183730. lajstromszámú szabadalom • Fóliasátor zöldség- és gyümölcsfélék előállítására
1 183730 2 A találmány fóliasátor zöldség- és gyümölcsfélék előállítására, főleg korai zöldségfélék és magasabb légteret igénylő bogyós gyümölcsök, csemegeszőlő és dísznövények, stb. nagyüzemi termesztésére. Miután a műanyagipar nagy mennyiségben kezdte gyártani a néhány századmilliméter vastagságú műanyagfóliákat, a kertészeti növénytermesztésben is hamarosan alkalmazásba vették. Csekély súlya, könnyű kezelhetősége, olcsósága és egyszerű megújíthatósága folytán a fólia az üvegház vetélytársává lett. Egy ismert és nagyüzemben is használt megoldásnál alagutak, sátrak, stb. alatt történik a korai zöldségek termesztése, a fóliát pedig fémből, fából vagy műanyagból készült valamilyen vázszerkezet tartja megfelelő magasságban a talajszint fölött. Egy másik módszer esetében a szilárd anyagú vázszerkezet helyett a fóliát túlnyomással rendelkező levegő tartja a növények fölött. Létezik olyan eljárás is, ahol vázszerkezet nélkül perforált fóliát használnak a növény lefedésére. A 174333 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás szerint ugyancsak perforált védőfóliát használnak, és azt a növénysorok mellett kétoldalt létesített földből készült ún. bakhátra feszítik. A 3 975 859 lajstromszámú USA szabadalmi leírás értelmében ezzel szemben a perforált fóliát lazán, de közvetlenül a kiültetett növénysorokra terítik. Mindkét utóbb említett módszernél perforált műanyag fóliát használnak a fiatal növényeknek főleg a szélverés és a fagy elleni védelmére. A fóliatakarást addig hagyják a fiatal növényeken, míg azok meg nem erősödnek. Az alacsony légtér miatt időnként túlzottá válik a forróság. Ezért, valamint a technológiai munkák elvégzése miatt le kell szedni a fóliákat a növényekről és szántóföldihez hasonló módon kell őket tovább nevelni. A fóliatakarás időszakos jellegű. A fóliák levétele után a szabadban előforduló, adott esetben szélsőséges állapotoknak teszik ki a növényeket. Ez a váznélküli fóliatakarás az alacsony zöldségfélék termesztésénél terjedt el, és átlagosan két hét „koraiságot” eredményez. A vázszerkezetre feszített fóliatakarás, a fóliaalagutas, fóliaágyas vagy fóliasátras, stb. hajtatás, az egész tenyészidőszakra szól, és szükség esetén a termés betakarításáig védelmet nyújt a növények számára. Erre a célra a berendezés nagyságától függően 0,1—0,2 mm vastag műanyag fóliát használnak. A fóliás berendezések alatt a zöldségféléken kivül a magasabb légteret igénylő dísznövényeket, bogyós gyümölcsöket és csemegeszőlőt is lehet hajtatni, és mód van nagy termőfelület kialakítására. A tartósabb fóliatakarás hatása kiterjed a termésérés koraiságára, a termés minőségére és mennyiségére egyaránt. Napjainkban már közismert tény, hogy fóliasátorban és fóliaágyban a szabadföldihez képest egyes növények termesztése során 5-szörös, sőt 10- szeres terméseredményt is el lehet érni. Ez a termőterület kihasználása és az energiával való takarékosság jegyében számottevő körülmény. Noha a fóliasátrak létesítése és fenntartása a takaratlan területekhez képest költséges és még a vázszerkezet nélküli fóliatakarásos módszernél is drágább, de az egész tenyészidőben védelmet nyújt a növények számára, és így ez mégis a korai termesztés biztonságos és gazdaságos módjának számít. A fóliasátrakban, alagutakban és fóliaágyakban a levegő nagyon párás és a napsugárzás hatására nagymértékben és gyorsan fölmelegszik. Éppen a gyorsaság miatt a hajtató berendezésekben különböző hőmérsékleti zónák alakulnak ki. Ezek a túlságosan meleg és párás zónák a szokásos szellőztetés ellenére a sátrak és ágyak egyes részein „meg sem mozdulnak”. Az ilyen klímában az egyes kertészeti növények termékenyülése nem kielégítő, ezért például a paradicsomnál a növények rázogatására van szükség. A bogyós gyümölcsöknél és a szőlőnél pedig a rossz termékenyülés miatt egy-egy növény viszonylag keveset terem. A hagyományos fóliasátrakban és ágyakban az elviselhető klímát szellőztetéssel, költséges szellőztető berendezésekkel igyekeznek megvalósítani. A szokásos szellőztetés állandó felügyeletet, sok élőmunkát vagy azt helyettesítő költséges beruházást igényel, és ezért a létesítési és fenntartási költségek között nagy súllyal szerepel. A találmány célja olyan eljárás és berendezés kifejlesztése, amely a jó szellőzést önszabályozós módon teszi lehetővé a fólia lyuggatása révén a műanyag fóliával fedett sátrakban és alagutakban. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a vázszerkezetre feszített és lyukakkal ellátott, előregyártott fólia szellőző berendezések nélkül is folyamatosan szellőzik, a felszálló párás, elhasznált levegő a lyukakon át távozik és helyére tiszta levegő hatol be és megszűnnek a pangó mozdulatlan légzsákok, amelyek a szokásos módon szellőztetett fóliasátrakban, alagutakban gátolják a kedvező klíma kialakulását. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti fóliasátor zöldségfélék, főleg korai zöldségfélék előállítására és magasabb légteret igénylő bogyós gyümölcsök, pl. csemegeszőlő és dísznövények, stb. termesztésére oly módon van kialakítva, hogy a növények termékenyülését gátló káros hőmérsékletű zónák kialakulása, a mesterséges szellőztetés és a hirtelen támadt szél miatti levegőztetés elkerülése, továbbá a napenergia jobb haszosítása, valamint a kedvezőbb és hatékonyabb munkakörülmények érdekében a műanyag fólia előregyártóit kör alakú, célszerűen 10 mm átmérőjű lyukakkal van ellátva, egy négyzetméter fólián célszerűen 400 darab lyuk van egymással párhuzamos sorokban elhelyezve, a lyukak egymástól való „sor irányú” távolsága és a sorok egymástól való „oszlop irányú” távolsága, valamint minden páros sor első lyukának távolsága a fólia függőleges szélétől előnyösen azonos „a” méret, pl. 5 cm, a fólia szélétől az első sor oszlop irányú távolsága és minden páratlan sor első lyukának távolsága a fólia oszlop irányú szélétől azonos „b” méret, pl. 2,5 cm, a fólia pedig önmagában ismert módon vázszerkezetre van ráfeszítve és azon rögzítve van. A találmány szerinti fóliasátor további ismérve lehet, hogy a fólia szélei árokba vannak fektetve, és az árokba visszatöltött talajjal vannak leszorítva. A fólia szegélylécre van erősítve, célszerűen erre rá van csavarva, és segítségével meg van feszítve. A fóliasátor legalább egy ajtóval van ellátva, az ajtó pedig az oromfalon vagy a vázszerkezet valamelyik két szomszédos vázbordája között van elhelyezve. A fó-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
