183740. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagypontosságú fénymérésre

1 1 «S3 740 2 többcsatornás fénymérő esetén analóg-digitális átala­kítóik) és/vagy aritmetikai áramkör van csatlakoztat­va, amely(ek) kimenete számkijelzőikére és/vagy di­gitális adatrögzítőre csatlakozik. A találmány sokféle fotometriai és radiometriai rendszerben való egyszerű alkalmazhatóságát teszi le­hetővé az, hogy a fényérzékelőhöz illesztett színszűrő­tartóval ellátott optikai feltét, nagylátószögű optikai feltét és sötétítő optikai feltét vagylagosan, leesés el­len biztosított csavaranyának és egymáshoz illesztet­­ten kialakított felületeknek a segítségével a belső ter­mosztáthoz csatlakoztatható. A találmány egyik előnyös kivitelénél a belső ter­mosztáthoz mind a színszűrőtartó optikai feltét, mind pedig a nagylátószőgű optikai feltét koszinusz feltétet is tartalmazó kiviteli alakban is csatlakoztatható. Előnyt jelent az is, hogy a fényérzékelő a második árnyékolt üregben elhelyezett szigetelő lemez csatla­kozóiba — a szükségszerűen közbenső, hőérzékelőt és fűtőelemet tartalmazó, első árnyékolt üreg ellenére — közvetlenül dugaszolhatóan — vagyis bonthatóan — csatlakoztatható. A fényérzékelő ugyanis a berende­zésnek drága alkateleme. A fénymérő berendezés ab­szolút radiometriai etalonként való felhasználhatósá­gát vagy abszolút radiometriai detektorként való al­kalmazását biztosítja az, hogy a fényérzékelő a belső termosztáthoz fényrekesz optikai feltétet tartalmazó fémtuskó segítségével, csavaros kötéssel rögzíthető. Ennek hőátadó felületei az első árnyékolt üreget lezá­ró fedőlaphoz és a fényérzékelő saját fémtokjához il­­lesztetten vannak csatlakoztatva. A találmánynak egy előnyös kivitelénél a hőmér­sékletfüggő hibák kiküszöbölését, valamint a többcé­lú felhasználhatóságot segíti elő az, hogy a belső ter­­mosztátot egy hőszigetelő termosztát-tok veszi körül úgy, hogy a kettő között légrés van kialakítva és a ter­mosztát-tokhoz az optikai feltétek vagylagos cserélhe­­tően csatlakoztathatók leesés ellen biztosított csavar­anya közbeiktatásával. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alap­ján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti fénymérő berendezés egy kiviteli alakját, a 2. ábra a fénymérő berendezés egy kiviteli alakjá­nak az elölnézeti képét, a 3. ábra a fénymérő berendezés egy kiviteli alakjá­nak az alulnézeti képét, a 4. ábra a fénymérő berendezésnek egy színszűrőtar­tóval rendelkező példakénti optikai feltétjét, az 5. ábra pedig a fénymérő berendezésnek a példa­képpel nagylátószögű optikai feltétjét mutatja. Az 1. ábrán bemutatott kiviteli alakban az F fény­­érzékelő fényelem az M műveleti erősítő bemeneteire csatlakozik. A rövidzárási áram-feszültség átalakító az M műveleti erősítő, a kalibrálási célokat szolgáló P31, P32 és P33 potenciométer, a K2 kalibrálás kap­csoló és az N nullázott illesztőfokozat felhasználásá­val lett kialakítva. Az N nullázott illesztő fokozat ki­menetére példaként 10 dB osztásviszonyú RO ellenál­lásos feszültségosztó csatlakozik. Az RO ellenállásos feszültségosztó jelen esetben 6 fokozatú. Fokozatszá­ma tetszőlegesen választható meg. Megválasztásától az Rv visszacsatoló ellenállások száma függ. Az ábra szerinti megoldásban a visszacsatoló ellenállásokat úgy választottuk meg, hogy Rv2 = KPRvl és Rv3 = 106 Rvl. Ily módon a fénymérő végkitérése 9-~- dekádon át állítható, 10 dB-es fokozatokban. Ugyanilyen Rv visszacsatoló ellenállásértékek mellett az RO ellenállá­­sos feszültségosztót 3 fokozatú dekadikusnak választ­va a fénymérő végkitérése 9 dekádon át dekadikusan állítható. Az eltérés az előbbi esethez képest annyi, hogy a KI sokállású kapcsoló 18 állásúról 9 állásúra módosul. Az első esetben 15 db, az utóbbi esetben pe­dig 6 db nagyértékű, nagyméretű és igen drága Rv visszacsatoló ellenállást lehetett megtakarítani. Az RO ellenállásos feszültségosztó tehát n fokozatú, vagyis n osztáspontú lehet. Az ábrán a fokozatok szá­ma 6. Az I osztáspont az N nullázott illesztő fokozat kimenetére csatlakozik. A KI sokállású kapcsoló állá­sonként két érintkezőt tartalmaz, összesen 18 pár, 1_18 sorszámú érintkezőt. A KI sokállású kapcsoló bal oldali érintkezői az RO ellenállásos feszültségosz­tóra vannak csatlakoztatva, úgy, hogy azok az érint­kezők vannak közösítve, amelyek sorszáma, illetve a sorszámmal megegyező érintkező pár száma, az RO ellenállásos feszültségosztó fokozatszámával ill. osz­­táspontszámával, azaz n-el osztva, azonos maradékot ad. A közösített érintkezők közül azokat amelyeknél a maradék 1, az RO ellenállásos feszültségosztó I osz­táspontjára, illetve az N nullázott illesztő fokozat ki­menetére kapcsoljuk, amelyeknél a maradék 2, a II osztáspontra stb., amelyeknél a maradék 0, az RO el­lenállásos feszültségosztó n-ik, utolsó, vagyis esetünk­ben VI. osztáspontjára kapcsoljuk. A KI sokállású kapcsoló jobb oldali érintkezői a k számú — az ábrán k egyenlő 3-al — Rv visszacsatoló ellenálláson keresz­tül keresztül a rövidzárási áram-feszültség átalakító BE invertáló bemenetére vannak csatlakoztatva, úgy, hogy az 1 érintkező pártól kiindulva az érintkezőket n darabonként, vagyis az első 6-ot, második 6-ot és har­madik 6-ot közösítjük és rendre az első n, vagyis 6 da­rab érintkező közösített pontja az Rvl visszacsatoló ellenállásra, a második 6 darab érintkező közösített pontja az Rv2 második visszacsatoló ellenállásra és a k-ik, utolsó, vagyis 3-ik 6 db érintkező közösített pontja a k-ik, vagyis az Rv3 visszacsatoló ellenállásra van csatlakoztatva. A KI sokállású kapcsoló állásai­nak száma tehát mindig n. k. n és k értékét mindig műszaki és gazdasági megfontolások alapján választ­juk meg. Ilyenek pl. a termosztát által megszabott helyigény, fokozatátfogási igény, a nagyértékű Rv visszacsatoló ellenállások mérete és ára, az azokkal párhuzamosan kapcsolt kondenzátorok számának minimalizálása szintén hely és árproblémák miatt stb. Az áramkör kezdeti nullázása úgy történik, hogy először P4 potenciométerrel nullázzuk az N nullázott illesztő fokozatot, miközben annak neminvertáló be­menetét az OV közös feszültségre kapcsoljuk. Ilyen­kor mérjük a feszültséget a KI kimeneten. Ezt követő­en az F fényérzékelőt kisértékű ellenállással helyette­sítjük és a legkisebb visszacsatoló ellenállást, Rvl-et választjuk ki a KI sokállású kapcsolóval, amikoris az M műveleti erősítő domináns nullhiba feszültsége a rövidzárási áram-feszültség átalakító offset feszült­séghibájának a felerősítéséből származik. Ezt a null­hiba feszültséget a Pl potenciométerrel nullázzuk ki úgy, hogy mérjük az M műveleti erősítő kimenő fe-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom