183726. lajstromszámú szabadalom • Eljárás teljes tejfehérje koncentrátumok előállítására

1 183 726 2 koncentrátumok gyártástechnológiája tovább tökéle­tesíthető. A 179 611 sz. magyar szabadalom szerint a tejfehér­jék teljes mértékű hasznosítása mellett állítható elő tejfehérje koncentrátum kizárólag sajtgyártási célra. Az eljárás a tejfehérjék elkülönítését és koncentrá­lását a membránszeparáció (ultraszűrés, hiperszűrés) és a termikus bepárlás alkalmazásával valósítja meg. Olyan fehérjekoncentrátum állítható elő, amely sajt­gyártási célokra alkalmas. A sajtgyártási célra előállí­tott tejfehérje koncentrátumban azonban, összetételé­nél fogva nem alakulnak ki azok a funkcionális tulaj­donságok, amelyek más irányú felhasználását (állo­mányjavítás, emulgeáló, vízkötő, zselésítő, habképző anyag) alkalmassá tennék. Ugyanezért nem használható általános célokra pél­dául a 2 211737 sz. NSZK közzétételi iratban ismerte­tett fehérjekoncentrátum előállítási eljárás, amelynek során a kívánt szárazanyagtartalmat ultraszűrés során folyamatos vízhozzávezetéssel biztosítják. Általános fehérjekoncentrátum előállítására szol­gáló eljárást ismertet a 2263 701 sz. francia szabada­lom is. Az eljárás során a folyékony tejterméket elő­ször ultraszűréssel besűrítik, majd vizet vagy az ultra­szűrt terméknél kisebb koncentrációjú terméket ad­nak a koncentrátumhoz és végül újabb ultraszűrést végeznek. Az ultraszűrés önmagában azonban — még ha nagyobb mértékű is — nem képes biztosítani a végter­mék fehérjetartalmát és kedvező funkcionális tulaj­donságait. Az ultraszűrés mértékének határt szab a koncentrációs polarizáció, ezért meghatározott fehér­jetartalomnál az ultraszűrés folyamata leáll. A kitű­zött cél elérése érdekében feltétlenül szükséges más összetételmódosító műveletekkel együtt alkalmazni. Ilyen összetételmódosító művelet például a diafiltrá­­ció, amelynek során a koncentrátumhoz szakaszosan, vagy folytonosan vizet adagolnak, amíg a tejfehérje koncentrátum tartalma a kívánt értéket eléri (lsd. Tej­ipari kézikönyv 585—586. old). Az ultraszűrés és diafiltráció együttes alkalmazása a korábbi technológiákhoz képest elvileg előrelépést jelentett, gyakorlati megvalósítása azonban nem volt megoldható, minthogy az ultraszűrés és a diafiltrá­ció mértéke külön-külön és együttesen is alapvetően befolyásolja a termék minőségét és kölcsönhatásaik elméletileg nem meghatározhatók. A gyakorlatban ki­derült, hogy viszonylag kis mértékű ultraszűréssel nem biztosítható a végtermék kívánt fehérjetartalma, ami például a koncentrátum húsipari felhasználását teszi lehetetlenné. Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy az ultraszűrést csak korlátozott mértékig lehet elvégezni, minthogy a koncentrátum viszkozitásának növekedésével az ultraszűrés technikai-műszaki felté­telei nehezednek, sőt bizonyos határon túl a feladat a jelenlegi technikai eszközökkel nem megoldható. Hasonló módon problematikus a megfelelő mérté­kű diafiltráció meghatározása is. Kismértékű diafilt­ráció esetén az ásványi sóelvonás nem elegendő ah­hoz, hogy biztosítsa a végtermék megfelelő funkcio­nális tulajdonságait, pl. a vízkötő képességet. Nagymértékű diafiltráció viszont a fehérjéket összekötő ásványi sókötések felbomlásához, a fehérje részecskék (micellák) aprózódásához vezet és ez ugyancsak a végtermék minőségi jellemzőinek romlá­sát okozza. A jelen találmánnyal jóminőségű teljes tejfehérje koncentrátum előállítás gyakorlati megoldása volt a célunk, azaz olyan technológia kidolgozása, amely­ben az ultraszűrés és az emellett alkalmazott egyéb összetételmódosító műveletek mértéke pontosan meg­határozott és amellyel a tejfehérje koncentrátumok 70—90% fehérjetartalommal és különféle funkcioná­lis tulajdonságokkal gyárthatók, alkalmasak adalék­anyagként meghatározott funkcióra és komplettáló­­anvagként széles körű felhasználásra. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldot­tuk meg, hogy az összetételi arány módosítását 75—85% térfogatredukció szerinti ultraszűréssel, va­lamint 10—40%-os mértékű diafiltrációval és/vagy gélszűréssel végezzük, továbbá vízelvonást végzünk. A diafiltráció történhet vízzel yagy szerves savak ol­dataival. Utóbbi esetben az anyagot a pH-érték visszaállításával semlegesíteni kell. A vízelvonást lehet több lépésben végezni, ahol A vízelvonás első lépése lehet vákuumbepárlás vagy hiperszűrés, a második lépés célszerűen szárítás. A találmány szerinti eljárás segítségével az alap­anyagként szolgáló fölözött és pasztőrözött tehéntej összetételét — a tejfehérjék elválasztásával és kon­centrálásával, az egyéb tej komponensek (laktóz, ás­ványi sók) egy részének elvonásával, a fehérjékhez kötött ásványi sók egy részének mobilizálásával és el­vételével, ill. más ionokkal történő részleges lecserélé­sével — ultraszűrés és más, összetételt módosító mű­veletek (diafiltráció, gélfiltráció, savas diafiltráció) kombinációinak alkalmazásával, valamint vízelvo­nással (termikus bepárlása és porlasztva szárítás) vál­toztattuk meg. Diafiltráció tulajdonképpen annyit je­lent, hogy ultraszűrés során az ultraszűrő berendezés különböző fokozataiba vizet adagolnak, amely így a tejfehérje koncentrátumhoz keveredik és hígítja azt. Az ultraszűrést folytatva a beadagolt vizet eltávolít­juk, de az most már tej komponenseket (laktózt és ás­ványi sókat) is tartalmaz, tehát a koncentrátumban a fehérjéhez viszonyítva csökken a kísérőanyagok ará­nya, vagyis magasabb fehérjetartalom biztosítható a végtermékben. A víz beadagolása következtében a koncentrátum valódi oldatot képező ásványi sóinak koncentrációja — ami állandó és dinamikus egyen­súlyban áll a fehérjéhez kötött ásványi sók mennyisé­gével — csökken, ami a fennálló sóegyensúly meg­bomlásához vezet. Az új egyensúlyi állapot úgy jön létre, hogy a fehérjéhez kötött ásványi sók egy része mobilizálódik, majd az ultraszűrés ill. diafiltráció so­rán a membránon keresztül a koncentrátumból kivá­lasztásra kerül. Ha gélfiltrációt alkalmazunk, a meghatározott pó­rusméretű gél töltet — ugyancsak méretkülönbség alapján, mint az ultraszűrés — elválasztja a tejfehér­jéket az egyéb tej komponensek (főleg laktóz és ásvá­nyi sók) egy részétől, vagyis növeli a végtermék fehér­jetartalmát. Mivel gélszűrés során nagymértékben hígul a tejfe­hérje koncentrátum, a sóegyensúly-változás az ultra­­szűrés és diafiltráció kombinációjának alkalmazása­kor leírtakhoz teljesen hasonlóan játszódik le, ez je­lentős mértékben hozzájárul a funkcionális tulajdon­ságok kialakulásához. Ha a diafiltrációt nem vízzel, hanem szerves savak (pl, tejsav, citromsav, ecetsav, almasav stb. vizes ol­datával végezzük, ugyanazok a folyamatok játszód-3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom