183806. lajstromszámú szabadalom • Mérési elrendezés elektromágneses sugárforrások sugárzási energiájának a mérésére

1 183 806 2 sítják meg. Hátrányos ennél a kiértékelési módszernél, hogy a sugárzásról kapott adatok kiértékelése nem azonnal történik meg, és sorozatvizsgálatoknál vagy több sugárfor­rás vizsgálata esetén az eljárás nem alkalmazható. A találmány célja, hogy egy olyan mérési elrendezést valósítson meg, amely alkalmas elektromágneses sugár­források sugárzási energiájának nagypontosságú, rövid mérésidejű, valamint környezettől független mérésre. További cél az, hogy ez a mérési eljárás viszonylag egy­szerű alkatrészekkel és egyszerű technológiával legyen megvalósítható, és ezáltal gyors, szériaszerű méréseket lehessen elvégezni nagyszámú sugárforrás esetén is. A találmány feladatát abban látja, hogy egy új megoldást valósítson meg elektromágneses sugárforrások által létre­hozott hőenergia elvezetésére és mérésére. A találmány szerinti mérési elrendezés az elektromágne­ses sugárforrások sugárzási tulajdonságait a kalorimetriás mérési elv alkalmazásával valósítja meg, mérőfejek segít­ségével, amely mérőfejek abszorberből, hőelemekből és hőtartályból állnak. A találmány lényege abban van, hogy a hőelem sorozatok egy külső és egy belső, minden esetben önmagában zárt termikus és villamos vezető lemezes szer­kezetből vannak kiképezve, ahol az egyes lemezelemek hő­ellenállás hidakon keresztül vannak összekötve a belső le­mezes szerkezettől a külső lemezes szerkezet felé, továbbá ezek a hőelemek sorba vannak kapcsolva, továbbá, hogy a belső, önmagában zárt lemezes kialakítás belsejében az ab­­szorber elemek termikusán vezető kapcsolatban vannak egymással, és a külső önmagukban zárt lemezes elemek termikus vezető kapcsolatban vannak a hőtartállyal, továbbá egy kiértékelő egység van a hőelemsorozat csatla­kozásaihoz csatlakoztatva. A külső és belső lemezes szerkezet egyes lemezei kör­gyűrű alakban lehetnek elhelyezve. Természetesen más geometriai alakzatban is elhelyezhetők. A külső és a belső lemezes szerkezet lemezelemeinek a száma célszerűen azonos, de a kívánt mérési pontosságtól függően bizonyos határok között változtatható. A találmány egyik előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy a belső és a külső lemezes szerkezet, valamint az eze­ket összekötő hőellenállás hidak sík vezeték nyalábok for­májában vannak kialakítva egy termikusán és villamosán szigetelő alapanyagon. A hőtároló egy termikusán jól vezető anyagból kialakí­tott tároló, amelynek hőkapacitása a hőelemsorozat hőka­pacitásának sokszorosa kell legyen. A hőellenállás hidak általában ellenálláshuzalból vannak kialakítva és a lemezes elemekkel villamosán és termikusán vezető kapcsolatban vannak. A már ismertetett mérőfej segítségével igen rövid idő alatt, nagy pontossággal és nagy elbontóképességgel meg lehet mérni az elektromágneses sugárforrás energiá­ját. Ezen mérési eljárás további kiegészítő elemek segítsé­gével alkalmas a sugárzás divergenciájának megállapítá­sára is. Ebben az esetben legalább két mérőfejet kell a sugárnyaláb útjába elhelyezni, és a mérőfejeknek azok az abszorberei, amelyek a sugárforrástól a legtávolabb van­nak a középpntjukban nyílásokkal vannak ellátva, amely nyílások mindenkor a sugárforrás felől nézve előre meg­határozható, szabadon kiválasztható térszögnek felelnek meg. A találmány egyik további előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy legalább három mérőfej van egymásután a sugár útjába elhelyezve, és az abszorber elemeknek a nyílá­sai a