183815. lajstromszámú szabadalom • Térelem, különösen lakásépítéshez és és eljárás lakóépületek létesítésére ilyen térelemekből

1 183 815 2 osztással, egymással párhuzamosan futó sávlapokból elké­szítjük az alapozást, majd egymás után helyükre emeljük a térelemeket, csatlakozófelületeik profilos hornyaiba tömítőcsíkokat helyezünk, megfelelő vastagságú acél­lemez-alátétek és/vagy szintbeállító csavarok segítségével szintbeállítjuk azokat. Ezután a térelemek alsó és felső lap­jában levő keresztirányú nyílásokba feszítőelemeket fű­zünk és azok megfeszítésével a térelemeket összefeszítjük, végül behelyezzük a nyílászárókat, elvégezzük a külső bur­kolást és a tetőfedést, valamint a csatornázási, víz-, elektromossági- és fűtésbekötési munkákat. A térelemek egymáshoz való illesztéséhez, együttműkö­désük biztosításához vízszintes irányban összefeszítés szolgál, csavarolt vagy feszített kivitelben. Az elemek közötti függőleges kapcsolat céljára szint­beállító lemezek és/vagy szintbeállító csavarkötés szolgál. Ezek az összeépítési technológiához szükséges szerelvé­nyek a térelemekkel szerves egészet képeznek. A vízszintes irányú feszítés előnyösen köracél megfeszí­tésével történik, melyet a térelemben elhelyezett műanyag­csőbe fűzünk bele és feszítés után a csőbe korrózió ellen védő anyagot injektálunk. Az elemek csatlakozó felületein kialakított hézagokba műanyag alapanyagú tömítőcsíkot helyezünk, amely a hézagokat kitölti. Célszerű ezért az elemek csatlakozó felü­leteit profilosra kiképezi. A betontestek előnyösen 80x80 cm méretűek, a sávala­pok szélessége ugyancsak 80 cm. A találmány szerinti térelem és annak alkalmazásával foganatosítható építési eljárás főbb előnyei a következők: Az alapozás és a közműbekötések kivételével a teljes lakóépületet tartalmazó térelemek üzemi körülmények között készülnek, beleértve a belső padlót, a falburkolato­kat, az épületgépészeti és elektromos szerelvényezést is. Ennek következtében a munka szervezettsége és az ellenőrzés lényegesen magasabb színvonalon valósulhat meg, mint a külső munkahelyeken. A gyakorlatban összesen négyféle térelem-kialakítás, azaz szerkezeti megvalósítás az, amivel foglalkozni kell azonos főméreteken belül, aminek következtében növek­szik a gyártási sorozatok darabszáma. A négyféle változat­tal a későbbiekben még foglalkozunk. Ezeken kívül szük­séges még egy lépcsőházi kiselem. — A térelemeken belül keletkező helyiségméretek úgy választhatók meg, hogy azok megfeleljenek az Országos Építésügyi Szabályzat előírásainak. — A beépítés flexibilitása földszint + 3 emelet magas­ságig gyakorlatilag korlátozás nélküli. így például egylakásos földszintes családi ház, ikerház, 4 laká­sostól 16 lakásosig terjedő társasház és sorház bármi­lyen lakásszámmal előállítható, változatlan térele­mekkel. Különösen sorház esetében szembetűnő, hogy az épülettömeg tetszés szerinti mozgatására van lehetőség. A beépítés változatosságát az teszi lehető­vé, hogy bármely autódaru 51 és 50 tonnaméter teher­bírással be tudja emelni a kész térelemeket. — A példaszerűen megadott térelem-méretek esetében lehetőség van 17,59 m2 hétvégiházalapterülettől 103,92 m2 lakás alapterületig terjedően bármilyen lakás alapterület előállítására, az építtető egyedi igényeinek megfelelően. Emeletes megoldás esetén csak az van korlátozva, hogy a magasabban elhelyez­kedő lakások külső kontúrja az alsókénál nagyobb ne legyen. Ezen belül azonban a kisebb vagy nagyobb erkélyek alkalmazása, azok elhelyezése, a gyermek­szobák elrendezése stb. tetszés szerint változtatható. Mindezen lehetőségek az egyéni igények fokozott kielégítése mellett biztosítják az utcakép, az épület­­homlokzatok változatosságát is. — Az építtető a fő lakásfunkciókat illetően külön-külön mérlegelheti igényeit és lehetőségeihez szabhatja azokat. — További előny, hogy a fogadószint kiépítése az épület­­gépészeti aknák koncentrálhatósága folytán leegy­szerűsödik, lényegileg a sávalapok és csővezetéki ár­kok készítésére korlátozódik. A találmány t a továbbiakban annak néhány példaképpeni kiviteli alakja kapcsán ismertetjük részletesebben az ábrák segítségével, amelyek közül: az 1. ábra a találmány szerinti térelem egyik kiviteli alak­jának vázlatos vízszintes metszete, a 2. ábrán az 1. ábra szerinti térelem II—II vonal menti metszete látható, a 3. ábránkon a térelem egy másik kiviteli alakját mutat­juk be vázlatos vízszintes metszetben, 4. ábránk a 3. ábra szerinti térelem IV—IV vonal menti metszetét szemlélteti, az 5. ábra a térelem egy további kiviteli alakját mutatja vázlatos vízszintes metszetben, a 6. ábrán az 5. ábra VI—VI vonal menti metszetét látjuk, a 7. ábra a 8. ábra szerinti térelem VII—VII vonal menti metszetét mutatja be, a 8. ábra a térelem egy további alakját mutatja be vázla­tos vízszintes metszetben, a padlón vagy mennyezeten alkalmazandó nyílás szaggatott vonallal való bejelölésé­vel, a 9. ábra egy lépcsőházi térelem vázlatos vízszintes met­szetét mutatja be, a 10. ábra a 9. ábra szerinti térelem X—X vonal szerinti metszetét ábrázolja, a 11. ábrán látható a térelemek találkozási éleinél kiala­kított hornyok, a bennük elhelyezett tömítőcsíkokkal, valamint a feszítőelemek és a szintbeállító elemekkel, a 12—16. ábrákon egy-egy térelemből kialakított külön­féle lakóhelyiség-megoldásokat mutatunk be, a 17—19. ábrán két-két térelemből kialakított lakó­helyiség-megoldásokat láthatunk, a 20. és 21. ábrán térelemből kialakított lépcsőházat mutalunk be, a 22—27. ábrákon olyan megoldások láthatók, ahol két térelemből van kialakítva egy-egy lakóhelyiség, a 28. és 29. ábrán térelemekből felépített lakóépületek metszetének részét mutatjuk be, az alapozás kialakítás­­módjával, a 30—33. ábrákon a térelemekből kialakított különféle épülettípusok láthatók, a 34—36. ábrákon táblázatosán összeállítva mutatjuk be a választás szerint kialakítható főbb lakástípusokat, feltün­tetve a helyiségek alapterületét is, a 37—40. ábrán az alapozás eltérő lehetőségei láthatók. Rárérve az 1—10. ábrákra, azokon a találmány szerinti térele m előnyös kialakításait mutatjuk be. Az 1. és 2. ábra szerinti 1 térelem téglatest alakú, belül üres alakzat, amely­nek 2 alsó lapja — padlója, és a 3 felső lapja — mennye­zete — van, 4 homlokfalaiban 7 nyílásokkal, továbbá mely­nek 5 oldalfalaiban ugyancsak 7a nyílás van. Ez a nyílás az egyik 5 oldalfalnál az 1 térelem teljes hosszára, szélességé­re és magasságára kiterjed, vagyis az egyik 5 oldalfal gyakorlatilag hiányzik. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom