183813. lajstromszámú szabadalom • Mérőegységgel ellátott rajzgép szerkesztési adatok, méretek közveetlen nagy pontosságú meghatározására

1 183 813 2 A találmány tárgya mérőegységgel ellátott rajzgép szer­kesztési adatok, méretek közvetlen, nagy pontosságú meg­határozása. A műszaki rajzok készítéséhez használt rajztáblák általá­ban párhuzam-vonalzóval és rajzgéppel vannak ellátva. A párhuzam-vonalzó vízszintesen helyezkedik el a tábla teljes hosszában és a tábla szélén van megvezetve, mozgatá­sát pedig csigakerekeken átvezetett sodronyok biztosítják. A rajzgépek egymásra merőleges vonalzópárt tartalmaz­nak, melyek rajzfejhez vannak erősítve és szöghelyzetük állítható. A rajzfej csuklórúd-rendszer és ellensúly segítsé­gével kiegyensúlyozottan mozgatható a rajztábla síkjában. Szokásos és ismeretes olyan megoldás, hogy a rajztáblák szélein mm-beosztású skálák helyezkednek el, amelyek­hez kézi úton lehet a vonalzókat beállítani. A műszaki raj­zok készítésénél sok esetben nem engedhető meg az ilyen mérésből, beállításból adódó pontatlanság, például azonos vonalritmusok a vizuális beállítás pontatlansága miatt nem készíthetők. A rajztáblákon az említett beosztások általá­ban mm-skálák, ami azt jelenti, hogy a beállítható leg­kisebb egység a mm. Ennél nagyobb méretpontosság már nem érhető el a hagyományos rajzgépekkel és vonalzókkal. Ugyanakkor léteznek olyan mértékegységek, amelyek leg­kisebb egysége a mm-nél kisebb. Ilyen pl. a tipográfiai pont. Különböző léptékben történő rajzolásnál — kicsinyítés, ill. nagyítás esetében — a méretek állandó átszámolása szükséges, vagy külön léptékvonalzót kell alkalmazni. A vonalzók a mm-beosztáson kivül nem tartalmaznak más mértékegységet, ezért ettől eltérő mértékegység használata a szerkeszési és rajzolási munka időszükségletét a többszö­rösére növeli, ugyanakkor a számolás a nagyobb hibalehe­tőséget horja magában. A találmány célja ezen hátrányok kiküszöbölése, a mű­szaki rajzolásnál a méretmeghatározás és beállítás pontos­ságának fokozása, egyúttal a rajztáblák szélén szokásos mm-beosztások kiküszöbölése. A találmány feladata olyan rajzgép létrehozása, amely mérőegységgel van ellátva, s amelynek segítségével a vo­nalzók elmozdulása a jelenlegi megoldásokhoz képest 3—4-szeres pontossággal beállítható, ill. leolvasható. A feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a rajztáblára szerelhető sínhez mozgathatóan kapcsolt vezérsínt, valamint ezen megvezetett vezérművet alkalma­zunk, amely kapcsolatban van a vonalzóval, továbbá a vezérsínt fogasléccel látjuk el, amelyhez a vezérmű fogas­kereke kapcsolódik, végül, hogy ezen fogaskerék forgást átvivő kényszerkapcsolatba hozható a vezérmű forgótár­csájával, amelyre cserélhető adattárcsa van felszerelve. A vezérmű célszerűen görgők — golyóscsapágyak — út­ján van vezérsín megvezetve. A rajzgép egyik előnyös kiviteli alakjánál a vezérműben a vezérsín irányára merőleges horonypályában van a vonalzó megvezetve görgők — golyóscsapágyak — útján, a vonalzón levő fogasléc pedig szintén kapcsolatba hozható a vezérmű fogaskerekével. Ennél a kiviteli alaknál a vezér­műben levő perselyben elforgathatóan és tengelyirányban elcsúszhatóan egy tengely van ágyazva, amelynek belső — azaz alsó — végére van a fogaskerék felerősítve, másik végén pedig kapcsológomb van, míg a tengely palástján a tengely háromféle helyzetét meghatározó bemarások talál­hatók, amelyek valamelyikébe a forgótárcsával összekap­csolt forgatógombon elhelyezett retesz nyúlik bele. A ten­gelyen levő fogaskerék, valamint a vezérműben levő persely között célszerűen nyomórugó helyezkedik el. A rajzgép vezérművének forgótárcsája, kerülete mentén a forgótárcsa tengelye körül elmozdulható beállítójellel el­látott, korrekció-beállító van, az adattárcsán pedig korrek­ciójel, ill. korrekciómező található. Egy másik célszerű kiviteli alaknál a forgótárcsa alsó szélén fogazás van, amely a vezérműben ágyazott tengely körül elfordulható második forgótárcsán levő fogaskerék­kel kapcsolódik, a forgótárcsán itt is adattárcsa van, kerü­lete mentén pedig — az első forgótárcsához hasonlóan — az említett tengely körül elforgatható korrekció-beállító található. A találmányt a továbbiakban annak néhány példaképpeni kiviteli alakja kapcsán ismertetjük részletesebben az ábrák segítségével, amelyek közül: az 1. ábra a mérőegységgel ellátott rajzgépet vázlatos nézetben mutatja; a 2. ábrán a mérőegység adattárcsával ellátott részét felnagyítva látjuk; a 3. ábra a mérőegység és vezérmű egyik kiviteli alak­jának nézetét mutatja, egyes részek kitö­résével; a 4. ábrán a 3. ábra IV—IV vonal mentén vett metszetét látjuk; 5. ábránk a 3. ábrát az V—V vonal mentén vett metszet­ben mutatja; a 6. ábra a 3. ábra VI—VI vonal mentén vett metszete; a 7. ábrán a mérőegységgel ellátott rajzgép további ki­viteli alakja látható nézetben; a 8. ábra a mérőegységgel ellátott rajzgépnek egy to­vábbi kiviteli alakját mutatja be nézetben; 9. ábránkon a 7. ábra szerinti kiviteli alak IX—IX vonal mentén vett metszetét látjuk; 10. ábránk a 8. ábra szerinti kiviteli alak X—X vonal mentén vett metszetét mutatja: a 11. ábrán a korrekció-beállító elvi vázlatát látjuk. Rátérve az 1. ábrára, azon a mérőegységgel ellátott rajz­gép elvi elrendezését mutatjuk be. Az (1) rajztábla felső élé­hez illeszkedik a (3) rajzgépet vezető (2) sín. Ebben a (2) sínben fut a (3) rajzgép (4) vezérsínjének (4a) kocsija az (1) rajztábla két széle között. A (4) vezérsínnek az (1) rajztábla felöli oldalán van elhelyezve a (8) fogasléc. Az (5) vezérmű a (4) vezérsínen úgy van megvezetve, hogy az (5) vezérmű függőleges irányban fel-le mozoghat. A (4) vezérsín (8) fo­gaslécéhez kapcsolódik az (5) vezérmű (6) forgótárcsája, a vele közös (12) tengelyen levő (14) fogaskeréken keresz­tül. (lásd 3. ábrát). A (6) forgótárcsán helyezhető el a cse­rélhető (10) adattárcsa, ezek különböző mértékegységeket vagy léptékeket tartalmaznak. Az (5) vezérműben horony van kialakítva, s ebben helyezkedik el vízszintes irányban mozgathatóan a (7) vonalzó, melynek első síkján (9) fogas­léc található. A (9) fogasléc a (8) fogasléctől eltérő síkban helyezkedik el, és így a (14) fogaskerék a (12) tengely irá­nyában történő elmozgatás útján akár a (8), akár a (9) fogas­léccel hozható kapcslódásba. A (7) vonalzóra van rögzítve a méretező-szerkesztő vo­­nalzós (15) rajzfej, melynek segítségével történik a kívánt távolságok bejelölése és maga a szerkesztés-rajzolás a (20) rajzlap síkján. Az (5) vezérmű (6) forgótárcsáját és vele együtt a (10) adattárcsát a (13) forgatógomb segítségével le­het elforgatni, az elfordulás és az együttjáró vízszintes, vagy függőleges elmozdulás mértékét a (11) korrekció­beállító mutatja. A 2. ábrán a (6) forgótárcsa, ill. az azon elhelyezett (10) adattárcsa részletesebben látható. Egy—egy (10) adattár­5 10 15 20 25 3C 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom