183825. lajstromszámú szabadalom • Összevonószerkezettel ellátott takaróanyag
1 183 825 2 2. ábra az összevonószerkezet metszetét ábrázolja, 3. ábra a találmány tárgyának összecsukott felülnézetét mutatja, 4. ábra a találmány tárgyának összecsukott oldalnézetét ábrázolja a takaróanyag 3. ábrán bejelölt A—A metszetével. Az 5. 6. és 7. ábrák a találmány konkrét példaképpeni használatát mutatják be. 5. ábra a találmány tárgyának elhelyezése a személygépkocsin, 6. ábra a személygépkocsi letakart állapotának rajza, 7. ábra a személygépkocsi felülnézete a takaróanyaggal. Az 1. ábra szerint a találmány tárgya (1) összevonószerkezetből, a hozzáerősített (2) takaróanyagból, és mindkettő mechanikus kapcsolatát összekötő (3) összevonókötelekből, (4) kötélvezető gyűrűkből, (3) kötélzetenként egy-egy (5) rögzíthető szemből, és a (6) kötélrögzítő horogból áll. A (2) takaróanyag tárolásának tartozékai a (9) leszorítópántok és a (7) záróanya. 2. ábra szerint az (1) összevonószerkezet a (10) alsó burkolatával van szilárdan egybeépítve a (12) központi tengely, amelynek fő szerepe a (17) csévetestek tárolása, oly módon, hogy a (17) csévetestekben elhelyezett (14) spirálrugók egyik vége a (12) központi tengely hornyában elfordulás ellen vannak rögzítve. A (14) spirálrugók másik vége a (17) csévetestek belső oldalain kialakított (15) spirálrugó támasztékon vannak kiakasztva, előfeszített állapotban. A (17) csévetestek a (3) összevonókötelek tárolásával, egymástól függetlenül működnek. A köztük levő távolságot (13) hasított távtartó gyűrűk biztosítják, a (12) központi tengelyre fűzve. A (12) központi tengelyen történik a (2) takaróanyag rögzítése a (8) szorító tárcsák között. A szorítást és (11) burkolat felső részének rögzítését a (7) záróanya meghúzása biztosítja. A (10) burkolat alsó részének palástján kopásálló betéttel (16) kivezető nyílások vannak kialakítva a (17) csévetestek középső síkjainak középpontjában, a kerületen egymástól egyenlő osztásban. A (16) kivezető nyílások biztosítják a (17) csévetestekre a (3) összevonókötelek felvezetését, illetve a kötélzet biztonságos kivezetését. 1.2. ábra szerint az (1) összevonószerkezet általában a (2) takaróanyag közepén van rögzítve a (8) leszorító tárcsák között. Az (1) összevonószerkezet palástjánál a (16) kivezető nyílásoktól kezdődően a (2) takaróanyag alsó részén, (4) kötélzetvezető gyűrűk kerültek elhelyezésre a célnak megfelelő irányban. A (2) takaróanyag szélén a (4) kötélzetvezető gyűrűk meghosszabbított vonalában (3) összevonókötélzetként egy-egy (5) rögzítő szem van felerősítve. A (3) összevonóköteleket a (4) kötélzetvezető gyűrűkbe vezettük, ezzel biztosítjuk a (2) takaróanyag és az (3) összevonókötelek közeli kapcsolatát, ezen túlmenően a (2) takaróanyag hajtogatását összecsukáskor. A (2) takaróanyag szélén és a (3) összevonókötelek végeinél kapcsolatot teremtő (5) rögzíthető szemek teszik lehetővé a (3) összevonókötelek kihúzásával a (2) takaróanyag szétbontását. A (2) takaróanyag kiterített állapotban való tartását a (3) összevonókötelek végén elhelyezett (6) kötélrögzítő horgokkal a letakarandó tárgyon, beakasztással rögzítjük. A 3. és 4. ábra tünteti fel, hogy a (2) takaróanyag összecsukott állapotban az (1) összevonószerkezet köré van szorítva, oly módon, hogy a (3) összevonókötelek (14) spirálrugókkal előfeszített állapotát kihasználva a (3) összevonó kötelek másik végén levő 6 kötélzetrögzítő horgokat a (7) záróanyának erre a célra kialakított részére kiakasztva a (2) takaróanyagot maga alá szorítja. A (3) összevonókötelek közötti (2) takaróanyag leszorítása, az (1) összevonószerkezet alj ára rögzített rugalmas (9) leszorító pántok segítségével történik. A (9) leszorítópántok másik végét a (7) záróanyára akasztjuk, leszorítva a (2) takaróanyagot. 5. ábra szerint a személygépkocsin 2 db hagyományos csomagtartó elemre van felerősítve a találmány tárgya. Azokban az évszakokban amikor a gépkocsit meg akarjuk védeni a csapadék káros hatásaitól, a találmány tárgyának állandóan tetőre szerelt állapotban kell lennie. Menetközben, hogy a gépkocsimenet tulajdonságait ne rontsa, leszorító pántokkal, valamint textil védőburkolattal (mely rögzített tartozéka a tartó szerkezetnek) kis légellenállású egységgé alakítható. A textilburkolat menetközben védi a találmány tárgyát a por, víz, jég ártalmaitól. Példaképpen az összevonószerkezet felerősítése a gépjárművekre történhet: a) Gumimembrános, karral rögzíthető szoppanccsal b) Gépjárművön levő csomagtartóra helyezve az összevonószerkezeten levő leszorítópántokkal rögzítve. Mindkét fenti megoldással a találmány tárgya könnyen eltávolítható és kis terjedelme miatt, könnyen elhelyezhető a gépjármű csomagtartójában. 6. ábra mutatja a takaróanyag üzemi állapotát a személygépkocsin. Az összevonókötelet pontvonal jelöli. A személygépkocsi két oldalán (a sík szabásból eredő takaróanyag többletet (a kötélzet rögzítése előtt műanyag pálcika segítségével, átlapolási képzünk a takaróanyagon. A 7. ábra bemutatja a személygépkocsi felülnézetét a takaróanyag szükséges kiterített formáját és a sarkoknál írt betűk jelölik a nyitás célszerű kialakítási sorrendjét. A találmány szerinti összevonószerkezettel ellátott takaróanyag a következőképpen működik. A (10) burkolat alsó részében elhelyezett (12) központi tengelyen forgó (17) csévetestek és ezeken tárolt (3) összevonókötelek csukott állapotban, szükség szerinti mértékben elő vannak feszítve. A (3) összevonókötelek (1) összevonószerkezetből kinyúló részére vannak felfűzve a (2) takaróanyag (4) kötélvezető gyűrűk. A (2) takaróanyag szélén elhelyezett (5) rögzítő szemek pedig csúszásmentesen rögzítik a (2) takaróanyagot, az összevonókötelekhez, mely egyben meggátolja a (3) összevonókötelek befutását a (17) csévetestekre. A (3) összevonókötelek végeire (6) kötélrögzítő horgok vannak erősítve. A (2) takaróanyag kifeszítése a következőképpen történik. A (17) csévetestekről a (3) összevonókötelek kihúzásával — megfogva a (6) kötélzetrögzítő horgokat — ezzel tovább növeljük a (14) spirálrugók előfeszítését. A kívánt mértékű kihúzás után a (6) kötélrögzítő horgokat alkalmas módon és helyen rögzítjük. A takaróanyag feszességét a (3) összevonóköteleken, attól oldható (5) rögzítő szemek megfelelő elcsúsztatásával végezzük. A (3) összevonóköteleket tetszőlegesen a célnak megfelelő sorrendben húzhatjuk ki. A (2) takaróanyag összecsukása a (6) kötélrögzítő horgok kiakasztásával történik úgy, hogy az előfeszített (14) spirálrugók a (3) összevonóköteleket felcsévélik a (17) csévetestekre és közben a (2) takaróanyagra rögzített (4) kötélzetvezető gyűrűk redőkbe rendezik a takaróanyagot. Az összecsukás szintén tetszőleges sorrendben történik. 5 10 15 20 25 30 35 4C 45 50 55 60 65 3
