183842. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hézagok tömítésére
1 183 842 2 A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a tökéletes hézagzárás, a jó tapadás, a függőleges helyzetben való fölhordhatóság együttes követelményét azáltal lehet eredményesen kielégíteni, ha megszüntetjük az építőanyagoknak a kapcsolatos helyre kifejtett hőelvonását. Ennek legegyszerűbb módja az, hogy a kitöltendő hézagnál találkozó építőanyagok közül legalább az egyiket előmelegítés segítségével a habanyag gyors megszilárdulása szempontjából kedvező hőmérsékletűvé tesszük. Tekintettel arra, hogy az építőiparban az építőelemek nagy többsége szilikát bázisú anyag, pl. beton, ezek előmelegítése eredményesen megvalósítható, mivel az ilyen anyagok a velük közölt hőmennyiség tartós megőrzésére képesek. Külön kedvező az a körülmény, hogy a betonpanelok gyártása során azok megszilárdítása ún. mesterséges hőérleléssel történik. A gyártási technológia lehetőséget nyújt arra, hogy pl. fából vagy műanyagból készült nyílászárókat az elem hőérlelését követően még a gyártó műben beépítsük helyükre. Vagyis akkor, amikor a panelok a hőérlelés során magába gyűjtött hőmennyiség tekintélyes részének még birtokában vannak. A felismeréshez tartozik az is, hogy a rést kitöltő habanyagba könnyűszerrel lehet töltőanyagokat és erősítő szálakat is bejuttatni, pl. oly módon, hogy azokat a habot alkotó komponensek egyikébe belekeverjük. Emellett mód van arra is, hogy a töltő és/vagy erősítő anyagokat külön közvetlenüljuttassuk a résbe, és az ott találkozzék a megszilárdulandó alaphabbal. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti eljárás hézagok tömítésére, főleg nyílászáró szerkezetek és építőelemek vagy épületszerkezeti részek közötti tetszőleges irányú, pl. függőleges hézagok megszüntetésére, különösen házgyári technológiával készülő térhatároló és térosztó szerkezetek nyílászáróinak az elemek meleg állapotában való hézagmentes beépítésére — melynél a hézag kitöltése a hézagot határoló szerkezeti anyagokhoz, pl. betonhoz, PVC-hez, fához stb. kölcsönösen jól tapadó utószilárduló anyaggal, pl. poliuretán habbal, poliizocianurát habbal, fenolhabbal stb. történik, a habot komponenseiből a fölhasználás helyén állítjuk elő, és túlnyomás segítségével, előnyösen töltőpisztollyal juttatjuk a kívánt helyére — azon alapul, hogy az építőelembe annak mesterségesen felmelegített, pl. hőérlelést követő, de még 25 °C-ot meghaladó hőmérsékletű állapotában a nyílászáró tokját beillesztjük, az összeillesztés után legalább húsz percnyi várakozási időt iktatunk be, és ezáltal hőátadás útján a nyílászáró anyagát legalább 20 °C-ra fölmelegítjük, ezt követően a töltőpisztollyal a hézag mentén végighaladunk, és a hézagba a tömítő habot bejuttatjuk, a hab megkötése után pedig adott esetben annak túlcsordult fölösleges részeit eltávolítjuk. A találmány szerinti eljárás további ismérve lehet, hogy a tömítő hab bejuttatása során a vízszintestől eltérő helyzetű hézagok esetén a töltőpisztolyt a hézag mentén alulról fölfelé haladva mozgatjuk. A hézag kitöltése során annak mentén a töltőpisztollyal ismételten végighaladunk, és ezáltal a tömítő habot több rétegben készítj ük el. A tömítő hab anyagába szálanyagot, pl. 1 és 15 mm közötti hosszúságú üvegszálat keverünk. A szálanyag hozzáadásának egyik lehetséges módszerénél a szálanyagot a tömítő hab anyagát alkotó komponensek valamelyikébe keverjük bele. A hozzáadás egy másik lehetséges módjánál a szálanyagot külön vezetjük a töltőpisztolyhoz, és annak közelében közvetlenül juttatjuk azt be a kitöltendő hézagba. Bármely lehetséges kiviteli módnál szükség esetén a tömítő hab anyagába kiegészítő és/vagy töltő anyagokat, pl. égésgátló adalékot, duzzasztott perlitet stb. keverünk. A találmány szerinti eljárás az ismert módszerekhez képest számos előnnyel rendelkezik. Ezek közé tartozik, hogy az előregyártással összefüggő hőérlelés következtében az építőelemek olyan ún. „hulladékhővel” rendelkeznek, amely a hűlés során a környezetbe távozik anélkül, hogy hasznosodnék. Elgondolásunk értelmében éppen ezt a jelenséget használjuk ki a tömítésre szánt anyag megtapadásának és kötésének elősegítésére. Úgy találtuk, hogy a habanyag még a függőleges helyzetű résben is biztonságosan megmarad anélkül, hogy saját súlyánál fogva leesnék. Az építőelem hőtartalma nagy mértékben javítja emellett a tömítőanyag tapadószilárdságát is. Bebizonyosodott továbbá, hogy az építőelemnek a környezetet meghaladó hőmérséklete következtében a szokványosnál nagyobb habcellák alakulnak ki, a cellák közötti határoló falak pedig gyorsabban megszilárdulnak. A hézagtömítés művelete ezért sokkal gyorsabb és termelékenyebb, mint a hagyományos módszerek esetében. Minthogy pedig a cellák relatív össztérfogata is növekszik, ezért a rés kitöltéséhez kevesebb alapanyagra van szükség. Az építőelemek nagyobb hőmérséklete olyan szekundér előnyöket is eredményez, hogy a tömítendő felületek mentén a gyártás során esetleg oda kerülő szennyeződések, pl. víz és/vagy olajfoltok, valamint a kizsaluzást megkönnyítő kenőanyagok vagy egyéb vegyszerek maradványai elpárolognak. Ezért a tömítő anyag tapadóképessége tovább javul. Az említetteken túlmenően a találmány szerinti módszerhez számos technológiai előny is fűződik. Kedvező, hogy a habosítás egyetlen műveleti lépésben történik, és ezért gyors, a habanyag pedig — mint láttuk — tetszőleges helyzetű és méretű hézagot tud hő- és hangszigetelő módon, valamint tökéletes folyadék- és gáztömörséggel kitölteni. Mód van arra is, hogy a tömítő habanyagot több rétegben hordjuk föl, a gyors szilárdulás miatt pedig a következő réteg hamar rávihető a megelőző rétegre. Előnyös továbbá, hogy a kitöltött hézag vegyszerálló, a tömítési eljárás pedig adott esetben teljesen automatizálható. A végrehajtás művelete a házgyári technológiába könnyűszerrel beiktatható, különleges eszközökre, műveletekre és gyártósablonra nincs szükség. Az eljárást szobahőmérsékleten is végrehajthatjuk, bár ilyenkor is célszerű járulékos hőközlés, pl. hőlégfúvóval való kezelés. Ez ugyanis a hézagtömítési művelet elvégzését meggyorsítja, a kitöltő anyag tapadási tulajdonságait pedig javítja. A találmányt kiviteli példák kapcsán, rajz alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzon az 1. ábra a műanyag ablakkeret beépítését, a 2. ábrakülönböző — pl. beton, fa, fém stb. — anyagokból készült gerendák és egyéb elemek közötti hézag tömítését mutatja. Az 1. ábrán látható (1) építőelem példaképpen egy házgyári épület betonból készült homlokzati panelja, amelybe sajtolt PVC profilokból összeállított (2) nyílászáró keretet erősítettünk be. A PVC profilok keresztmetszeti síkjában köztük és az (1) építőelem között mintegy tíz cm2 keresztmetszetű (3) hézag alakult ki. Az előregyártott betonpanel (1) építőelem hőmérséklete az érlelő térből való eltávolítás után 50 °C volt. A (2) nyílászáró keretét az (1) építőelembe beillesztettük, és rögzítet-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
