183709. lajstromszámú szabadalom • Alapozási szerkezet folyadéktároló medencékhez
1 183 709 2 A találmány — főleg könnyűszerkezetű — folyadéktároló medencékhez alkalmazható alapozási szerkezetre vonatkozik, amelynek bordázathoz erősített lemezek által alkotott oldalfalai és fenéklemeze van, és amely alapozási szerkezet a medencefalak alátámasztására szolgáló szilárd alaptesttel, például vasbeton sávalapokkal, vagy alaplemezzel rendelkezik. Ismeretes, hogy világszerte egyre elterjedtebben alkalmaznak uszodamedencékként, folyadéktárolókként és hasonló célokra vékonyfalú, fém- vagy műanyaglemezből készült medencéket, amelyeknek falait és fenéklemezét — mivel a vékony fém- vagy műanyaglemezek önmagukban nem elég merevek ahhoz, hogy a terheléseket kihajlás vagy horpadás nélkül felvegyék, felhegesztett bordákkal, profilokkal és hasonlókkal szokták merevíteni. Az ilyen medencék alapozása rendszerint oly módon történik, hogy a medencéhez csatlakozó függőleges és vízszintes kitámasztórudakat a sávalapba bebetonozzák. (L. pl. az ME—1663 és ME—1664 OTH alapszámú magyar, valamint a 330414. és 334588. számú osztrák szabadalmi leírásokat.) Ez a merev befogást eredményező alapozási megoldás nincs összhangban a könnyűszerkezetű folyadéktárolók különféle igénybevételek hatására végbemenő mozgásaival, aminek hátrányos következménye, hogy az alaptestekben, például sávalapokban repedések jelentkezéséhez vezethet. A találmány feladata, hogy a fent leírt felépítésű, könnyűszerkezetű lemezes medencék számára olyan alapozási megoldást szolgáltasson, amely lehetővé teszi, hogy a bekövetkező — különböző mértékű — süllyedések, hőtágulási mozgások, és egyéb mozgások lejátszódhassanak anélkül, hogy az alaptestek károsodnának, azokban repedések keletkeznének. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy mivel a lemez csak húzóerőt képes felvenni, nyomóerőt és nyomatékot nem, és ez utóbbiak hatására helyzetéből kitér vagy megfolyik, olyan feltételeket kell biztosítani, más szóval olyan alapozási szerkezetet kell alkalmazni, hogy a lemez kitérése a szükséges mértékben szabadon bekövetkezhessék. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan alapozási szerkezettel oldottuk meg, amelynek bordázatához erősített lemezek által alkotott oldalfalai és fenéklemeze van, és amely alapozási szerkezet a medencefalak alátámasztására szolgáló szilárd alaptesttel, például vasbeton sávalapokkal, vagy alaplemezzel rendelkezik, és amelynek az a lényege, hogy a medence-oldalfalak álló helyzetű bordái alsó végük tartományában oldalirányú elmozdulást meggátló, de függőleges elmozdulást és/vagy szögelfordulást lehetővé tevő kapcsolattal vannak az alaptesthez csatlakoztatva, felső végük tartományában pedig húzó-, nyomó- és nyiróerők felvételére alkalmas, szögelfordulást megengedő kapcsolattal csatlakoznak valamely rögzített helyzetű testhez. Egy további előnyös találmányi ismérv szerint a medence fenéklemeze és oldalfalai alatt összenyomható anyag(ok)ból, például finom homokból, homokos kavicsból, csupaszlemezből, műanyaglemezből, például műgumilemezből, vagy ezek kombinációjából készült ágyazat van. Az alapozási szerkezet egy előnyös kiviteli alakjára az jellemző, hogy az alsó kapcsolatok oly módon vannak kiképezve, hogy a bordák alsó vége, vagy a bordák alsó részéhez rögzített, lefelé nyúló talptoldat vagy hasonló az alaptestek, például előregyártott vagy monolit vasbeton sávalapok, kehelyalapok fészkeibe illeszkedik, és e fészkek vannak a beléjük nyúló szerkezetrészek körül utószilárduló anyaggal kitöltve. Az alsó kapcsolatok azonban oly módon is kialakíthatók, hogy az álló helyzetű bordák és az alaptest között rugalmasan deformálható, például műgumi-anyagú saruk, és/vagy ilyen anyagú lemezek vannak elhelyezve. Egy további előnyös találmányi ismérv szerint a felső kapcsolatok oly módon vannak kialakítva, hogy a bordák felső vége tartományában közvetlenül e bordák és valamely oldalirányú megtámasztó szerkezet, például vasbetonlemez vagy vasbetongerenda között, hogy a bordákkal kapcsolatban álló szerkezet rész, például kifelé nyúló konzol, vagy vályú-elem és az oldalsó megtámasztó szerkezet között van rugalmasan deformálható anyagból, például műgumiból készült saru vagy ilyen anyagú lemez elhelyezve. A felső kapcsolatok oly módon is képezhetők, hogy az álló helyzetű bordák felső tartományai, vagy azokhoz csatlakozó konzolok vannak — függőleges síkban szögelfordulást megengedő — csapok útján az oldalsó megtámasztó-szerkezettel, például vasbetonlemezzel — ez utóbbihoz erősített szerelvények, például lyukakkal rendelkező pofalemezek közvetítésével — összekötve. Amennyiben erre szükség van, a rugalmasan deformálható lemezek, és/vagy azok felhajtott részei oldalról-kívülről monolit vasbeton bordákkal vannak megtámasztva, amelyekbe a csatlakozó alaptestbe, vagy oldalsó megtámasztó szerkezetbe bebetonozott, együttdolgozást biztosító betonacélok nyúlnak. A találmány tárgyát képezi az az alapozási szerkezet is, ugyancsak könnyűszerkezetű folyadéktároló medencéhez, úszómedencéhez és hasonlókhoz, amelynek bordázathoz erősített lemezek által alkotott oldalfalai és fenéklemeze van, és amely alapozási szerkezet a medencefalak alátámasztására szolgáló szilárd alaptesttel, például vasbeton sávalapokkal, vagy alaplemezzel rendelkezik, és amelynek az a lényege, hogy a medence-oldalfalak álló helyzetű bordáihoz kifelé és lefelé irányuló, a bordák felső vége tartományából kiinduló ferde támasztórudak vannak csatlakoztatva. Az álló helyzetű bordák és a ferde kitámasztórudak alsó vége tartományában az állóhelyzetű bordák függőleges elmozdulását és/vagy szögelfordulását lehetővé tevő kapcsolatok vannak. E szerkezet egy előnyös ; kiviteli alakjára az jellemző, hogy az álló helyzetű bordát és a vele egyesített ferde támasztórudat alul talpborda köti össze egymással, és e talpborda és az „ alaptest, például talpgerenda között egymástól távközzel — célszerűen az álló helyzetű borda és a ferde támasztórúd alsó vége alatt — rugalmasan deformálható anyagból, például műgumiból készült saruk vannak elhelyezve, amelyek közül legalább a medencefalhoz közelebb eső saru — például rögzítőcsavarok és/vagy ragasztás útján — az alaptesthez és talpbordához van kapcsolva. Előnyös lehet az is, ha az álló helyzetű borda és a ferde támasztórúd alatti, vagy ezekhez közel eső tartományokból lefelé csonkok nyúlnak az alaptest, például talpgerenda fészkeibe, és az e csonkok körüli tér utószilárduló anyaggal van kitöltve. Ebben az esetben is célszerű, ha a medence fenéklemeze és oldalfalai alatt összenyomható 5 1C 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
