183728. lajstromszámú szabadalom • Eljárás éa berendezés két végén vonalelzáróval, hossza mentén pedig elágazásokkal ellátott adatátviteli vonalrendszeren széles frekvenciasávú adatforgalom megvalósítására

1 183728 2 egészítő moduláció olyan esetben kerül alkalmazásra, amikor a 41 órajel extrém módon való lelassításakor a vevő oldali demodulátorban időmérési probléma ke­letkezhet. A 43 jel éleinek leképezéséhez először a már megismert módon és a kritériumoknak elegettevő 62 jeleket, illetve a 63 jelleíró függvényt állítjuk elő és az U(t) jelgenerátor függvényt határozzuk meg, majd ezekből egy n elemszámú 65 jelcsoportot képezünk, amely egy-egy élet képvisel (ahol n= 1, 2, 3, stb. pozi­tív egész szám). Ezek után a 65 jelcsoportok, a 43 jel, valamnt a 45 vonalpotenciál segítségével a 66 jelcso­portot hozzuk létre. Mivel a 61 jelekre, mint láttuk, teljesülnek a korábbiakban megadott kritériumok, így a 65 jelcsoport és a 66 jelcsoport is megfelelnek azoknak, illetve a rendszer méretezési követelményei­nek. így egyrészt a vonali átvitelre alkalmas jelet ka­punk, másrészt a 43 jel éleinek időbeni elhelyezkedé­sét olyan 65 jelcsoporttal jelöljük ki, hogy a 65 jelcso­port és a 61 jelhez képesti időtartam növekedése lehe­tővé teszi a demodulátorban az időmérési probléma megoldását. összefoglalva, a találmány szerinti kiegészítő mo­dulációs eljárás alkalmas, egy a névleges munkapont­tól elállított, azaz csökkentett sebességgel működte­tett helyi kommunikációs hálózat esetében, a modu­lált 43 jelet olyan alakra változtatni, amelynek átviteli szempontból lényeges tulajdonságai megegyeznek a névleges munkaponti méretezési feltételekkel. Ezáltal a névleges munkaponttól adott irányú eltérés lehetsé­ges. Mód van tehát a tényleges munkapont tetszőleges kijelölésére az alacsonyabb átviteli sebességű tarto­mányban. A találmány szerinti felismerésnek megfe­lelően olyan információ elemeket átvivő 62 jelet vagy 66 jelcsoportot állítunk elő, amelyek a 61 jelre vannak alapozva, mely utóbbi kielégíti mind a transzformáto­­ros csatolás, mind a 21 adatátviteli vonal által támasz­tott követelményeket. Az eljárás során a választott moduláció eredő jeléből, amely példaként bemutatott 43 jel lehet, indulunk ki és ennek éleinek időbeli hely­zetét figyeljük, majd az élek helyzetének megfelelő időpontban a 61 jelet vagy a 65 jelcsoportból a 45 vo­nalpotenciál figyelembevételével a 62 jelet vagy a 66 jelcsoportot hozzuk létre. A 10. ábrán látható találmány szerinti berendezés­nek 71 bemenő egysége, szekvenciavezérlő 72 függ­vénygenerátora és 73 vonalmeghajtó egysége van. A 71 bemenő egység — amint az a 11. ábrán látható — 75 bemenő részegységből. A 76 alaphelyzet beállító részegységből és 77 üzem­mód beállító részegységből áll. A 72 függvénygenerá­tor — amelyet a 12. ábra szemléltet — 80 függvényge­nerátor részegységből és 81 szekvencia vezérlő rész­egységből áll. A berendezés kimenetét a vonali modu­lált soros d jelvezeték képezi. A berendezés alaphelyzet állításáról a 76 alaphely­zet beállító részegység, illetve annak kimenetére csat­lakozó alaphelyzet beállító H csatornán megjelenő alaphelyzet beállító jelek gondoskodnak. A 76 alap­helyzet beállító részegység alaphelyzetet generál a be­kapcsolási alaphelyzet e ipmulzus vezeték, vagy a mű­ködés szabályozó I csatornán érkező parancs hatásá­ra. Továbbá a fázis és állapot F csatornán érkező je­lek hatására működésbe lép a 76 alaphelyzet beállító részegység. Ilyenkor úgynevezett működési ciklus utá­ni alaphelyzet létrehozására kerül sor a H csatorna se­gítségével. Ennek ciklikusságát a 63 jelleíró függvény T4 periódusideje határozza meg. Mint az a II. és 12. ábrákon látható, a H csatorna a 77 üzemmód beállító részegység első, a 75 bemenő részegység harmadik, a 80 függvénygenerátor részegység második és a 81 szekvencia vezérlő részegység második bemenetére juttatja el a megfelelő alaphelyzet beállító jeleket. A 77 üzemmód beállító részegység második bemenetére az üzemmód választó B csatorna harmadik bemeneté­re a működési feltétel C csatornán érkező jelek hatá­sára a berendezés belső működését szabályozó jeleket állít elő az I csatorna számára. Az I csatornán megje­lenő jelek a 75 bemenő részegység második, 76 alap­helyzet beállító részegység második, a 80 függvényge­nerátor részegység harmadik és a 81 szekvencia vezér­lő részegység első bemenetére jutnak és ezek működé­sét befolyásolják. A berendezés, illetve a megadott részegységek működését engedélyezhetik vagy tilthat­ják, illetve különböző üzemmódokat állíthatnak be, stb. Az alaphelyzet, az üzemmód és a működési felté­telek beállítása, illetve megadása után a 77 üzemmód beállító részegység a B és C csatornákra kapcsolt be­menetéin indítási parancsot vár. Ennek beérkezése után a 77 üzemmód beállító részegység az I csatornán küldött jelekkel a 43 jelhez képesti szinkronindítást végez a 75 bemenő részegységben, a 80 függvénygene­rátor részegységben és a 81 szekvencia vezérlő rész­egységben is. Eközben a modulált b jelvezetéken érke­ző 43 jel a 75 bemenő részegység rendelkezésére áll, amely a 43 jel éleit figyelve, azokkal szinkronban a belső vezérlő D csatornára a belső vezérlő jeleket bo­csátja ki. A 80 függvénygenerátor részegység ezek ész­lelésekor működésbe lép és elkezdi a 61 jelek előállítá­sát, továbbá az F csatornán és a sorrendiség meghatá­rozó E csatornán megjeleníti a megfelelő állapot és vezérlő jeleket, amelyekkel a 76 alaphelyzet beállító részegységet a 81 szekvencia vezérlő részegységet és a 73 vonalmeghajtó egységet szabályozza. A 80 függ­vénygenerátor részegység működése során az elemi helyzetjelző c jelvezetéken a 61 jelet bocsátja ki. A 63 jelleíró függvény T4 periódusidejének, meghatározá­sát, beszabályozását, a 81 szekvenciavezérlő részegy­ség a G periódusidő szabályozó csatornán megjelenő kimenő jelével végzi. A periódusidő szabályozó jel a működésszabályozó jelek és a 80 függvénygenerátor részegység fázis és állapot jeleinek hatására alakul ki. A 80 függvénygenerátor részegységben eltárolt 63 jel­leíró függvénykészletből az aktuális üzemmódhoz tar­tozó 61 jelet leíró függvénykapcsolatot a részegységre az I csatornán érkező jelek választják ki. A c jelveze­téken lévő 61 jelet a 73 vonalmeghajtó egység az E csatornán érkező jelek segítségével és 45 vonalpoten­ciál figyelembevételével 62 jellé dolgozza fel. A 13. ábra a találmány szerinti berendezés egy olyan további példakénti kiviteli alakját szemlélteti, amelynél a 72 függvénygenerátor és a 73 vonalmeg­hajtó egység közé egy 83 jelcsoport generátor van be­iktatva. A berendezés azon kiviteli alakja a 9. ábrán látható jeldiagramoknak megfelelő jeleket állítja elő. A berendezés működésének ismertetéséhez induljunk ki a 10., 12. ábrákon látható kiviteli alakból. A két berendezés működésének fő elemei a különféle alap­helyzet beállításon, üzemmód megadásán a realizá­landó 63 jelleíró függvény kiválasztásán keresztül a 61 jel generálásig azonosak. Ezek után a 83 jelcsoport 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom