183720. lajstromszámú szabadalom • Automata vákuumos berendezés és rugalmas edényzettartó szerkezet edényzeteknek, főleg élelmiszeriparban használatos öblös üvegeknek

1 183 720 2 A találmány tárgya olyan univerzális rotációs, automata vákuumos töltő berendezés és rugalmas edényzettartó szerkezet, mely különféle edényzetek­­nek, főleg az élelmiszeriparban használatos öblös üve­geknek, palackoknak és fémdobozoknak folyadékok­kal, mártásokkal, illetve pépes anyagokkal, az elő­irányzott szintre nagy teljesítménnyel történő töltésé­re alkalmas. A folyékony vagy pépes konzisztenciájú termékeket előállító üzemekben fontos feladat, hogy ezeknek a termékeknek edényzetbe töltése nagy teljesítménnyel történjen meg. Ezért főleg az élelmiszeriparban, és ezen belül a konzerviparban, fokozottan törekednek olyan berendezések alkalmazására, amelyek a folyé­kony illetve pépes termékeket a szintre töltés előírásai­nak betartásával és nagy teljesítménnyel töltik az edényzetekbe. Különösen nagy problémát jelent a kis szájátmérő­jű edényzeteknek (a palackoknak) hermetikus zárás melletti, vákuumos szabályozással történő Szintre töl­tése, amit teljes értékűen eddig még nem oldottak meg. A palackok szintre töltésére eddig nagyobbrészt olyan berendezéseket alkalmaztak, amelyek nagy ka­pacitással, térfogat kiszorítással működnek. Hátrá­nyuk ezeknek a berendezéseknek, hogy rendkívül bo­nyolult szerkezetűek. Ilyen térfogat kiszorítással működő töltőberende­zést ismertet a 2249240. számú NSZK szabadalmi le­írás. A berendezés folyadékoknak, előnyösen orvos­ságoknak, felül nyitott tartályokba, főleg szűknyakú, vékonyfalú ampullákba töltésére alkalmas. A leírás szerint a csúszdán érkező üres ampullákat forgó ko­rong adogatja a forgóasztal kerületére, ahol az am­pullák felett felfüggesztett kétdugattyús töltő szi­vattyúkkal történik az egymástól egyenlő távolságra elhelyezkedő ampullák töltése. A töltő szivattyúk hengerének belsejébe, — a felső és az alsó dugattyúk egymással szembenéző zárólapjai közötti térbe, mely­nek térfogata egyben meghatározza az egy-egy ampul­lába töltendő folyadék mennyiségét, — oldalról veze­tik be a folyadékot. A folyadékot tűvékonyságú cső vezeti a töltő szivattyúkból az ampullákba. A töltött ampullákat kiadagoló korong és elvezető csúszda hordja ki a berendezésből. Hátránya ennek a térfogat kiszorítással működő töltőberendezésnek, hogy csak ampulláknak, szűknyakú és előnyösen vékonyfalú tartályoknak a töltésére használható, bonyolult szer­kezetű, a gazdaságos töltés kielégítő megoldására nem alkalmas. Ugyancsak térfogat kiszorítással működő — folya­dék és pépanyag töltő — berendezés lényege, hogy az adagoló tömb és az ehhez rugalmasan csatlakozó el­osztó tömb között síktolattyú, valamint gördülő­membránnal ellátott töltődugattyú és működtetődu­gattyú helyezkedik el közős dugattyúrúdra szerelve. A toló és szívó löketet végző kettős dugattyút sűrített le­vegővel működtetik. A berendezés hátránya, hogy kis teljesítményű, és a gazdaságos töltést ez a szerkezet sem oldja meg kielégítően. Ismertek vákuum segítségével üzemelő gépek is, amelyeknél a palackba nyúló szívócsövön történő visszaszívással vezetik el a kiáramló levegőt, és a töl­tés végén úgy biztosítják a kívánt szintet, hogy a töl­tendő anyagot a benyúló szívócső útján a cső benyú­lás mértékének megfelelően visszaszívják. Ezek a gé­pek korszerűtlenek, mert az egy töltőfejre számított teljesítményük kicsi és viszonylag nagy selejtszázalék­kal dolgoznak. Különféle edényzetek töltésére ismertek az ún. vá­­kuumlevező (vákuum felöntő) berendezések, ame­lyek a körpályán mozgatott edényzetek hermetikus zárása mellett vákuumoznak, töltenek és kilevegőz­­nek. Ilyen berendezéstípusok a Heinrich Frings nyu­gatnémet cégnek a „Frings-Vakumat” megjelölésű vá­kuum alatt töltő gépe és a Cabinplant dán cégnek az ugyancsak vákuum alkalmazásával töltő berendezése. Ezeknek a vákuumlevező berendezéstípusoknak hátránya, hogy csak darabos jellegű töltőanyaggal előtöltött öblös edényzetekhez használhatók, ezen be­lül is csak meghatározott edényzet-térfogatig. Ezért mivel ezek a berendezések az előbb említett korláto­zott körű edényzetek töltésén túlmenően nem alkal­mazhatók, kapacitásuk kihasználatlansága folytán nem gazdaságosak. Az ismert edényzettöltő géptípusok hibája még, hogy érzékenyek az edényzet méretszórására és a geo­metriai hibákra, melyek miatt jelentős az üvegtörés, így pl. a Cabinplant típusú berendezés az edényzet (üvegek) megtámasztására merev talpat és ennek kor­látozottan rugalmas lemozdulását biztosító gumi kényszerpályát alkalmaz, amelynek kialakításában a következő ellentmondások vannak: — ha a gumi kényszerpálya kemény, akkor kisebb a tűrőképesség, több az üvegtörés; — ha a gumi kényszerpálya puha, akkor az állandó deformálódás folytán csökken a gép teljesítménye és gyakori a meghibásodás. Egyébként a gumi kényszerpálya az összetört üveg­től könnyen meg is sérül. A vákuumlevező berendezések hátrányaihoz tarto­zik, hogy üres — elő nem töltött — edényzetek nem teljesen tölthetők tele. Ezeknek a berendezéseknek a szintre töltésénél ugyanis az a fizikai szabály érvénye­sül, hogy egy hermetikusan zárt adott térfogatú edényzetben létesített vákuum, a hermetikus zárás fenntartása mellett, összenyitva egy atmoszférikus nyomású folyadékot tartalmazó térrel, az edényzet­ben lévő tényleges vákuum és az edényzetre számított elméleti abszolút vákuum arányában annyi folyadé­kot szív be, hogy annak az edényzet teljes térfogatá­hoz viszonyított aránya megegyezik az említett két vá­kuum értékének arányával. Tekintettel azonban arra, hogy az elméleti abszolút vákuum nem érhető el, az üres edényzet ezzel az eljárással tele nem tölthető, ezért ezeknél a vákuumlevező berendezéseknél a teljes szintre töltés kielégítően nincs megoldva. Az edényzet kimaradás érzékelése és rendellenesség esetén a beavatkozás a műveletbe, a vákuumlevező tí­pusok többségénél nem tekinthető jól megoldottnak. További hátrányuk az edényzetet folyékony anya­gokkal töltő berendezéseknek, hogy ha üvegtörés ese­tén vagy bármilyen más okból, egy vagy több töltőfej kiesik a szinkron működésből, akkor a töltőfejet a gép leállítása után a gép kezelőjének kézzel kell vissza­állítania az alaphelyzetbe. Ez a hiányosság kétségessé teszi ezeknek a géptípusoknak a kifogástalan automa­tikus működtetését. Az ismert megoldások hátrányait küszöböli ki a ta­lálmány szerinti töltőberendezés, mely mint az edény-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 6C 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom