183781. lajstromszámú szabadalom • Berendezés változó mennyiségű és szennyezettségi fokú olajos, iszapos szennyvizek tisztítására
1 183 781 2 A találmány berendezés szennyvizek tisztítására, különösen változó mennyiségű és szennyezettségi fokú olajos és iszapos szennyvizek tisztítására, amelynek olajfogó tere, iszapgyűjtö tere, derítő tere, kiegyenlítő tere és szűrt víz tere van. Az olajos, iszapos szennyvizek általában a gépjármű mosókban keletkeznek, viszonylag kis mennyiségben (5—30 m3/ó), de nagy olaj- és iszaptartalommal (500—2000 g/m3). Az ipari üzemek jelentős többségében is szükséges az olajos, iszapos szenny izek helyi tisztítása (pl. üveggyárakban, vas- és gépipari üzemekben, építőiparban stb.), mivel az iszap az elvezető csatornahálózat dugulását, az olaj a csatorna állagának gyors tönkremenetelét eredményezi. Az ilyen jellegű szennyvizek keletkezési helyen történő tisztítása akkor is szükséges, ha az adott üzem, pl. egyéb természetű szennyvizeinek tisztítására központi szennyvíztisztító egységgel rendelkezik. A tisztítási követelmények eltérőek, de — főként az olajtartalomra vonatkozóan — szigorúak. Az olaj- és iszapszennyeződést tartalmazó szennyvizek egyik jellemző tulajdonsága, hogy azokból — a fajsúlykülönbség hatására — az olajféleségek részben a víz felszínére úsznak, az iszapféleségek pedig részben leülepednek. Az egyidejűleg jelentkező félúszás és ülepedés mértékét számos tényező, mint pl. anyagi minőség, hőmérséklet, emulziót és szuszpenziót stabilizáló detergensek (pl. mosószerek) jelenléte, az ülepítő olajfogó műtárgy hidraulikai kialakítása stb. jelentősen befolyásolják. Az olaj- és iszapszennyeződést tartalmazó szennyvizek másik jellemzője, hogy azok többnyire szakaszosan keletkeznek, változó mennyiségben. A szennyvizek keletkezésének mennyiségi változásait befolyásolja a mosókapacitás, az időjárás, a forgalom, a területi sajátosságok, a géppark összetétele, stb. A mechanikai olajfogókkal a szigorított szennyvíztisztítási követelmények nem elégíthetők ki, és a közcsatornába történő bevezetés engedélyezésének feltételei is csak ritkán teljesülnek, ezért szükséges a drágább utótisztítási fokozatok kiépítése (derítés, dotálás, szűrés stb.). Ezek kiépítendő kapacitása és üzemeltetése nemcsak a mechanikai előtisztítás mértékétől függ, hanem attól is, hogy az előtisztító és az utótisztító közé napi szennyvízhozam kiegyenlítő szívóteret beiktattak-e vagy sem. A jelenlegi gyakorlatban a hosszanti átfolyású mechanikai iszap- és olajfogó berendezéseket alkalmazzák. A hosszanti átfolyású műtárgyban az iszap visszatartására bukófalat építenek, amely egyúttal közel állandó vízszintet tesz lehetővé, és a felúszott olajok visszatartására a bukó elé épített merülőlap szolgál. Az olajok lefölözésére réseit csövet alkalmaznak, amely a vizes olajat gyűjtőaknába vezeti. A közismert hosszanti átfolyású mechanikai iszap- és olajfogó berendezésnek különböző hátrányai vannak. A víz felszínére felúszott olajok — vékony rétegben — a vízfelületet teljesen elzárhatják a levegőtől. Réseltcsővel, vagy oldalbukóval vagy lefúvatóval végzett olajfölözés esetén kevés olaj és sok víz kerül az olajgyűjtő aknába, ahol a folyadékszint gyorsan eléri a bukó által meghatározott magasságot, amikor a víz- és olajelvétel időszakosan megszűnik. Az olajgyűjtő akna alsó teréből a kiülepedő vizet vissza kell szivattyúzni a műtárgyba. Kedvezőtlen az is, hogy a víz felszínére felúszott olajok — nyitott medencék esetén — intenzív zápor hatására, többségükben a kifolyó vízbe kerülnek. Zárt műtárgy esetén pedig növekszik a tűz- és robbanásveszély. További hátrány, hogy a hosszanti átfolyású mechanikai iszap- és olajfogó berendezés teljes hosszában lerakódik a fenéken az iszap és azt el kell távolítani. A fenéken folyamatosan növekvő iszapszint nem ellenőrizhető, csökken a szennyvíz átfolyási keresztmetszete, romlik az ülepített víz minősége. Az iszapok a fenéktérben részben cementálódnak, és kivételük legtöbb esetben csak markológéppel lehetséges az iszap fölötti víztéren keresztül. Ezeknél a tisztítás nehézkes és az iszapszállítás is további szennyeződések forrása. Az egyéb gépi berendezések, mint pl. kotrók vagy nem váltak be, vagy igen költségesek. A szakaszos szennyvízbeömlés hatására bukó által stabilizált vízszint esetén a műtáigy is szakaszosan működik, abból a vízkifolyás is szakaszos és változó a kifolyó szennyvíz minősége is. Továbbtisztítás esetén költséges kiegyenlítő műtárgy építése szükséges. Ismeretesek a hosszanti átfolyású párhozamos lemezes olajfogók és iszapülepítők. Ezeknél fokozottan jelentkezik a fenéktérbe és a lemezekre ülepedő iszapok eltávolítási nehézsége, ezért az ilyen műtárgyakat csak utóülepítési és/vagy olaj felúsztatási jelleggel célszerű üzemeltetni. Újabban elterjedtek a hosszanti átfolyási műtárgyak előtt alkalmazott kör keresztmetszetű iszapfogók, melyek vagy függőleges átfolyásúak, például dortmundi típusúak, vagy tangenciális vízbevezetésűek. Ezek legfőbb előnye, hogy a gyorsan kiülepedő iszapok a kúpos térben koncentrálódnak, ahonnan iszapszivattyúval vagy sűrített levegővel kiemelhetők. Hátrányuk, hogy az olajfelúszáshoz és olajfölözéshez utótisztító olajfogó műtárgy szükséges. Az ismertetett mechanikai tisztító berendezésekkel csak korlátozott mértékű szennyvíztisztítási hatékonyság érhető el. E műtárgyak általában csak az 1—2 óra alatt felúszó olajok és ülepedő iszapok leválasztását teszik lehetővé, és nem oldják meg a kis átmérőjű kolloidok (szuszpenziók és emulziók) fázisszétválását. Kolloidális méretű szennyeződések eltávolítására továbbiműtárgyakat, mint pl. vegyszeres derítőket, flotálókat, szűrőket stb. vagy ezek kombinációját kell alkalmazni. A leggyakoribb eset, hogyamechanikai tisztítás után vegyszeres derítés és szűrés következik. A találmány célja olyan berendezés kifejlesztése, amely egyesíti magában az olajfogó teret, az iszapgyűjtő teret, a derítő teret, a kiegyenlítő teret és a szűrt víz terét. A találmány feldata ezen belül olyan berendezés kialakítása, melyben hatásosan tisztulnak a vegyszerrel kezelt változó mennyiségű és szennyezettségi fokú olajos és iszapos szennyvizek. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a nyers szennyvízhez előnyösen lehet derítő vegyszert adni és az egyesített műtárgyban a szennyvízben lévő iszap leülepedik, az olaj pedig a szennyvíz tangenciális bevezetésének is köszönhetően, forgásba jön, fölúszik és egy helyen összegyűlik. A víztől elválasztott iszap és olaj is különkülön eltávolítható. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti berendezés szennyvizek tisztítására oly módon van kialakítva, hogy az olajfogó tér, az iszapgyűjtő tér, a derítőtér, a ki-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
