183729. lajstromszámú szabadalom • Bálaadagoló, főleg szalma tüzelésű tüzelő-berendezéshez
A találmányban rögzített megoldás különleges kialakítású bálaadagoló, mely bálaemelő liftből, tartályból és bála elhelyezését érzékelő elemekből áll, melyek összekapcsolódva a bálatüzelő-berendezéssel bálák adagolására szolgálnak. A bálaadagoló többek között egy szalmatüzelésű bálatüzelő telepen alkalmazható előnyösen. A szakterület mai helyzetének illetőleg hiányosságainak feltárását és a bálaadagoló alkalmazhatóságát a körbálatüzelő-berendezés példáján ismertetjük. A bálatüzelő berendezésbe a szalmabálákat — melyeknek súlya 300—500 kg körül van — szakaszos adagolással — kb. 30—40 percenként betölteni a 4—6 millió kJ/h hőmennyiség előállításához. A bálatüzelőket szemes terményszárítóhoz vagy egyéb létesítményekhez kapcsolva üzemeltetik folyamatosan és meleg levegőt vagy vízgőzt állítanak elő. A folyamatos (24 órás) üzem megköveteli a szalmabáláknak, mint fűtőanyagnak a pontos adagolását, valamint egy bizonyos készenléti mennyiség előtárolását. A bálaadagolás lényege, hogy az előtárolóból a körbála a jelzett időpontban — a korábban behelyezett bála leégése után — a tüzelőberendezésbe kerüljön, emberi kéz érintése nélkül. A gépi adagolás szükségességét más tényezők is indokolják, többek között a bála 300—500 kg-os súlya és a melegüzem. A hazai bálatüzelő-berendezés a bála függőleges irányú adagolását teszi szükségessé. Az ismert megoldások közül a bálának szállítópályán, futómacskával és emelésre alkalmas megfogó szerkezettel történő adagolása a legelterjedtebb. Más adagolási módszer a traktorra szerelt emelővillával történő bálamozgatás. Az USÁ-ban gyártott bálatüzelő-berendezésekbe traktoros emelővel és láncos adagolóval juttatják be a bálát, A fenti, ismert megoldásoknál a bálaadagolás pontossága a kezelő személyzet ügyességétől függ, ezért ezek megbízhatósága kicsi. Ezenkívül gyakran a munkabiztonság szempontjából is kifogásolhatók az ismert megoldások, mert a kezelőnek a magasra emelt bála közelében kell tartózkodnia. A találmány szerinti megoldás a fokozott automatizálási és munkabiztonsági követelményeket is hivatott kielégíteni. A bála az előtárolóból a bálaemelő lift bálatartó kocsijára kerül, amíg a kocsi alsó, földközeli helyzetben van. A bálatartó kocsira bálaszállító elemek vannak elhelyezve, melyek a bála fogadását és továbbítását segítik. A tüzelőberendezés tűztere fölött, egy forgáspcnt körül elfordítható bálaadagoló-tartály van, mely a töltéskor körülbelül vízszintes helyzetbe fordul abból a célból, hogy a bálát ne kelljen túl nagy magasságra emelni és a tartály a bálát talpra állítsa. A tartály fedele a billentés közben kinyílik a bála fogadására. Ezzel mintegy egyidejűleg a bálaemelő lift a bálát a bálatartó kocsival viszi fel a leforduló tartály magasságára. A bála leesését oldalra a kocsihoz rögzített terelő elemek akadályozzák meg, melyek a prizmás szállító elemekkel együtt a bála központosítását is biztosítják, í. A bálaemelő lift bálatartó kocsijának mozgásba hozható prizmás szállító elemei átadják a bálát a bálaadagoló tartály úgyszintén mozgó prizmás szállító elemeinek és velük együttesen bevezetik a bálát a tartályba. Ezt követően a tartály függőleges helyzetbe billen vissza és a fedél becsukódik, majd a bálaemelő lift megüresedett bálatartó kocsija a földközeli alsó helyzetbe megy vissza. Az adagolási folyamat befejező szakaszában a felső zsilip, — amelyen a tartályba töltött bála áll — a tűzteret a tartály felbillentésekor fentről zárva tartó alsó zsilippel együtt kinyílik és az új bála a tűztérbe jut. A bálaadagolási folyamat szabályozására és automatizálására a tűztérben, valamint a bála ütközési pontjainál — a bálaemelő liften, a tartály alján, továbbá az alsó- és felső zsilip szélső ütközőinél — bálatapogató elemek és végálláskapcsolók vannak felszerelve. Az adagolási folyamatot a tűztérben lévő bálatapogató jelző indítja el akkor, amikor a tűztérben lévő bála az alsó zsilip szintje alá ég le. Ezután a két zsilip összekapcsolódva bezáródik, a tartály vízszintes helyzetbe billen és újra ismétlődik a töltési folyamat. A végálláskapcsolók célszerű villamoskapcsolásai lehetővé teszik a bálaadagolási folyamat, az egyes bálamozgatási műveletek sorrendbe állítását a mechanizmusokat mozgató villamos motorok indítása és leállítása által. Ugyanakkor a villamos motorok kézi indításánál mód van az adott helyzetekben az egyes mechanizmusok reteszelésére is. Például a tartály lebillentése csak az alsó és felső zsilip lezárása után lehetséges, vagy amíg a bála nem ég le az alsó zsilip alá, a zsilipek nem zárhatók. A mellékelt rajz a találmány szerinti körbálaadagoló kiviteli példáját ismerteti. Az 1 tűztér 2 tengelye körül a 3 tartály körülbelül vízszintes helyzetbe billen. A 4 alsó és az 5 felső zsilip együtt mozogva nyitja és zárja az 1 tűztér nyílását. A 3 tartály a kibillentett helyzetben a 8 lift 9 támasztóbakjára ül fel. A 10 bálát a 8 lift a 18 korlátelemekkel ellátott 11 bálatartó kocsival emeli és 17 központosító szállítóelemek továbbítják a lebillentett 3 tartályba. A bálatöltési folyamat az 1 tűztérbe helyezett 12 bálatapogató elemek segítségével illetőleg jelzésével indíható el, amikor már a 10 bála a 4 alsó zsilip alá került. A 10 bála, a 8 bálaemelő lift, a 17 szállító elemek, továbbá a 4 alsó és az 5 felső zsilip' egyes szélső helyzeteiben történő helyzetjelzésére, illetőleg a 10 bála megállítására a 12 bálatapogató elemek és a 13 végálláskapcsolók vannak beépítve. A találmány szerinti bálaadagolási rendszer gazdasági előnye abban van, hogy megvalósítható a bálatüzelő-berendezés folyamatos (éjjel-nappali) üzeme a bálák automatikus adagolásával, kézi munkaerő igénybevétele nélkül. Az egyes bálamozgató elemek a beépített jelzőberendezések segítségével programozható bálaadagolást is lehetővé tesznek. A találmány szerinti bálaadagoló konstrukció része annak az energiatakarékos, fűtőolajat helyettesítő szalmatüzelő berendezésnek, mely az országos energia-racionalizálási programhoz tartozik és kiemelt jelentőségű. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
