183835. lajstromszámú szabadalom • Berendezés állandó átalakulási sebesség fenntartására termoanalitikai készülékekben

1 183 835 2 A találmány tárgya berendezés állandó átalakulási sebes­ség fenntartására termoanalitikai készülékekben. A termoanalitikai vizsgálatok egyik fontos feltétele a megfelelő hőmérsékletprogram biztosítása a berendezés munkaterében. Ez — mivel a termoanalitikai berendezések jellemzően elektromos fűtésűek — a fűtőfeszültség program szerinti szabályozását jelenti úgy, hogy a hőmér­séklet az időben a kívánt függvénynek feleljen meg. Az alkalmazott programok többnyire állandó hőmérsék­let tartását (izoterm program) vagy pedig a hőmérséklet 10 időben állandó sebességgel történő változtatását (hűtés vagy fűtés) jelentik, ill. ezek kombinációit. Az előbbi ese­tet sztatikus, az utóbbit dinamikus módszernek is szokás nevezni. Bizonyos esetekben használnak nem egyenletes fűtési, ill. hűtési programokat is, ekkor a kemence munka- 1 5 terének hőmérsékletét időben nem lineáris (pl. logarit­mikus) függvény szerint változtatják. Bizonyos esetekben (pl. folyamatok megfordíthatóságá­­nak vizsgálata, egymáshoz közeli hőmérsékleteken leját­szódó folyamatok szétválasztása) előnyösen alkalmazható 20 az az eljárás, melynek lényege, hogy ameddig a vizsgált fo­lyamat sebessége kisebb egy előre megadott értéknél, a munkatér (minta) hőmérsékletét gyorsan növelik (a maxi­mális fűtési sebesség is előre megadható), amikor azonban a folyamat sebessége eléri az előre megadott értéket, a 25 hőmérsékletet úgy változtatják, hogy a sebesség állandó­suljon ezen az értéken, ami a fűtési sebesség csökkentését, sok esetben pedig az állandó hőmérséklet tartását jelenti mindaddig, míg a reakció folyik. Ez az eljárás tehát a fűtő­­feszültség szabályozásában a mintában lejátszódó folyamat 30 előrehaladását is figyelembe veszi. Állandó átalakulási sebességnek a hőmérséklet­program segítségével való fenntartására két módszer isme­retes. Az egyik az ún. kvázi-izoterm módszer, az ennek megvalósítására szolgáló készüléket a 152 197 1. sz. ma- 35 gyár szabadalom ismerteti. A módszer lényege, hogy a hőmérsékletet a minta tömegének időderiváltja alapján szabályozzák, melyet (már előzőleg ismert) deriváló ter­­momérleggel állítanak elő. A kvázi-izoterm módszer továbbfejlesztését jelenti a 40 174 466 1. sz. magyar szabadalom; az ebben leírt berende­zés nemcsak deriváló termomérlegről, hanem hasonló értelmű jelet szolgáltató differenciál termikus elemző (DTA) készülékről is működtethető, továbbá lehetővé teszi, hogy a folyamat sebességét előre megadott lépcsős vagy 45 folytonos függvény szerint növeljük. Állandó átalakulási (bomlási) sebesség fenntartásának egy másik módját J. Rouquérol (Journal of Thermal Analy­sis 2/1970/ 123—140) ismerteti. Berendezésében az állandó bomlási sebességet úgy éri el, hogy a mérés kezdetén eva- 50 kuált minta környezetében a folyamat megindulása után a nyomást a hőmérséklet megfelelő szabályozásával állandó értéken tartja, miközben a mintából felszabaduló gáz egy változtatható fojtáson keresztül állandó tömegárammal távozik a munkatérből, vagyis a beavatkozás a mintatér nyo- 55 mása alapján történik. Ez az elv csak kis nyomásokon — az idézett közlemény szerint 2630 Pa (20 Torr) alatt — hasz­nálható. A fenti két módszer sok területen jól alkalmazható, de felhasználásuk sok esetben nehézségekkel, hátrányokkal 60 jár. A kvázi-izoterm eljáráshoz alapul szolgáló derivált jel­ben (bármilyen módon állítják is elő) felerősítve jelentke­zik a mérés véletlen hibája, vagyis a zaj. Ez a jó hőmérsék­­lctszabályozást különösen a kis hőkapacitású kemencéknél nehezíti meg. A derivált előállítására szolgáló elektronikus 6 5 vagy más fizikai elven történő megoldások által szolgálta­tott jel csak egy korlátozott tartományban egyenesen ará­nyosa deriválandó mennyiség változási sebességével, e tar­tományon kívül torzítás lép föl, így épp a kis változási 5 sebességek esetén is (pedig a termoanalitikai vizsgálatok körében a kis tömegű mintában kis sebességgel lejátszódó folyamatok gyakorlati jelentősége nagy, mivel a termo­dinamikai egyensúly feltételei így közelíthetők meg). A za­jok szűrését célzó csillapítás is torzítja a derivált jelet. M ndez megnehezíti azt, hogy a készülék valóban a megkí­­vá it átalakulási sebességet tartsa fenn. \ másodikként említett módszer alkalmazásának határt szab a már említett nyomástartomány, továbbá, hogy a minta környezetében csak a reakcióban keletkező gáz lehet. Célunk a találmánnyal olyan berendezés létrehozása állandó átalakulási sebesség fenntartására termoanalitikai ké szülékekben, amely a kvázi-izoterm vizsgálati módszer­hez hasonlóan bármilyen nyomáson történő vizsgálatok­hoz alkalmazható, de mentes annak a derivált fokozottan zajos jellegéből és torzításából eredő hibáitól, és ugyanak­kor lehetővé teszi igen lassú változások vizsgálatát is. \ javasolt berendezés olyan termoanalitikai készülékek­be n alkalmazható, amelyek villamos fűtőtesttel és he mérséklet-érzékelővel ellátott kemencét tartalmaznak, és a kemencében elhelyezett minta mérőkészülékkel áll kapcsolatban, továbbá egy kezelő szervvel rendelkező és a he mérséklet-érzékelő kimenetével összekötött hőmérsék­­lei-programozó kimenete fűtésszabályozón át a fűtőtestre csitlakozik. A mérőkészülék kimenete egy különbség­ér 'ékelő egység egyik bemenetére, a kezelőszerv egyik ki­rn mete a különbség-érzékelő egység másik bemenetére van kapcsolva, a különbség-érzékelő egység kimenete egy id »ellenőrző egység egyik bemenetére, a kezelőszerv má­sik kimenete az időellenőrző egység másik bemenetére cs adakozik, az időcllenőrző egység kimenete a fűtésszabá­lyozó egyik bémenetével van összekötve, továbbá a fűtés­­sz íbályozó egyik kimenete a hőmérséklet-programozó be­­m rnetére csatlakozik. A berendezés az átalakult anyag mennyiségével lineári­san kapcsolatban álló tulajdonság (pl. tömeg, térfogat stb.) egy véges változásához szükséges idő alapján működik. Ezzel egyrészt elkerüljük azt a torzítást, ill. nagyobb zajt, arii a derivált jel felhasználásával járna, mivel mind a mennyiségi tulajdonságok, mind az idő gyakorlatilag tor­­zi lásmentesen mérhető. Másrészt az alapul vett tulajdon­ság előbb említett véges változásának nagyságát úgy vá­lasztjuk meg, hogy az összhangban legyen a mérőműszer érzékenységével és a zajok várható nagyságával. így olyan lassú változások is követhetőek, melyeknél a kérdéses mennyiség deriváltja (vagy akár egy rögzített idő­­ta tam alatt mért véges változása is) túl kicsiny lenne a zaj­hoz képest. A találmány tárgyát kiviteli példa és rajz alapján ismer­tetjük részletesebben: A rajzon az 1. ábra: a találmány szerinti berendezés tömbvázlata, ésa 2. ábra: aberendezés fűtésszabályozójának tömbvázlata. Az 1. ábrán látható tömbvázlat szerint az (1) kemence a (2 ) mintatartóval, a villamos (10) fűtőtesttel és a (9) hőmér­séklet-érzékelővel van ellátva. A (2) mintatartó a (3) mérő­­készülékkel, pl. mérleggel áll kapcsolatban. A (3) mérőké­szülék kimenete egy (4) különbségérzékelő egység (41) be­menetére, míg egy (5) kezelőszerv egyik kimenete a (4) ki ilönbségérzékelő egység (42) bemenetére van kapcsolva. A (4) különbségérzékelő egység kimenete egy (6) idő-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom