183761. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vezetékből kiáramló közeg térfogatarányos adagolására

1 183 761 2 A találmány tárgya berendezés vezetékből kiáramló kö­zeg térfogatarányos adagolására, célszerűen meszes vízlá­gyító berendezés mésztejének adagolására. A találmány szerinti berendezés legcél szerűbb gyakorlati alkal mazása a meszes vízlágyító berendezésnél lehetséges. Az adagolás céljára önmagában ismert buktatóedényt is alkalmazunk. Buktatóedényeket adagolás céljára régebben csakis mészszódás— vagymészszódástrisós — vízlágyító berendezéseknél alkalmaztak. A merülő serleg a merülés során felvett tartalmát a tartály tetején átemelve öntötte ki, és ezt a folyadékot szóda- vagy trisóoldat adagolására hasz­nálták. Ilyen adagoló ábrája látható Őri Róbert: ,,Tápvízelőké­szítés erőművek üzemében” című 1949-ben Budapesten kiadott könyve 38. oldalán. Az ioncserélési rendszerek elterjedésével a mész-szóda­­trisós lágyítók elvesztették korszerűségüket, a meszes víz­lágy ítás mint előlágyítás azonban továbbra is megmaradt. Ismeretes, hogy a kisebb teljesítményű meszes vízlágyí­tó berendezések mészadagolását minden esetben mésztelí­­tővel oldják meg. Nagyobb teljesítmény esetén (50—100 m3 felett) kiala­kult gyakorlat szerint a mészadagolás szokásos módja az, hogy a mésztejet egy fordulatszámát és lökethosszát szabá­lyozható szivattyúval a reaktorba nyomják és az adagolan­dó mésztej mennyiségét a nyersvíz minőségétől és a reakto­ron átvezetett nyersvízmennyiségtől függően személyi be­avatkozással irányítják. Nagy kondenzációs erőművek mészlágyító berendezései többnyire folyamatos terheléssel járnak, így a személyi beavatkozásra ritkán kerül sor. Az adagoló szivattyúk, mint ismeretes, igen költségesek. A fent ismertetett nagyobb teljesítményre méretezett megoldások hátránya, hogy változó teljesítmény esetén, valamint a mésztej koncentrációnak beállítása nagyobb képzettségű személyzetet igényelt. Ipari kazántelepeknél a teljesítmény ingadozás a nap különböző szakában, továbbá az évszakoktól függően is állandó, ezért az adagolószivaty­­tyús megoldásokat ipari kazántelepek esetén ritkán alkal­mazzák. Nagyobb teljesítményű szeszes vízlányító berendezések mésztelítőit és reaktorait a szabadban szokásos elhelyezni, vagy pedig, ahol a szakaszos üzem miatt a téli lágyveszély fennáll, a reaktort és mésztelítőt — még nagyobb teljesít­mény esetén is — épületen belül célszerű elhelyezni. Ipari kazántelepeknél a meszes vízlágyító berendezések elhelye­zése nagy helyigényük miatt problémákat okozhat, és az épületben való elhelyezés lényegesen megnöveli a beruhá­zási költséget, mert a mésztelítő felső szintjét 7—8 m ma­gasra kell helyezni, mely magasság felett a vízelosztó keze­lő személyzetnek mozognia kell. így az épület belmagassá­ga kb. 10 m kell legyen. Ezen berendezések nagy hátránya ezért, hogy a helyigény és az épületek nagysága tetemes költségtöbb'ítet, sokszor megoldhatatlan porblémát jelent. Célunk, hogy találmányaink útján a fenti hátrányokat je­lentősen csökkentsük. Rájöttünk ugyanis arra, hogy a mésztelítő elhagyható, amennyiben a meszes vízlágyító reaktorba bevezetett nyersvízhez megbízhatóan térfogatarányosan adagoljuk a meszet és ezt az eddig alkalmazott telített mészvíz helyett a mésztejjel végezzük az ipari kazántelepeknél. Fenti új megoldást az teszi lehetővé, hogy a mésztej ada­golását az erre a célra eddig nem alkalmazott buktató­edénnyel, valamint a mésztejben elhelyezett új merülő­edény alkal mazásával biztosíthatjuk olymódon, hogy a me­rülőpohár alsó kivezetését flexibilis csővel csatlakoztatjuk a meszes vízlágyító reaktorhoz. A találmányi gondolatot kiegészíti az a felismerés, hogy a mésztej koncentrációjá­nak állandóságát az adagolótartály túlfolyója és az adagoló­tartály bevezetése közötti állandó folyadékrecirkulációval biztosíthatjuk. A találmány berendezés vezetékből kiáramló közeg tér­fogatarányos adagolására, célszerűen meszes vízlágyító berendezés mésztejének adagolására, ahol az anyagszállító vezeték egy fix tartályban elhelyezett tengely körül elfor­gathatóan elrendezett buktatóedényhez csatlakozik. A tar­tály kivezető vezetéke egy meszes vízlágyító reaktorhoz van kötve. A bukatóedény tengelyéhez kar van erősítve, amelynek egyik felén állítható ellensúly van elhelyezve, a kar másik fele rúd útján adagolótartályba elhelyezett merü­lőedényhez van kötve. A találmány lényege abban van, hogy a merülőedény nyugalmi helyzetében az adagolótartály folyadékfelszíne felett, a bukatóedény billent helyzetében pedig az adagoló­tartály folyadékszintje alatt helyezkedik el. A merülőedény alsó része flexibilis cső útján a meszes vízlágyító reaktor­hoz csatlakozik. Az adagolótartály folyadékszintjének ma­gasságában túlfolyó van elhelyezve, amely egy keverőtar­tályhoz csatlakozik. A keverőtartály elvezetőcsöve szivaty­­tyúhoz van kötve, míg a szivattyú és az adagolótartály kö­zött összekötővezeték helyezkedik el. A találmány szerinti berendezés lényege tehát, hogy a buktatóedény bukása révén mozgásba hozott merülőedény mésztejet (Ca/OH/2) tartalmazó adagoló tartályba merül, amelynek folyadékszintje túlfolyóval van biztosítva. A túl­folyás egy alacsonyabb szinten elhelyezett, az adagolandó mésztejet tartalmazó tartállyal van összekötve, amely tar­tályra helyezett vezeték szivattyú nyomócsonkjához kap­csolódik. A szivattyú nyomócsonkjához csatlakozó veze­ték a mésztejet a merülőedényhez csatlakozó adagolótar­tályba szállítja. A merülőedényből a mésztej annak alsó ré­szén elhelyezett kifolyónyílásán távozik és ahhoz flexibi­lis folyadékelvezető cső csatlakozik, amelyből az adagolt mésztejet közvetlenül vagy közvetve meszes vízlágyító reaktorba vezetjük be. A találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alak­ját rajz alapján ismertetjük részletesebben. Az ábrán látha­tó, hogy az áramló közeg az 1 vezetékenérkezika2 buktató­edénybe. Ha a 2 buktatóedény telt állapotában a közeg súlyától a 3 tengelye körül lebukik, a 4 buktatótartályon kívül a 3 tengelyre erősített 5 kar a 6 rúd segítségével a 7 merülőedényt a 8 mésztejet tartalmazó adagolótartály­ban a folyadékszint alá süllyeszti, így az megtelik mész­tejjel. A 2 buktatóedény a lebukás következtében kiürül, mely után azt az 5 karon lévő 9 ellensúly visszaállítja ere­deti állapotába. A 4 buktatótartályba került közeg a 10 vezetéken át a 11 mészlágyító reaktorba távozik. A 2 buk­tatóedény eredeti állapotába való visszaállásával egyidő-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom