183824. lajstromszámú szabadalom • Önzáró nyitó-csukó pánt üvegajtóra
1 183 824 2 szintessel hegyesszöget bezáró rugóvezető üreget képeztünk ki. A zárócsúszka és a csuklópántra szerelt ún. göngyölt pánt közös erőtámadási pontjának az üveglap síkjáig, illetve a pánt belső rész alsó, vízszintes felületéig terjedő körív mentén megtett útja által alkotott „behúzási szöget” 5 a zárócsúszka kialakításával kétszeresére növeltük. Ezen műszaki intézkedések révén lágy zárást, könnyebb mozgást és az üveg gyakori törését teljes mértékben sikerült elkerülni. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő önzáró 10 nyitó-csukó pántot részletesen a leíráshoz mellékelt rajzok segítségével, a rajzokon látható hivatkozási számok alapulvétele mellett ismertetjük. A rajzok közül az 1., 2. és 3. ábrák a nyitó-csukó pánt műanyagból készült belső részét, annak kontúrvonalaival, 15 három nézetben mutatják be, a 4., 5. és 6. ábrák a zárócsúszkát elöl- oldal és felülnézetben ábrázolják, a 7. ábrán a nyitó-csukó pánt testét a külsőrésszel és a csúszópánttal összeszerelt hely- 20 zetben látjuk, a 8. ábrán látható A—A metszővonal szerinti metszetben, a 8. ábra a 7. ábra szerint összeszerelt szerkezetet felülnézetben mutatja be. A 7. ábrán világosan megkülönböztethetők a találmány 25 szerinti önzáró nyitó-csukó pánt szerkezeti részei. Az (1) üveglap félköralakú elvégződéssel rendelkező kivágásába illeszkedik az üveglap belső, vagyis a bútor belseje felé mutató felületén a (2) pánt belső rész. E cél érdekében a (2) pánt belső rész (3) peremmel van kialakítva. Az (1) üveglap 30 külső felületén helyezkedik el a (4) pánt külső rész, melynek az üveglappal érintkező tartományában egy műanyagból készített (5) alátét van. A (2) pánt belső részt és (4) pánt külső részt két (6) rögzítőcsavar fogja össze. Ezek közül az egyik a (2) pánt belső rész végén, a másik (amely a rajzon 3 5 nincs ábrázolva) annak elülső részén egy menetes (7) bakba van belecsavarozva. Ez a kettős rögzítés a teljes konstrukció stabilitását biztosítja. A (2) pánt belső részben van kimunkálva a két (8) rugóvezető üreg, melyekbe egy-egy (9) nyomórugó van oly módon beszerelve, hogy azok a (2) pánt 40 belső rész elülső, középső tartományában rögzített (10) zárócsúszka (11) tengelyéhez felfekvő (12) rugóvezető csapot fogják körül. A (10) zárócsúszkát három nézetben a 4., 5. és 6. ábrákon látjuk. A zárócsúszka profilos kialakítása révén tompaszö- 45 get bezáró, bütykös kiképzésű felületéhez fekszik fel az alsó (13) göngyölt pánt felső íve, amelynek rögzítése a (2) pánt belső rész testén keresztirányban kimunkált furatban levő (14) tengelyen van. A felső (15) göngyölt pánt rögzítése hasonló az alsó (13) göngyölt pánt rögzítéséhez. A két gön- 50 gyölt pánt a (16) csuklópánt megvezetését, illetve a (10) zárócsúszka mozgatását hajtja végre. A (16) csuklópánt középső részén van egy 16' beállítócsavar, amely a teljes konstrukciónak a padló és a bútor egyenetlenségei kompenzálását hivatott elősegíteni. 55 A 7. ábrán szaggatott vonallal jelöltük a (17) behúzási szög ívét. A szaggatott vonal által meghatározott körív mentén mozog az alsó (13) göngyölt pánt felső vége, amely a (16) csuklópánt nyitás közbeni elmozdulásakor erőtámadási pontja a csuklópántnak, amely ekkor az erő karjának szerepét tölti be. Az alsó (13) göngyölt pánt a (10) zárúcsúszka bütykös felületén mozog, majd amikor a (16) csuklópánt derékszöget zár be az üveglappal, a (16) csuklópánt vége a (10) zárócsúszka alá „bepattan.’ ’ Ennek a lökésszerűen létrejövő mozgásnak erejét fékezi le az ajtó (üveglap) súlya, olyannyira, hogy a bepattanás könnyedén zajlik le. Hogy ez egyáltalán megtörténhessék, ahhoz arra van szükség, hogy — egyrészt a (10) zárócsúszka (11) tengelye létesítse egyedül a zárócsúszka forgástengelyét, — másrészt a (10) zárócsúszka és az alsó (13) göngyölt pánt egymással érintkező, körív alakú pályán történő mozgása olyan mértékű legyen, hogy a (17) behúzási szöget biztosítsa, amely elégséges ahhoz, hogy a — vízszintessel hegyes szöget bezáró (8) rugóvezető üregben levő (9) nyomórugó káros feszültség nélkül, egyenes vonalban fejthesse ki hatását. Ezen együttes műszaki intézkedések már az első mintapéldányok fárasztó kísérletein igazolták helyességüket és létjogosultságukat. A fentiekben részletesen leírt műszaki intézkedések révén felépített önzáró nyitó-csukó pánt működtetési próbái alaitlágy, könnyű mozgás jött létre. A szerkezet élettartama megsokszorozódott, mert káros feszültségek az erőtámadásnak kitett alkatrészeken sehol sem keletkeztek. Ezzel sikerült a szerkezet mozgatásához szükséges erőt optimális mértékben megválasztani, illetve az erő irányát az optimális működést biztosító irányban előre meghatározni. Szabadalmi igénypontok 1. Önzáró nyitó-csukó pánt üvegből készült ajtóra szerelve, amely két részből, mégpedig a pánt belső részből és pánt külső részből, továbbá a pánt belső részéhez tengelyek körül elforgathatóan kapcsolódó göngyölt pántok révén csatlakozó, a bútor fából készült belső falára erősített csuklópántból áll, míg a pánt belső részbe további tengely körül elforgatható módon kialakított zárócsúszka van beszerelve, azzaljellemezve, hogy a pánt belső részt (2) és a pánt külső részt (4) két rögzítőcsavar (6) fogja össze, míg a pánt belső részben (2) a vízszintessel hegyesszöget bezáró rugóvezetőüreg (8) van kialakítva, amelyben elhelyezkedő nyomórugó (9) a zárócsúszka (10) tengelyéhez (11) felfekvő rugóvezető csapot (12) veszi körül, végül, hogy a zárócsúszka (10) felső része az alsó göngyölt pánt (13) felső végének erőtámadási pontját képező felületéhez fekszik fel. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a pánt külső rész (4) fémből van készítve. 8 db ábra Kiadja az Országos Találmányi Hivatal Felelős kiadó: Himer Zoltán osztályvezető Megjelenik a Műszaki Könyvkiadó gondozásában 86.972., Állami Nyomda, Budapest Felelős vezető: Mihalek Sándor igazgató i
