik az 1. ábra kapcsán az (1) csomópontokról elmondottakkal. Az (5) csomópont rugalmas eleme a kengyelszerű alakzat két (6) szára, alakzáró elemekként pedig a (6) szárak bel ső oldalán (7) farkasfogak vannak kiképezve. A bemutatón változatnál a kengyelszerű alakzat ívelt részében két (8) váll és ezek között egy (9) horony van kialakítva. A kötésben levő (5) csomópontok (7) fogainak a (8) vállak felé fordított talpszalagjai sarkaikkal egymásra, az ellendarab felé fordított homlokszalagjai pedig a (8) vállakra vannak feltámasztva. A 3. ábrán bemutatott kiviteli változatnál a két (5) csomópont mind a (2) hossztengelyre merőleges síkban ébresztett csavaró-, mind a (2) hossztengelyt tartalmazó síkokban ébresztett hajlítónyomaték kölcsönös átvitelére alkalmas. A 3. ábrán feltüntetett két (5) csomópontot a (2) hossztengely irányában húzva lehet szétválasztani, illetve nyomva lehet összekapcsolni. Az (5) csomópont (6) szárainak rugalmas alakváltozását — a kötés szétválasztásának, illetve egyesítésének elősegítésére — szerkezeti hosszuk növelésével lehet fokozni, így pl. a (8) vállak eltérő kialakításával 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
