183741. lajstromszámú szabadalom • Szárítóberendezés főleg mezőgazdasági szemestermények számára
1 183741 2 berendezések között vannak az előbbiekben leírtaktól eltérő megoldások is. Egy részük különleges hőhasznosítási megoldásokat, más részük ún. differenciált szárítást valósít meg. A legtöbbjükről elmondható azonban, hogy vagy egyenletesen szárítanak, de nagy a hőfelhasználásuk, vagy kevesebb energiát használnak, de szárítási munkájuk egyenlőtlen. Az ismertetett berendezések egy jelentős része azért nem alkalmazható, mert szennyezi a környezetet. A találmány célja, olyan szárítóberendezés kifejlesztése, amely különböző fajta szemestermények szárítására alkalmas, anélkül, hogy rajta szerkezeti változtatást kellene végrehajtani, képes az ün. differenciált szárításra és energiafelhasználás szempontjából gazdaságos. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy kedvező szárításteljesítmény és vele együtt optimális energiabefektetés akkor érhető el, ha a szárítást három lépcsőben — primér, szekundér és terciér szakaszban — végezzük és az utolsó ún. hűtőzónán átáramoltatott levegő hőtartalmát, valamint a középső szekundér szakaszból eltávozó levegő hőtartalmát sorba kötött vezetéssel kétszer regeneráljuk és további szárításra hasznosítjuk. Ily módon ugyanis a szárítandó anyagon háromszorosan tudjuk a levegőt keresztüljuttatni és kiküszöböljük mind a meggyulladás, mind pedig a környezet porszennyezettségének veszélyét. Ez utóbbi, azáltal, hogy a port tartalmazó szárítólevegőt a még nedves terményen vezetjük át, amely mintegy „nedves szűrő” a szennyeződést megköti. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti szárítóberendezés, főleg szemcsés anyagok, pl. mezőgazdasági szemestermények nedvességtartalmának eltávolítására — amely berendezésnek a szárítandó anyagot befogadó, hosszanti irányban elnyúló, célszerűen állóhelyzetű és a szárítandó anyag hosszirányú, előnyösen gravitációs végighaladását megengedő szárítószekrény, a szárítószekrénynek a szárítandó anyagot fogadó töltőgarata, valamint a már megszárított anyagot kibocsátó ürítőfeneke van, a szárítás az anyagon annak haladási értelméhez viszonyítva keresztirányban átáramoltatott nagy hőtartalmú gáz halmazállapotú szárítóközeggel, célszerűen forró levegővel történik, melynek során a szárítandó anyag nedvességtartalmát a szárítóközeg többszörös áthaladása közben, általában három ütemnek tekinthető egy primér, egy szekundér és egy terciér szárítási szakaszban veszti el, a szárítószekrény palásfelületét legalább egyes szakaszokon a szárítóközeg átáramlását megengedő légáteresztő határolófal alkotja, a légáteresztő hat rolófal külső oldalán a szárítóközeget a szárítószekrényben lévő anyaghoz irányító egy vagy több légszekrény van elhelyezve, az egy vagy több légszekrény pedig csővezetékek útján a szárító közeg fűtésére és nyomásviszonyainak beállítására alkalmas részekkel, így tüzelőszerkezetet és nyomásfokozót, pl. ventilátort tartalmazó légkezelő egységgel van kapcsolatban — oly módon van kialakítva, hogy a légszekrények száma legalább négy, és közülük egy légszekrény a szárítószekrény primér szárítást megvalósító előszárító szakaszához, két légszekrény a szekundér szárítást végző utó szárító szakaszához és egy légszekrény a terciér szárítást szolgáló hűtőszakaszához van hozzárendelve, a légkezelő egységek száma legalább kettő, amelyek közül az első légkezt lő egység a hűtőszakasz mentén elhelyezett, depresszió alá helyezett szívó légszekrénnyel, valamint az utószárító szakasz mentén elhelyezett, túlnyomás alá helyezett nyomó légszekrénnyel, a második légkezelő egység pedig az utószárító szakasz mentén elhelyezett, depresszió alá helyezett szívó légszekrénnyel, valamint az előszárító szakasz mentén elhelyezett, túlnyomás alá helyezett nyomó lég szekrénnyel van összeköttetésben. A találmány szerinti szárítóberendezés további ismérve lehet, hogy az utószárító szakasz két légszekrénye a szárítószekrény két oldalán egymással átelleneser helyezkednek el. Az első légkezelő egységnek tüzelőszerkezetet tartalmazó hőtermelője, valamint ventilátora van, a hőtermelő és a ventilátor közé pedig keverőház van beiktatva. A keverőház a ventilátorral szí/ócsonk, a hőtermelővel csatlakozócsonk útján va rnak összeköttetésben. Az első légkezelő egység ventilátora nyomóvezeték útján az utószárító szakasz nyomó légszekrényével, keverőháza pedig szívóvezeték útján a hűtőszakasz szívó légszekrényével van összeköttetésben. A második hőkezelő egységnek ugyancsak tüzelőszerkezetet tartalmazó hőtermelője, valamint ventilátora van, a hőtermelő és a ventilátor közé pedig keverőház van beiktatva. A keverőház ezúttal is a ventilátorral szívócsonk, a hőtermelővel csatlakozócsonk útján van összeköttetésben. A második hőkezelő egység ventilátora — az első hőkezelő egységgel azonos módon — nyomóvezeték útján az előszárító szakasz nyomó légszekrényével, keverő háza pedig szívó vezeték útján az utószárító szakasz szívé légszekrényével van összeköttetésben. A találmány szerinti szárítóberendezés egy sor előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Ezek között a legfontosabb az, hogy a szárítandó anyagon való háromszoros légátvezetés és kétszeres regenerálás eredményeképpen az eddig ismert berendezéseknél kedvezőbbe válik a fajlagos hőfelhasználás, és nem kell számolni sem a szárítandó anyag meggyulladásának, sem a környezet porszennyeződésének veszélyével. Kedvező az is, hogy a két hőtermelő egység működtetésének összehangolásával mód van arra, hogy a p imér és a szekundér szárítást megvalósító elő- és u ószárító zónákban beállíthassuk a szárítólevegő kívánt hőmérsékletét és ezzel együtt a szárítás végrehajtását a szárítandó anyag természetéhez és mindenkori nedvességtartalmához igazodva optimalizálhassuk. Lehetőség van a két légkezelő egység tevékenységének automatizált összehangolására is. További előny, hogy a három szárító zónában a terményt a szárító közeg váltakozó irányból járja át, ezért a termény felmelegedése egyenletes, az egyes rétegek túlmelegedése elkerülhető és így a szárítás is egyenletessé válik. Az eddig elvégzett kísérletek azt mutatták, hogy a szárítószekrény előszárító szakaszában kialakuló nedvességkülönbségek az utószárító részen átáramló nagy \ őtartalmú levegő hatására — amely a primér szakaszon áthaladó, ugyancsak meleg levegővel ellentétes 1 aladási értelmű — teljesen kiegyenlítődik. Ily módon £ megszárított termék végül is egyenletes nedvességtartalmúvá válik. Kedvező, hogy a hűtőszakaszban átáramló hűtőlevegő haladási iránya ugyancsak ellentétes az utószárító szakaszon áthaladó szárítólevegő irányával. Ennek következtében a hideg levegő már kisebb hőmérsékletű terménnyel találkozik, ami a hűlés ütemét csökkenti, ezáltal pedig egyenletességét fo5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