sugárforrástól való távolságuktól függően egyre kiseb­bek lesznek, azaz a távolabb levő abszorberen kisebb nyílás van. Ezzel a módszerrel lehetőség van arra, hogy külön­böző térszögek mellett az energiaeloszlást megmérjük. A kapott mérési eredmények kijelzésére és kiértékelésére azáltal van lehetőség, hogy a mérőfejekhez tartozó kiérté­kelő egység egy további központi kiértékelő egységgel van összekapcsolva. Ezen mérési elrendezés segítségével lehe­tőség van sugárforrások sugárzási energiájának a mérésére és megvizsgálására, továbbá sugárforrások sugárzási di­vergenciájának mérésére, luminescensdiódáknál vagy lé­zereknél, impulzus üzemmódban vagy tartós üzemmód­ban. A mérés gyorsan és kívánt pontossággal valósítható meg. Azáltal, hogy a sugárforrás összenergiáját valamint a sugárzási divergenciát egyidejűleg tudjuk meghatározni, a mérési idő tényleges értékét is megkapjuk. A sugárforrás fluktuációja, amely a rendszerből fakad, valamint az eset­leges és szükséges középérték képzés mérési hibát nem okoz. A mérési eredmények igen nagy biztonsággal adód­nak. A találmányt a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével ábrákon ismertetjük. Az 1. ábra a mérőfej vázlatos rajzát mutatja egy, a sugárzás energiájának mérésére kialakított mérési elren­dezésnél, a 2 ábra a mérőfejben levő hőelemsorozat vázlatos rajza, a 3. ábra egy olyan mérési elrendezést mutat a sugárzási energia mérésére, ahol a környezeti hőmérséklet változásának zavaró hatása ki van küszöbölve, a 4 ábra a kiértékelő berendezés egyik előnyös kiviteli alakját mutatja, az 5. ábra egy olyan mérési elrendezés vázlatos rajzát mutat­ja, ahol a sugárzási energiát és a sugárzás diver­genciáját is mérhetjük, a 6 ábra a sugárzási energia és sugárzás divergenciájának meghatározásához egy további mérési elrende­zést mutat be. Az 1. ábrán bemutatott vázlatos mérési elredezés elektromágneses sugárzás energiáját méri kalorimetriás mérési elv alkalmazásával. Ennél a mérési elrendezésnél a mérőfej egy 1 abszorberből, egy 2 hőelemből és 3 hőtároló­ból áll, és az 1 abszorber megfelelően hővezető kapcsolat­ban van a 3 hőtárolóval. Az ábrán a 2 hőelemek sorozata csak vázlatosan van bemutatva, részletesebben ez a 2. áb­rán látható. A 2 hőelem, ahogyan 2. ábrán látható, jó villa­mos és termikus vezetőképességű önmagukba zárt 4 külső és 5 belső lemezes szerkezetből van kialakítva. A könnyebb érthetőség kedvéért a lemezeknek csak igen száma van megrajzolva. A lemezek számát ugyanis a mérés pontossá­ga határozza meg, amelyet az adott mérési elrendezéstől megkívánunk. Az 5 belső és a 4 külső lemezek egyes leme­zei 6 hőellenállással vannak egymással összekapcsolva. Az egyes lemezeken átáramló hő jobb integrálása érdekében a lemezek 7 összekötő vezetékkel egymással sorba vannak kapcsolva. A 2 hőelem kivezetései 7 összekötő vezetékek­kel vannak a 8 kiértékelő berendezéshez csatlakoztatva. Az 1. ábrán jól látható, hogy az 1 abszorber hővezető érintkezésben van az 5 belső lemezes szerkezet minden egyes lemezével. A 4 külső lemezes szerkezet egyes leme­zei pedig hővezető kapcsolatban vannak a 3 hőtartállyal. A 3 hőtároló egy termikusán jól vezető anyagból, például réz­ből van kialakítva, amely 3 hőtartálynak a hőkapacitása a 2 hőelem hőkapacitásának sokszorosa. Az elektromágneses sugárforrás egy 9 sugárnyalábot bo­­csátki, amely az 1 abszorberbe csapódik be. Az abszorber lehet tárcsaalakú vagy például kúpalakú is. Tárcsaalak ese­tében az abszorbciós tulajdonság növelése érdekében cél­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom