183809. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés több szivattyú nagy megbízhatóságú és egyenletes terhelést biztosító vezérléséhez szakaszos üzemnél

1 183 809 2 ÉS funkciójú áramkör második bemenetére van kapcsolva, továbbá a memóriának vagy az első kimenete invertáló áramkörön keresztül vagy az első kimenetéhez képest in­vertált második kimenete közvetlenül a második logikai ÉS funkciójú áramkör második bemenetére van kötve, vala­mint az első logikai VAGY fúnkciójú áramkör és a második logikai VAGY funkciójú áramkör második bemenetére a második tároló kimenetének egy-egy ága kapcsolódik. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés a szivattyúk váltakozó, szükség esetén együttes működtetésével az üze­melés megbízhatóságát megnöveli, s egyúttal főként szennyvíztelepi átemelőkutaknál lecsökkenti a folyadék szálas-rostos anyag tartalmából adódó üzemzavar ve­szélyét. A találmány tárgya kapcsolási elrendezés több szivattyú nagymegbízhatóságú és egyenletes terhelést biztosító ve­zérléshez szakaszos üzemnél, amely folyadéktárolók, így tartályok, medencék stb., leginkább szennyvíztelepi áte­­melőkutak folyadékszintjének adott határok között tartásá­ra szolgáló szivattyúk működtetésénél alkalmazható. A ta­lálmány szerinti kapcsolási elrendezésnek első szivattyú kapcsolására szolgáló első vezérlő szerve és második szi­vattyú kapcsolására szolgáló második vezérlő szerve van. Ismert, hogy a folyadéktárolókban a folyadékszint adott határok között tartásához legalább két szivattyút alkalmaz­nak . Az első szivattyú a rendeltetésszerű üzemi használatra szolgál, a második az előbbi üzemzavara, meghibásodása vagy túlterheltsége esetére tartalélszivattyút képez. A szi­vattyúk vezérléséhez úszókapcsolókat alkalmaznak, ahol az első — üzemi — szivattyú kapcsolására használt úszó­kapcsolókat a megengedett maximális és minimális folya­dékszintre állítják, a második — tartalék — szivattyú mű­ködtetésére szolgáló egyik úszókapcsolót egy „vész” szintre állítják, míg másik úszókapcsolóként pedig az egyik első szivattyút vezérlő úszókapcsolót használják. Az úszókapcsolók bójaszerű kialakításának, villamos kapcso­lót magábafoglaló úszótestjükhöz függesztő kábel csatla­kozik, amely egyben a villamos kapcsolatot is adja. A villa­mos kapcsoló többnyire az úszótest helyzetére érzékeny kialakítású higany kapcsoló, amely a szivattyúk vezérlésére szolgáló mágneskapcsolókat működteti. Az ismertetett megoldás szennyvíztelepek átemelőkut­­jainál a szennyvíz szintjének adott határok között tartásá­hoz nem tekinthető kielégítőnek. Számos hátrányosság adódik az úszókapcsolókkal való vezérlésből, ugyanis a szennyvízben előforduló szálas-rostos anyagok az úszó­kapcsolókra, leginkább a kábelhez csatlakozó nyakrésznél rátapadnak, a szennyvíz örvénylő mozgása következtében rácsavarodnak. A sodródó úszókapcsoló helyzete labilis, kapcsolása bizonytalanná válhat. További hátrányosság, hogy a rátapadt és örvénylő mozgással sodort szennyező­dés, járulékos súlyánál fogva, az úszótestet a kábelről lesza­kíthatja. Ugyanakkor a szálas-rostos szennyezőanyagok a fenékrészre letapadnak, a szivattyúk alá lerakódnak és az üzemi szivattyút is gyakran, de különösen a ritkábban üze­melő tartalékszivattyút lefojtják, gyakorlatilag rendeltetés­­szerű üzemét meggátolják. Akár az úszókapcsolókkal, akár a szivattyúkkal kapcsolatosan jelentkezik üzemzavar, mindegyik esetben az elhárítás csak hosszadalmas, piszkos munkával végezhető, s gyakran a munka elvégzéséhez az átemelőkutat le kell ereszteni vagy a szivattyúkat kell ki­emelni, ami a szennyvíztisztító telep rendeltetésszerű üze­mében további hátrányosságokat okoz. A felsorolt nehézségek és hátrányosságok feladattá tették olyan megoldás kidolgozását, amely a folyadékszint, fő­ként a szennyvízszint nagyságától függően szakaszosan üzemeltetett szivattyúk működését megbízhatóbbá teszi, s egyben csökkenti a folyadék tartalmából, főként a szenny­víz szálas-rostos anyag tartalmából származó üzemzavarok lehetőségét. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a szaka­szos üzemelésből adódó hátrányosságok, főként az elfojtó­­dás csökkenthető az üzemiként és tartalékként alkalmazott szivattyú egyenletesebb terhelésű működtetésével. Továb­bi, az előbbihez kapcsolódó felismerésünk, hogy a szi­vattyúk egyenletesebb terhelésű működtetése legkedve­zőbben olyan vezérlés alkalmazásával oldható meg, amely egyrészt nem tesz különbséget üzemi és tartalék szivattyú között, továbbá, amely vezérlés elektronikus, nem tartal­maz kismegbízhatóságú mozgó vezérlőelemeket, és cél­szerűen az érzékelni kívánt folyadékszinteknek megfelelő­en elhelyezett érzékelők között a folyadék villamos vezetését felhasználva állítja elő a szivattyúk vezérléséhez szükséges jelet. A feladat találmány szerinti megoldása kapcsolási elren­dezés több szivattyú nagymegbízhatóságú és egyenletes terhelést biztosító vezérléséhez szakaszos üzemnél. A kap­csolási elrendezés első szivattyú kapcsolására szolgáló első vezérlő szervet és a második szivattyú kapcsolására szol­gáló második vezérlő szervet foglal magába. A megoldás lényege, hogy az első vezérlő szerv bemenetére első logikai VAGY funkciójú áramkör kimenete, a második vezérlő szerv bemenetére második logikai VAGY funkciójú áram­kör kimenete van kapcsolva, az első logikai VAGY funkció­jú áramkör első bemenetére első logikai ÉS funkciójú áramkör kimenete, a második logikai VAGY funkciójú áramkör első bemenetére második logikai ÉS funkciójú áramkör kimenete ven kötve, továbbá első tárolója és máso­dik tárolója van, az első tároló első bemenetére első erősítő kimenete, a második tároló első bemenetére második erő­sítő kimenete csatlakozik, az első tároló és a második tároló második bemenetére harmadik erősítő kimenetének egy­­egy ága csatlakozik, az első tároló első kimenete elágaztat­va az első logikai ÉS funkciójú áramkör első bemenetére és a második logikai És funkciójú áramkör első bemenetére van csatlakoztatva, továbbá memóriája van, amelynek első bemenete az első tároló első kimenetéhez invertáló áram­körön keresztül vagy az első tároló első kimenetéhez képest invertált második kimenetéhez van csatlakoztatva, a me­móriája első kimenete az első logikai ÉS funkciójú áram­kör második bemenetére van kapcsolva, továbbá a memóri­ának vagy az első kimenete invertáló áramkörön keresztül vagy az első kimenetéhez képest invertált második kimene­te közvetlenül a második logikai ÉS funkciójú áramkör má­sodik bemenetére van kötve, valamint az első logikai VAGY funkciójú áramkör és a második logikai VAGY funkciójú áramkör második bemenetére a második tároló kimeneté­nek egy-egy ága kapcsolódik. A találmány szerint megvalósított kapcsolási elren­dezés első erősítője úgy van vezérelve, hogy maximá­lis folyadékszint elérése esetén, a harmadik erősítő úgy van vezérelve, hogy minimális folyadékszint elé­rése esetén, és a második erősítő pedig úgy van vezé­relve, hogy egy, a maximális folyadékszintet megha­ladó kitüntetett ún. „vész” szint elérése esetén kap vezérlőjelet. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom