183830. lajstromszámú szabadalom • Zsaluzószerkezet forgásfelületű és/vagy másodrendű felületű és/vagy egyenesvonalú felületű monolit beton vagy vasbeton műtárgyak zsaluzására, valamint építési eljárás a zsaluzószerkezet felhasználásával
1 183 830 2 lemezek alkotják; a lemezeket hosszbordák és keresztbordák merevítik; a keresztbordák teleszkopikus kiképzésűek oly módon, hogy az egyik lemezhez rögzített üreges bordarész belső keresztmetszete nagyobb, mint a másik lemezhez rögzített bordarész külső szelvénye, mimellett a bordarészek ívesek, és egymásban elmozgathatók; és az egymást átfedő lemezekben egymással és egy vonalban íves részek vannak kiképezve, amelyeken átvezetett rögzítőelemek, pl. menetes szárak és anyák segítségével az egymáson elfekvő lemezek oldhatóan vannak egymással összekapcsolva. A találmány tárgyát képező eljárásnak az a lényege, hogy elhelyezzük a főtartókként funkcionáló, változó szélességű zsalutáblákat célszerűen a zsaluzandó műtárgyfelület alkotójának teljes hosszában, és ezeket a létesítendő fal két oldalán elhelyezkedő zsalutáblákat páronként egymáshoz rögzítjük; ezt követően a betonozást alulról felfelé haladva, a főtartókként funkcionáló zsalutáblák közeit a többi zsalutáblával csak a betonozás előrehaladásának megfelelő magasságban bezsaluzva hajtjuk végre. Az eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint a főtartókként funkcionáló zsalutáblák elhelyezését és rögzítését követően az egyik oldalon elhelyezzük az összes többi zsalutáblát, és a másik oldalon a betonozással gyűrű alakú sávokban, vagy spirálisan haladunk felfelé, és ennek megfelelően helyezzük el és rögzítjük a főtartókként funkcionáló zsalutáblák között a többi zsalutáblát, mimellett a főtartókat alkotó zsalutáblákhoz a közbenső zsalutáblákat a betonozásból származó igénybevételek felvételére és átadására alkalmas kapcsolatokkal rögzítjük. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a zsaluszerkezetet különféle műtárgyak zsaluzásához összeszerelt állapotban szemléltetik, valamint a zsaluzószerkezet elemeit és néhány szerkezeti részletét tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábrán egy csonkakúp alakú vasbeton víztoronykehely zsaluzandó felületének találmány szerinti felosztását érzékeltettük perspektivikus nézetben; a 2. ábrán egy hiperboloid alakú vasbeton hűtőtorony zsaluzandó felületének találmány szerinti felosztását szemlélteti, ugyancsak perspektivikus nézetben; a 3. ábrán az 1. ábra szerinti műtárgy zsaluzószerkezetének egy részlete síkban kiterítve látható; a 4. ábra a 3. ábrán jelölt A—A vonal mentén vett metszet; az 5. ábra a 4. ábrán bejelölt B részlet, nagyobb méretarányban; a 6. ábrán a találmány szerinti zsaluzószerkezet egy változó szélességű főtartója elölnézetben látható; a 7. ábra a 6. ábrán bejelölt Cnyíl irányából tekintett nézet; a 8. ábra a6. ábrán bejelölt/)nyíl irányából tekintett nézet; a 9. ábrán a találmány szerinti zsaluzószerkezet főtartójának egy változtatható szélességű kiviteli alakja látható; a 10. ábra a 9. ábrán bejelölt E irányból tekintett nézet; a 11. ábra a 9. ábrán bejelölt Fnyíl irányából tekintett nézet. Az 1. ábrán látható csonkakúp alakú víztoronykehely belső és külső felületét geometriailag (1) mezőkből álló sorokra osztjuk, amely mezők derékszögű négyszög — a jelen esetben téglalap — alakúak, la, lb hosszanti oldalsík tehát egymással párhuzamosak. Ezek a szomszédos (1) mezők alsó végüknél egymással összeérnek. Az (1) mezők kommersz sík acélzsalutáblák segítségével zsaluzhatok. Az (1) mezőkkel nem fedett felületeket, vagyis a változó b szélességű (2) mezőket egyedi, az egész zsaluzószerkezet főtartóiként szolgáló zsalutáblákkal zsaluzzuk be. A (2) mezők alul — geometriailag — pontban végződnek, tehát vetületben tekintve háromszög alakúak. A 2. ábrán látható hiperboloid-felületű hűtőtorony felületének geometriai felosztása az 1. ábra szerintihez hasonló elven történik: az (1) mezőkből álló sorok a szélességű mezői téglalap alakúak; la, lb oldalaik párhuzamosak, itt azonban az (1) mezők közepén érnek össze, és változó b szélességű (2) mezők mind alul, mind felül kialakulnak az (1) mezők által nem fedett területeken. A (2) mezőket ebben az esetben is egyedi, az egész zsaluzószerkezet főtartóiként szolgáló zsalutáblákkal zsaluzzuk be. A 3. ábrán az 1. ábra szerinti kehely zsaluzására szolgáló zsaluzószerkezet egy része síkba kiterítve, nézetben látható, míg a 4. és 5. ábra metszetben mutatja a zsaluzószerkezetjellemző részleteit. Az 1. és 2. ábrán látható téglalap alakú (1) mezők zsaluzására szolgáló zsalutáblákat egészében (4), a (2) mezők zsaluzására szolgáló, és a zsaluzószerkezetben főtartókként funkcionáló zsalutáblákat (3) hivatkozási számmal jelöltük. A (3) zsalutábla b szélessége a 3—5. ábrák szerinti kiviteli példa esetében változó, azonban nem változtatható, tehát azonos a 6—8. ábrákon külön feltüntetett (3) zsalutáblával. Amint a 6—8. ábrákon látható, a (3) zsalutábla maximális b\ szélessége az egyik végétől a másikig minimális bi szélességre csökken, vagyis a tábla hosszúkás trapéz alakú. A (3) zsalutábla (7) héjazatát, amely célszerűen acéllemez, a hosszanti peremek mentén húzódó (8a) hosszbordák, valamint (8b) keresztbordák merevítik, amelyek egymással rácsszerkezetet alkotnak. A rácsszerkezet teherbírásának meghatározása a várható betonnyomás fúggvényében történik. A (7) lemez szélessége úgy van megválasztva, hogy két oldalt néhány cm-t kitevő távolsággal a (8a) hosszbordákon túlnyúlik, azaz, a (3) zsalutáblának két oldalt (7a) lemezperemei vannak. Visszatérve a 3—5. ábrákhoz, ezeken jól látható, hogy a (3) zsalutábla (7a) peremei benyúlnak a (4) zsalutáblák alá, tehát v szélességű (13) hézagok maradnak a (8a) hosszbordák és a (4) zsalutábla oldalfelületei között (5. ábra), ami lehetőséget ad az esetleges kitűzési pontatlanságok korrigálására. A (7a) lemezperemek átfedésben levő elhelyezkedése tökéletesen meggátolja a betonátfolyást a zsaluzószerkezetben. Megjegyezzük, hogy a (4) zsalutáblák is (15) lemezhéjazattal rendelkeznek, amelyet 16 bordák merevítenek, a 4. és 5. ábrákon azonban jól látható, hogy főtartókként funkcionáló (3) zsalutáblák (8a), (8b) bordái lényegesen magasabbak (mi), mint a (4) zsalutáblák (16) bordái (nu), így sokkal nagyobb az inerciájuk is. A (3) zsalutáblák méretei viszont lényegesen kisebbek, mint a (4) zsalutáblák méretei, főtartókként való felhasználásuk tehát minden szempontból kedvező. Az egymással szemben elhelyezkedő (3) zsalutáblákat célszerűen a (8a) hosszbordáknál fogva rögzítjük egymáshoz, pl. önmagában ismert, a készítendő vasbetonfái vastagságának megfelelő méretű átütőszerkezetekkel ; ilyenek a nagy táblás vagy acéltáblás zsaluzórendszereknél általánosan ismertek. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
