183817. lajstromszámú szabadalom • Készülék ingamozgás létrehozására, különösen hintákhoz és bölcsőkhöz

gatótest között a billenőtagnak a fogaskerék felé kényszerí­tésére alkalmas rugalmas test, például szivacsdarab, gumi­darab vagy hasonló van elhelyezve. Célszerű, ha a — pl. felülről lefelé szélesedő — karok alsó vége tartományában egyvonalba eső lyukak vagy bemélyedések vannak, és ezekkel van a billenőtag a geometriai forgástengelyben a mozgatótesthez csatlakoztatva. Egy további találmányi ismérv szerint a dobozszerű, felül nyitott mozgatótest egyik oldalfalának a fogaskerék tartományban két, egymástól távközzel elhelyezkedő, felül nyitott nyílása (kivágása) van, amelyek között határolóle­mez helyezkedik el, amelynek alsó részéből két ellentétes irányban a lemez síkjába eső bütykök, vagy hasonló szer­vek nyúlnak ki, és ezekhez van — elfordulást megengedő módon — a reteszelőszerkezet billenőtagja csatlakoztatva. Előnyös, ha a határolólemez trapéz alakú, alulról felfelé keskenyedő résszel rendelkezik, és a bütykök a trapéz alsó sarkainak tartományában vannak kialakítva. Egy másik kiviteli példa szerint a mozgatótest középál­lásban a léptetőszerkezet léptetőfogának éle a rögzítőszer­kezet reteszelőlemezének felső éle felett a fogaskerék fog­mélységét kitevő távolságban helyezkedik el. Célszerűen a biztosító-vezetőnyelv alsó vége a mozgatótest középállásá­ban a rögzítőszerkezet támasztólemezének felső éle alatt, attól azonban oldalirányú távközzel helyezkedik el. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján is­mertetjük részletesen, amelyek egy, a találmány szerinti készülékkel ellátott hintát, valamint a készülék egy előnyös kiviteli példáját és annak néhány szerkezeti részét tartal­mazzák. A rajzokon az 1. ábrán egy hinta perspektivikus nézetben látható; a 2. ábrán a mozgatómechanizmus hossztengely­metszetben látható; a 3. ábrán a 2. ábrán bejelölt A—A vonal mentén vett keresztmetszetet tüntettük fel; a 4. ábrán a 3. ábrán bejelölt B nyíl irányából tekintett nézet látható, a rögzített helyzetű szekrény eltávolí­tásával; az 5. ábrán a reteszelőszerkezet egy eleme perspek­tivikus nézetben látható; a 6. ábrán a léptetőszerkezet egy alapelemét ugyancsak perspektivikus nézetben tüntettük fel. Amint az 1. ábrán látható, a hintának egészében (1) hivat­kozási számmal jelölt állványa van, amelynek felülről lefe­lé széttartón(2) lábai, és egy-egy láb-párt összekötő (3) me­revítői vannak. Az egymástól d távolságban húzódó függőleges síkokban elhelyezkedő (2) láb-párok között van a (4) ülőke felfüggesztve a merev (5a, 5b) függesztőkarok segítségével; a hátsó (5b) függesztőkarok rövidebbek, mint az elülső (5a) függesztőkarok. Egyébként a (5a, 5b) füg­gesztőkarok alsó végükkel az ülőke merev (6) vázához van­nak — célszerűen oldhatóan — csatlakoztatva, felső végük pedig a később ismertetésre kerülő mozgatómechanizmus mozgatótestéhez van csatlakoztatva. Az (4) ülőkének (7) borítása van, amely pl. erős szövetből készülhet. A borítás a vázzal együtt háttámlát is alkot, elülső részén pedig (8) nyílások vannak, ahol a kisgyermek a lábait kidughatja. Maga a mozgatómechanizmus a (9) fedél alatt helyezkedik el, alul pedig a (10) burkolat határolja. A hinta így teljesen balesetmentesen használható, hiszen a merev (5a, 5b) ru­dak oldalirányban nem térhetnek ki, a rugós mozgató­mechanizmus pedig teljesen el van takarva. A felhúzókart az 1. ábrán (11) hivatkozási számmal jelöltük. A 2. és 3. ábrán az egészében (12) hivatkozási számmal 'lölt mozgatómechanizmus hosszmetszetben, illetve keresztmetszetben látható. A (12) mozgatómechanizmus­nak hosszúkás, felül nyitott doboz által alkotott (13) mozga­tóteste valamint a mozgatótesthez képest rögzített hely­zetű, annak egyik vége tartományában elhelyezkedő (14) szekrénye van. Ez utóbbi a hinta (1) állványához (1. ábra) van rögzítve. A (13) mozgatótestet alkotó doboznak (15) fe­néklapja, (17) homloklapjai és (16) oldallapjai vannak, és ez utóbbiakban két-két profilos (16a) lyuk van kiképezve (3. ábra). Az (5a, 5b) fuggesztőkarok (1. ábra) felső végei ezekbe a (16a) lyukakba akaszthatok be. A (17) homlokla­pokban is egy-egy (17a, 17b) lyuk van kiképezve, amelyek az x geometriai hossztengelybe (2. ábra) esnek, és a (19) tengely átvezetésére szolgálnak. A (19) tengely egyik végén van a már említett (11) forgató­kar (1. az 1. ábrát is), a másik vége tartományában pedig a (24) fogaskerék van hozzá mereven rögzítve. A (19) tengely az egészében (14) hivatkozási számmal jelölt szekrény (18) homlokfalán kialakított (18a) lyukon is át van vezetve. A (18) homlokfal a (13) mozgatótest (17) homlokfalaival párhuzamos. A (19) tengely a (20) cső belsejében húzódik végig, amely a (22) tekercsrugó tartására szolgál. A (20) cső (11) felhúzó­kar felőli végéhez (23) csapágy van rögzítve, amely a (19) tengely ágyazására szolgál. A (19) tengely másik végén van a már e ml ített (24) fogaskerék felékelve a (26) bordák segít­ségéve':. A (24) fogaskerék agyát (25) hivatkozási számmal jelöltük. A (11) felhúzókar felőli, elhajlított (22a) rugóvég a (13) nozgatótest részét képező, befelé hajlított, (21) bor­dához, a másik (22b) rugóvég pedig a (24) fogaskerékhez, mégpedig annak a (25) agytól kifelé eső részéhez kapcsoló­dik. Mind a (22a), mind a (22b) rugóvégek rögzítési helye az x geometriai hossztengelyhez képest excentrikus, ami lehetőséget ad arra, hogy a (11) felhúzókarral a (22) tekercs­­rugót í. (20) cső körül — a (24) fogaskerék elforgatásá­val — £ (13) mozgatótesthez képest meghúzzuk, vagyis fe­szített állapotba hozzuk. A (22) tekercsrugó Di átmérője a (20) cső végeinek a közelében kisebb, mint az ezektől befe­lé eső részen a D\ átmérő (2. ábra). A (24) fogaskerék kilincsfogaskerékként van kialakítva, vagyis (27) fogai arra alkalmasan vannak kiképezve, hogy közéjük reteszelőle­mezt illesztve a fogaskerék elfordulása meggátolható le­gyen (3. ábra). A már említett (14) szekrény a felül nyitott doboz alakú (13) mozgatótestnek a (24) fogaskereket tartalmazó végé­hez illeszkedik úgy, hogy az (1) állványhoz (1. ábra) van mereve n rögzítve, hozzá képest a (13) mozgatótest C kettős nyíl irányába (3. ábra) ide-oda tud mozogni (ingamozgás), és a (14) szekrény mintegy a (24) fogaskerék fölé borul, azt felülrőt — és részben oldalról is — elfedi, mivel (30) oldal­falain, 28) fedelén és (18) homlokfalán kívül lefelé hajlított felső (29) pereme is van. A (12) mozgatómechanizmus alapvetően fontos elemei az egészében (31) hivatkozási számmal jelölt rögzítőszerkezet és a (32) léptetőszerkezet. Ezeket, illetve egyes részeiket a 4—6. ábrákon részletesebben is feltüntettük. A (31) rögzítőszerkezetnek az 5. ábrán látható, egészében (41) hivatkozási számmaljelölt billentőtagja van, amelynek egymással párhuzamos (42) karjai lefelé kiszélesednek, és alsó részükben egy vonalban eső (43) lyukak vannak kiké­pezve. \ két (42) kar között a (46) reteszelőlemez és a (47) támaszíólemez húzódik; az utóbbi a (42) karok felső végé­től alsó végükig végighúzódik, a (46) reteszelőlemez vi­szont csak a felső tartományban van kiképezve, úgyhogy alatta a (24) fogaskerékéi vastagságát meghaladó di széles­ségű ny ílás van; amint látjuk, működés közben a fogas-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom